- Ez az értesülés pár napja jelent meg a Wall Street Journalban.
- A nyilvános retorika úgy szól, hogy fegyvereket kell átadni Ukrajnának, hogy az megvédhese magát és fordíthasson a háború menetén.
- Nem nyilvánosan, magánbeszélgetések során a kételyeiket fogalmazzák meg a nyugati kormányok tisztségviselői.
- Senki sem hisz például a Krím visszafoglalásában, ezért inkább azt támogatnák, hogy a nyugati fegyverrendszerek és a szorosabb NATO-kapcsolatok biztosítása után Ukrajna béketárgyalásokba kezdene.
- A Wall Street Journal idéz egy párizsi vacsorát is, ahol mind Scholz, mind Macron arról győzködték az ukrán elnököt, fontolja meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
- A WSJ cikkébe rejtett üzenet világos: Ukrajna veszteségei elviselhetetlenre emelkednek, ha ezzel az erővel zakatol tovább a keleti fronton az orosz húsdaráló.
- Ennek alátámasztására a WSJ egy olyan fotót is mellékelt cikkébe, amely egy lembergi temetést ábrázol, és ahol több friss sír is azonosítható.
- Már január közepén elkezdtek a közösségi médiában terjedni olyan felvételek, ahol több ezer négyzetméteren elterülő temetők friss sírhantjain látszott, hogy irtózatos élőerő-vesztesége van az ukrán hadseregnek.
- Ezek a képek azonban eddig nem kerülhettek be az angolszász sajtóba.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia úgy látja, hogy a NATO és Ukrajna közötti szorosabb kapcsolatok révén Kijevet arra lehetne ösztönözni, hogy még az idén kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal - közölték a három kormány tisztviselői, mivel Kijev néhány nyugati partnerének egyre nagyobb kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy képes-e visszahódítani az összes területét - tudósít exkluzív riportjában a Wall Street Journal.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten felvázolta egy olyan megállapodás tervezetét, amely sokkal szélesebb körű hozzáférést biztosít Ukrajnának a fejlett katonai felszerelésekhez, fegyverekhez és lőszerekhez, hogy a háború befejezése után az megvédhesse magát. Azt mondta, hogy a tervnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete júliusi éves ülésének napirendjén kellene szerepelnie.
Egy évvel a háború után Párizs és Berlin is támogatja a kezdeményezést, és mindhárom kormány úgy látja, hogy ez egy módja az ukrán önbizalom növelésének, és ösztönzést ad az ottani kormánynak arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal - mondták a francia, német és brit tisztviselők.
A tisztviselők óvatosan fogalmaztak, hogy a béketárgyalások megkezdésének időpontjára és feltételeire vonatkozó döntés kizárólag Ukrajnán múlik. Sunak pénteken azt mondta, hogy a Nyugatnak olyan fegyvereket kellene adnia Ukrajnának, amelyek "döntő előnyt" biztosítanának számára a csatatéren, beleértve a harci repülőgépeket is.
A nyilvános retorika azonban elrejti az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország politikusai körében elmélyülő magánjellegű kételyeket, hogy Ukrajna képes lesz kiűzni az oroszokat Kelet-Ukrajnából és a Krímről, amelyet Oroszország 2014 óta tart ellenőrzése alatt, valamint azt a meggyőződést, hogy a Nyugat csak bizonyos ideig tud segíteni a háborús erőfeszítések fenntartásában, különösen, ha a konfliktus patthelyzetbe kerül - mondják a három ország tisztviselői.
"Folyamatosan azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem nyerhet, de mit jelent ez? Ha a háború elég sokáig tart ilyen intenzitással, Ukrajna veszteségei elviselhetetlenné válnak" - mondta egy magas rangú francia tisztviselő.
"És senki sem hiszi, hogy képesek lesznek visszaszerezni a Krímet".
Az ilyen beszédek éles ellentétben állnak Biden elnök és más nyugati vezetők e heti nyilvános megjegyzéseivel, akik egységre szólítottak fel az általuk orosz agressziónak nevezett háborúval szemben. Egyikük sem említette, hogy Kijev a közeljövőben tárgyalásokat kezdene Moszkvával.
Biden Varsóban tartott tüzes beszédében a Nyugatot igyekezett összefogni, mondván: "Az autokraták étvágyát nem lehet csillapítani, ellenük fel kell lépni" - fogalmazott.
Amerikai tisztviselők nem kívánták kommentálni a javasolt NATO biztonsági paktumot. Washington azt mondta, hogy azt szeretné, ha Ukrajna a háború után kellőképpen fel lenne fegyverkezve ahhoz, hogy az elrettentsen minden jövőbeli orosz támadástól.
A német kormány nem kívánt nyilatkozni. A brit és a francia kormány szóvivői nem reagáltak a WSJ kérdéseire.
Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, amikor a három vezető a hónap elején Párizsban találkozott, hogy el kell kezdenie fontolgatni a béketárgyalásokat Moszkvával - mondták a beszélgetést ismerő személyek.
Az Élysée-palotában, a francia elnök pompás székhelyén elköltött vacsora során Macron Zelenszkijnek azt mondta, hogy még az olyan halálos ellenségeknek is békét kellett kötniük a második világháború után, mint Franciaország és Németország.
Macron azt mondta Zelenszkijnek, hogy "nagyszerű háborús vezető volt, de végül át kell térnie a politikai államférfi szerepére és nehéz döntéseket kell meghoznia" - mondták a vacsora részleteit ismerő emberek.
A múlt hétvégén egy müncheni biztonsági konferencia után Macron az első nyugati vezetők egyike volt, aki nyilvánosan megkérdőjelezte, hogy Ukrajna vagy Oroszország el tudja-e érni harctéri céljait, mondván, hogy egyik fél sem tud katonai győzelmet aratni.
Ezt a francia médiának nyilatkozta: "Most arra van szükség, hogy Ukrajna olyan katonai offenzívát indítson, amely visszaszorítja az orosz frontot, hogy megnyíljon az út a tárgyalásokhoz való visszatérés előtt".
Zelenszkij pénteken elmondta, hogy többször sürgette a világ vezetőit, hogy az invázió előtt sürgessék Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy találkozóra, amit az orosz vezető elutasított. "Az Oroszország által az elmúlt évben elkövetett atrocitások lehetetlenné teszik az ilyen tárgyalásokat", mondta Zelenszkij . "Most mi vagyunk azok, akik nem tudjuk megtenni [a párbeszéd megkezdését]" - mondta Zelenszkij . "Nincs miről beszélni és nincs miről beszélni ott" - fogalmazott.
Egy brit tisztviselő szerint a NATO-paktum másik célja az lenne, hogy megváltoztassa a Kreml számításait. Ha Moszkva azt látja, hogy a Nyugat idővel kész növelni katonai segítségét és az Ukrajnának tett kötelezettségvállalásait, az segíthet meggyőzni Moszkvát arról, hogy nem tudja elérni katonai céljait.
Petr Pavel tábornok, a Cseh Köztársaság megválasztott elnöke és korábbi NATO-parancsnok a müncheni konferencián elmondta: "Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy az ukrán terület egyes részeinek felszabadítása több emberéletet követelhet, mint amennyit a társadalom elviselne... Elérkezhet az a pont, amikor az ukránok elkezdhetnek más kimenetelben gondolkodni".
Franciaország és Németország jelezte, hogy nem szállítanak új típusú fegyvereket Ukrajnába, mivel a harcok a következő hetekben is folytatódnak. És bár Nagy-Britannia ukrán pilótákat képez ki sugárhajtású vadászgépekre, a tisztviselők szerint ez annak a a hosszabb távú célnak a része, hogy elrettentse Oroszországot a jövőbeni támadásoktól.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki szintén Münchenben beszélt a múlt héten, azt mondta, hogy a háborúnak egy - ahogy ő nevezte - tartós békével kell véget érnie. Szerinte "ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy Ukrajna képes legyen elrettenteni az agressziót, és szükség esetén hatékonyan védekezni ellene".
"Gondolkodnunk kell - és gondolkodunk is - azon, hogyan néz ki a háború utáni jövő, hogy biztosítsuk a biztonságot és a stabilitást az ukránok számára, valamint a biztonságot és a stabilitást Európában" - tette hozzá.
Elméletileg bármelyik NATO-tag megvétózhatná az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország javaslatát, de a szervezet konszenzuson alapul, és egy ilyen kezdeményezésről még csak nem is tárgyalnának egy csúcstalálkozón anélkül, hogy a szövetségen belül ne élvezne széles körű támogatást.
Az ajánlat nem tartalmazza az Ukrajna által kért teljes jogú NATO-tagságot. Mégis, egy korlátozottabb megállapodás "a helyes irányba tett lépés lehet, amennyiben ez egy olyan folyamat része, amelynek valamikor a jövőben a tagsággal kell végződnie" - mondta Andrij Melnyk, Ukrajna külügyminiszter-helyettese.
"Szeretnénk biztonsági garanciákat kapni a NATO felé vezető úton" - mondta Zelenszkij egy pénteki sajtótájékoztatón.
A három ország tisztségviselői elmondták, hogy a kilátásba helyezett paktum nem tartalmazna semmilyen kötelezettségvállalást a NATO-erők Ukrajnában való állomásoztatására.
Nem biztosítana Kijevnek az úgynevezett 5. cikk szerinti védelmet sem, amely előírja, hogy minden tag köteles a másik tagállam segítségére sietni, ha megtámadják és segítséget kér.
Azt mondták azonban, hogy a megállapodás biztosítaná Ukrajnának azokat a katonai eszközöket, amelyekkel a jövőbeni támadástól el lehetne riasztani az oroszokat.
Bár a pontos feltételek nincsenek rögzítve, több ilyen tisztviselő szerint Ukrajna hozzáférést kaphatna a NATO szabványos fegyverrendszerek széles köréhez, és fegyveres erőit szorosabban integrálhatná a nyugati védelmi-ipari ellátási láncba. Németország már jelezte, hogy hajlandó állandó jelleggel konkrét segítséget nyújtani, beleértve a légvédelmi eszközöket, nehéz tüzérséget, harckocsikat és lőszert. Nagy-Britannia harci repülőgépek szállításáról beszélt. A tisztviselők szerint ezzel párhuzamosan az egyes tagországok továbbra is kétoldalú katonai segítséget nyújtanának Ukrajnának.
"A NATO-csúcstalálkozónak egyértelmű ajánlatot kell tennie Ukrajnának, azért is, hogy Zelenszkij politikai győzelmet arasson, amelyet otthon a tárgyalások ösztönzőjeként tud felmutatni" - mondta a brit tisztviselő. "Oroszország háborúi hajlamosak befagyni, majd felengedni, ezért Ukrajnának több garanciára lesz szüksége tőlünk".
Míg London, Párizs és Berlin úgy látja, hogy Kijevnek tárgyalásokat kell keresnie Oroszországgal egy várható tavaszi ellentámadás után, amely segíthet neki további területek visszaszerzésében, addig más Ukrajna-támogatók szerint nem szabad tárgyalásokat folytatni mindaddig, amíg orosz csapatok maradnak ukrán földön. Sokan rámutatnak, hogy Putyin nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne jóhiszeműen tárgyalni a békéről.
A legtöbb közép- és kelet-európai kormány attól tart, hogy ha Ukrajnát tárgyalásokra bátorítják, mielőtt Moszkva vagy Kijev készen állna, az a nyugati támogatás csökkenését jelezve felbátoríthatja Oroszországot. Ezek a kormányok úgy vélik, hogy Putyin még mindig elkötelezett eredeti háborús célja, Ukrajna fővárosának elfoglalása és kormányának megdöntése mellett.
Ugyanakkor a NATO keleti tagjai nem akarnak a béketárgyalások akadályának tűnni. Lengyelország, a Cseh Köztársaság és a balti államok támogatásukról biztosították Zelenszkij nak a háború befejezésére vonatkozó terveit, egy tízpontos javaslatot, amely pénzügyi kártérítést, háborús bűnökkel kapcsolatos pereket orosz tisztviselők ellen, valamint Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartását tartalmazza.
A londoni-párizsi-berlini javaslat a biztonsági biztosítékok egyik lehetséges csomagját jelenti, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy biztos legyen abban, hogy Oroszország nem használná ki a tűzszüneti megállapodást egy újabb invázió megindítása előtt.
Péntek este a Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot is magában foglaló Hetek csoportjának vezetői nyilatkozatban közölték, hogy készek "biztonsági és egyéb kötelezettségvállalásokat tenni annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát önmaga védelmében, biztosítsák szabad és demokratikus jövőjét, és elrettentsék a jövőbeni orosz agressziót".
Közép-Európai tisztviselők elmondták, hogy a javaslatról egyelőre csak érintőlegesen esett szó, de nem hajlandók aláírni Ukrajna olyan hosszú távú NATO-státuszát, amely elmaradna a szövetségi teljes tagságtól.
