- Orbán Viktor miniszterelnök hetek óta jelezte: hiba Ukrajnát azzal kecsegtetni, hogy gyorsítósávon csatlakozhat az unióhoz.
- Az országnak jelenleg nem ismertek a valós határai, a lélekszáma, és jelenleg egy öldöklő háborúban áll, ezért rossz döntés az uniós tagsággal bátorítani az országot, hogy harcoljon tovább - mondta többször Orbán.
- Érvei azonban süket fülekre találtak az európai vezetőknél, ezért a magyar miniszterelnök a legutóbbi uniós csúcson egyszerűen elhagyta a termet, ahol kollégiái végül egyhangúan meghozhattak egy rossz döntést.
- Ezzel a magyar miniszterelnök vétó nélkül vonult ki a döntéshozatalból, vagyis azokra hagyta a döntést, akik mindenképpen meg akarták nyitni a csatlakozási tárgyalásokat, és vállalják ennek következményeit is.
- Mivel a kormányfő előre jelezte aggályait, és nem is volt e rossz döntés részese, azt is elmondta, a hibás döntés következményeit a jövőben sem terhelhetik Magyarországra.
- Charles de Gaulle, Franciaország legendás elnöke és megmentője többször is élt azzal, hogy elhagyta a döntéshozó testületeket, amikor hazájának érdekeit semmibe vette a többi európai állam vagy az Egyesült Államok.
- De akkor sem remegett meg a keze, ha a britek csatlakozási kérelméről volt szó.
- Vétózott 1963-ban és 1967-ben is.
- Mindannyian az ellenőrizetlen bevándorlást okolják döntésükért.
- Nem érzik magukat biztonságban, és nem érzik otthonuknak Franciaországot.
- Egyikük szerint "Franciaország olyan erőszakos, mint Brazília."
- Ez az értesülés pár napja jelent meg a Wall Street Journalban.
- A nyilvános retorika úgy szól, hogy fegyvereket kell átadni Ukrajnának, hogy az megvédhese magát és fordíthasson a háború menetén.
- Nem nyilvánosan, magánbeszélgetések során a kételyeiket fogalmazzák meg a nyugati kormányok tisztségviselői.
- Senki sem hisz például a Krím visszafoglalásában, ezért inkább azt támogatnák, hogy a nyugati fegyverrendszerek és a szorosabb NATO-kapcsolatok biztosítása után Ukrajna béketárgyalásokba kezdene.
- A Wall Street Journal idéz egy párizsi vacsorát is, ahol mind Scholz, mind Macron arról győzködték az ukrán elnököt, fontolja meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
- A WSJ cikkébe rejtett üzenet világos: Ukrajna veszteségei elviselhetetlenre emelkednek, ha ezzel az erővel zakatol tovább a keleti fronton az orosz húsdaráló.
- Ennek alátámasztására a WSJ egy olyan fotót is mellékelt cikkébe, amely egy lembergi temetést ábrázol, és ahol több friss sír is azonosítható.
- Már január közepén elkezdtek a közösségi médiában terjedni olyan felvételek, ahol több ezer négyzetméteren elterülő temetők friss sírhantjain látszott, hogy irtózatos élőerő-vesztesége van az ukrán hadseregnek.
- Ezek a képek azonban eddig nem kerülhettek be az angolszász sajtóba.
- Nagyinterjút közölt a Le Figaro Frédéric SAINT-CLAIR író-esszéistával, a korábbi francia miniszterelnök, Dominique de Villepin tanácsadójával.
- Az esszéista szerint a nyugati civilizációnak ki kell törnie a liberalizmus zsákutcájából.
- "Mi nagyon is együtt harcolunk ebben a háborúban ugyanazokért az elvekért. De ennek a háborúnak az ára nem ugyanaz az Atlanti-óceán két oldalán. És ezt nagyon is tudatosítaniuk kell."
- Szabó Tímeára lassan rá lehet adni a kényszerzubbonyt, mielőtt görcsös rohamot kap a hisztériától.
- Ezzel ő lesz a harmadik francia elnökjelölt, akit diplomáciai egyeztetésen fogad a magyar kormányfő.
- Nemrégiben Magyarországon járt ugyanis Macron két kihívója, Éric Zemmour és Marine Le Pen is.
- Ők a mainstream sajtó szerint "szélsőjobboldaliak", pedig csak a kontrollálatlan bevándorlás ellen szólalnak fel.
- A francia helyzet különlegessége egyébként az, hogy Macron két legerősebb kihívójának összeadva több támogatója van, mint a centrista, de jobboldali fordulatot vevő Macronnak.
- A látogatás geopolitikai jelentőségét az adja, hogy a német választások radikális zöld-baloldali fordulata, és Merkel kiesése az európai politikából teljesen új helyzetet eredményez a kontinensen.
- Például a francia állam támogatja az atomenergia használatát, míg a német koalíció csak a megújulókban bízik a jövőben. Ráadásul 2022 első felében Franciaország adja az Unió elnökségét, macron vezetésével.
- Az sem tartóztatja őket vissza, hogy a Brit kormány bejelentette, jelentősen szigorítja az embercsempészet büntetését, és börtönnel sújtja az illegálisan érkezőket.
- Egyharmadával több migráns érkezett az Egyesült Királyságba fél év alatt, mint tavaly a teljes évben.
- Egyre többen érkeznek Nagy-Britanniába.
- A belügyminisztérium ezért szigorítani akarja a menekültügyi törvényeket.
- Életfogytiglani börtönbüntetést kell kiszabni az embercsempészekre, és a tengerentúlon befogadóközpontokat kell létesíteni a migránsok számára.
- Egy újabb lépés az Új Hidegháború elkerüléséért.
- Korábban a franciák mindig a britekre hagyatkoztak a németek ellensúlyozása érdekében.
- Ez volt a francia politika De Gaulle-i öröksége.
- Néhány perccel korábban a sajtótájékoztatóján így fogalmazott: "Ha a gyűlölet és az erőszak visszatér, az egy dolgot ás alá, mégpedig a demokráciát. Ezért mindenkit tiszteletre és nyugalomra szólítok fel".
Mutass többet! 
