Egyre több választókerületben van előre lezsírozva az ellenzéki előválasztás

Egyre több választókerületben van előre lezsírozva az ellenzéki előválasztás
  • Az összefogott ellenzék nagy újításként tálalta korábban az előválasztás intézményét: az volt az ígéret, "füstös szobák" helyett a helyi választók dönthetnek a legalkalmasabb, akár civil jelöltekről.
  • Mostanra ezt az ígéretüket sem tartják az ellenzéki pártok: egyre több választókerületben jelentik be, hogy egymás jelöltjeit támogatják a választásokon, vagyis nem indítanak egymásra jelölteket. Ennek értelmében helyben választani sem lehet majd a különböző pártjelöltek között.
  • Ennek oka az is, hogy bár nem beszélnek róla, de az ellenzéki pártok vidéken rendkívül gyengék, országos hálózattal, szervezeti beágyazottsággal alig-alig rendelkeznek. A Jobbik volt korábban a legerősebb vidéken az ellenzéki pártok közül, de 2018-at követően komplett régiókban is szétzilálódott a párt.
  • Egyedül a Mometum és a Demokratikus Koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy mindenhol indít jelölteket, és a Momentum "rástartolt" biztos balos körzetre is. Ezzel kihúzták a gyufát az összefogáson belül.
  • A többiek különalkukat kötnek egymással, egymás háta mögött, sokszor pont a Momentum kárára.
  • Mivel a Momentumnak jelenleg minden vicc új, ebből komikus helyzetek is adódnak: Szolnokon azt a Kármán Irént indítják az előválasztáson, aki előbb Pető Iván SZDSZ-es politikus, majd Portik Tamás, a '90-es évek rettegett alvilági alakjának szeretője volt.
  • A tét az, akár ellenzékben, akár kormányon, de kinek lesz a legnagyobb frakciója. Aki a legnagyobb frakcióval rendelkezik, az fog diktálni. A DK pontosan tudja ezt.
  • Ám közben a pártok között arról is vita van, legyen-e online lehetőség az előválasztásra, vagy csak a személyes megjelenést fogadják el.

Egyfajta V2-ként, azaz Csodafegyverként tekintett az ellenzék az utóbbi években az előválasztás intézményére. Ám az utóbbi hetekben egyre több helyről hallani, hogy a rivális pártok megállapodtak a kölcsönösen támogatott jelöltekben. Így az ellenzéki választóknak valós lehetősége nem lesz arra, hogy beleszóljanak, ki képviselje őket 2022-t követően. Amire az előválasztást kitalálták - ne pártalkuk döntsenek füstös szobákban - pont azt valósítják meg. Ezzel elveszik a választóktól a valódi döntés lehetőségét, és a 2022-es választást egyszerű szavazássá degradálják.

A Momentumra többen neheztelnek, ezért Fekete-Győr Andrásék a DK felé tapogatóznak, de az összefogás másik négy pártja is előzetes alkukat köt az előválasztás előtt - írta a 24.hu nemrégiben. A háttérben megy a helyezkedés és a könyökölgetés, ám ez állítólag nem teszi próbára az együttműködést - jegyezte meg jóindulatúan az ellenzéki hírportál.

Egy ellenzéki politikus úgy jellemezte az összefogásban részt vevő pártok előválasztási tárgyalásait, hogy azok kezdenek egy középiskolai permutációs matematikafeladatra emlékeztetni, ugyanis minden elképzelhető kombinációban tárgyalnak egymással a felek. A hat párt közösen, egy asztalnál is egyeztet, de ettől függetlenül mindenki igyekszik magát jobb helyzetbe hozni különalkukkal.

Ez nem meglepő, mert hiába az összefogás, mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető legtöbb képviselőt küldje a parlamentbe, a választás végkimenetelétől függetlenül.

Az alkudozás jelenleg főleg arról szól, hogy melyik párt hol indítson, illetve ne indítson jelöltet az őszi előválasztáson. Ugyanis csak a hivatalos kommunikáció szerint dől el előválasztáson az ellenzéki jelölt személye mind a 106 egyéni választókerületben: ha lesz is 106 előválasztás (mivel a miniszterelnök-jelölt személyéről is így terveznek dönteni, logikus, hogy minden körzetben szervezzenek „selejtezőt”), sok helyen csak egy valóban esélyes jelölt marad a pályán addigra. Ezért is tárgyalnak egymással intenzíven a pártok, hogy nagyjából mindegyiknek a súlyának megfelelő számú olyan körzete legyen, ahol az előválasztást, majd reményeik szerint a 2022. tavaszi országgyűlési választást is meg tudja nyerni a jelöltjük. Ettől még persze lesznek jócskán olyan választókerületek, ahol valódi tétje lesz az előválasztásnak, és komoly verseny várható.

Nem véletlen az sem, hogy a közös listáról még semmilyen hír nincs, mert a sorrend összeállításával – már az előválasztási eredmények tudtában – lehet azt kalibrálni, hogy az egyes pártoknak körülbelül mekkora frakciójuk lehet. Ugyan az ellenzéki összefogás egyáltalán nem repedezik, de ahogy Molnár Zsolt – aki az MSZP részéről tárgyal ezekről a kérdésekről – fogalmazott korábban: „Azt gondolni, hogy egy versenyidőszakban nem lesznek kisebb-nagyobb könyöklések, lehetetlen.”

Ezek a könyöklések pedig egyes pártokat egymáshoz közelebb hoztak, másokat viszont messzebb toltak az összefogáson belül.

A Momentum kihúzta a gyufát

A hat párt közül jelenleg a Momentumra neheztelnek a legtöbben. Egyrészt mert Fekete-Győr András pártja mindenki előtt elkezdte bejelenteni egyéni jelöltjeit, másokkal nem egyeztetve. Ez azért váltott ki rosszallást, mert mint említettük, a pártok közötti egyensúlyt az előválasztásokat megelőző tárgyalásokon is igyekeznek fenntartani azzal, hogy osztozkodnak a választókerületeken, és nem mindenki áll rajthoz mind a 106 körzetben. Vannak, akik szerint a Momentum nem tartja magát ehhez a hallgatólagos megállapodáshoz.

Mindenki mindenki ellen - már a biztosan balos körzetekben

Látványos példája volt ennek Hadházy Ákos elindítása Zuglóban, ahol a szocialista Tóth Csaba nyert a legutóbbi két parlamenti választáson. Róla korábban azt mondta Fekete-Győr, hogy közös listán sem szerepelne vele, most pedig a korábbi LMP-társelnök próbálja elvenni tőle az indulás jogát a szinte biztos ellenzéki győzelmet ígérő körzetben, a Momentum támogatásával. Az MSZP „viszonzásul” elnökhelyettesét, Komjáthi Imrét küldte harcba Csepelen Szabó Szabolcs ellen, aki 2022-ben a Momentum támogatásával indulna (2014-ben és 2018-ban az azóta megszűnt Együtt színeiben nyert, majd egy kis időt eltöltött az LMP frakciójában is).

Az LMP-sek ellenszenvét Gelencsér Ferenc elindításával váltották ki a momentumosok az 1. számú egyéni választókerületben, ahol Csárdi Antal ellen áll ki a budavári alpolgármester. Az LMP-sek azért haragszanak, mert Budapesten egyedül a 2018-ban is győztes Csárdit nevezték volna egyéni jelöltként, cserébe azt kérték a többi párttól, hogy ne induljanak el vele szemben. A Jobbik azóta már be is jelentette, hogy az LMP-s képviselő újrázását támogatja. A Momentum húzását látva viszont  felvetődött az LMP-ben, hogy Demeter Márta elindul valamelyik fővárosi körzetben az előválasztáson.

Hosszú a Partizán-interjú árnyéka

A Momentumra azért is fújnak, mert többek szerint a párt egyes politikusai gyakran „kibeszélnek”, különösen a pártelnök, míg a többi párt jobban tartja magát ahhoz, hogy nem szivárogtatnak a sajtónak, nem mondogatnak oda egymásnak nyilvánosan. Erről egy etikai kódexet is elfogadtak a pártelnöki egyeztetésen, ehhez képest másnap megjelent egy részlet Fekete-Győr András a Partizánnak adott interjújából, amelyben azt mondta, hogy „Mesterházy Attila egyenlő Fidesz”, majd a műsorvezető Gulyás Márton kérdésére megerősítette, hogy „az elmondások szerint” a korábbi MSZP-elnök a Fidesz vamzere, ezért nem támogatják, hogy Mesterházy (a baloldali összefogás 2014-es miniszterelnök-jelöltje) rajta legyen a közös ellenzéki listán.

Ugyanebben az interjúban a Momentum elnöke azt is felvetette, hogy ha nem lesz lehetőség az online szavazásra, akkor „benne van a pakliban”, hogy távol maradnak az előválasztástól. Mindkét kijelentés sokaknál kicsapta a biztosítékot az ellenzéki oldalon, ki nyugodtabban, ki hevesebben reagált, amikor erről kérdeztük, de abban egyetértés volt, hogy a hasonló kijelentések a Fidesz malmára hajtják a vizet, és a szavazók sem honorálják, ha az összefogás bármely pártját vagy politikusát kritizálja keményen valaki, aki részt vesz az együttműködésben.

Még akkor sem, ha a Momentumnak vannak olyan támogatói, akik nem nagy rajongói a régebbi pártoknak. Az online szavazásról azt mondták, biztosan lesz valamilyen formában, inkább csak a technikai, jogi részletekről egyeztetnek, hogy minden rendben legyen. Ezért nem értik, hogy ezt miért kellett felhoznia a Momentum elnökének, akár az előválasztásból való kimaradással is fenyegetve a többieket. A valódi feszültség ott van az előválasztással kapcsolatban a Momentum és főleg a DK, illetve az MSZP között, hogy utóbbi pártok ellenzik, hogy offline regisztráció nélkül is lehessen majd szavazni.

A 24.hu információi szerint a Momentum a DK-val tárgyal újabban aktívabban, mert Gyurcsány Ferencék is kissé elszigetelték magukat az erőpolitizálásukkal. Azonban több forrásunk megjegyezte, hogy a DK „okosabban játszik”, mint a Momentum, mert ugyan ők is bejelentettek többtucatnyi egyéni jelöltet, de rögtön megnyugtatták a többi pártot, hogy nyitottak a visszalépésekre még az előválasztás előtt.

Főváros, csatatér

A két párt közötti tárgyalásokat az nehezíti, hogy egyaránt a fővárosban a legerősebbek, ezért az erejüket is oda koncentrálnák. Több választókerületben pedig már most látszik, hogy összefeszülnek emiatt. A már bejelentett indulók alapján ilyen lesz a II. kerület (a DK-s Kálmán Olga és a momentumos Berg Dániel áll szemben egymással, míg a Párbeszéd Tordai Bencét indítja, a felek már készülnek is az előválasztási vitára), a XI. kerület (Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, illetve Orosz Anna indulna), a VI. és VII. kerület (a jelenlegi DK-s képviselő, Oláh Lajos kihívója Tompos Márton) és a XII. kerület, ahol úgy tűnt, a momentumos Hajnal Miklósnak nem nagyon akad kihívója, de a háziorvosként ismert DK-s Komáromi Zoltán indulása egyre valószínűbb.

Látványos deal a Jobbik és az MSZP között

A Jobbik jó előre bejelentette, hogy csak alig több mint 30 választókerületben állít jelöltet a 106 választókerületből. Azóta a Jakab vezette párt folyamatosan gesztust gyakorol az MSZP irányába: sem Kunhalmival, sem Szabó Tímeával szemben nem állítanak jelöltet, mi több, a két nevezett politikusnőt támogatják a választókerületeikben, ahogyan arról a Jobbik elnöke a saját Facebook oldalán beszámolt. De ugyanígy visszalépett a Jobbik Csárdi Antal LMP-s képviselő javára is, tehát az V. kerületben sem számíthatnak az ellenzékiek igazi előválasztásra, ahogyan Szél Bernadettnek sem lesz jobbikos kihívója. A mozgásokból az látszik, az ellenzéki pártok jó előre eldöntöttek mindent, és nem bízzák azt a választóikra.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Sztori 2023-03-05 | 13:46
A Magyarországon is kavaró Samantha Power, az USAID vezetője elismerte, hogy az USA háborúban áll Oroszországgal, "de az ukránok vannak a fronton"

A Magyarországon is kavaró Samantha Power, az USAID vezetője elismerte, hogy az USA háborúban áll Oroszországgal, "de az ukránok vannak a fronton"

  • Power nemrégiben Magyarországon járt David Pressman amerikai nagykövet meghívására.
  • Pressman és Power további támogatásokat jelentett be az eddig is bőségesen lefizetett dollármédiának és "civil" szervezeteknek.
  • Mérvadó amerikai republikánusok bírálják Powert és Pressmant, hogy egy, az Egyesült Államokkal azonos szövetségesi rendszerhez tartozó államban tevékenykedik az USAID, nem pedig egy fejlődő országban.
  • Szerintük az USAID-pénzek ilyen típusú felhasználása - amelyek egyébként adófizetői források -, csak arra jó, hogy Soros György magyarországi NGO-szervezeteinél landoljanak.
  • Gavin Wax, a New York-i Fiatal Republikánusok elnöke szerint Powerék célja egy színes forradalom kirobbantása és finanszírozása Magyarországon.
Sztori 2023-06-22 | 13:29
EXKLUZÍV - Sorosék kiadták az ukázt a baloldalnak: még több médiát és influenszereket kell finanszírozni

EXKLUZÍV - Sorosék kiadták az ukázt a baloldalnak: még több médiát és influenszereket kell finanszírozni

  • A 92 éves Soros György átadta királyságát Alex Sorosnak, aki saját magát úgy jellemezte, hogy politikusabb alkat, mint az apja.
  • Az öröklés jól megszervezett és sima volt a dinasztiában, és Alex kinevezése óta felpörögtek az események: Brüsszel újra migránskvótát akar, és a Soros-birodalom megparancsolta a demokrata donoroknak, hogy vegyenek még több médiát, tévét, portálokat, cikkeket, beszélgetős rádióállomásokat.
  • A Birodalom 25 milliárd dolláros vagyon fölött diszponál, Alex az egyetlen a családtagok közül, aki vezető posztot tölt be a család befektetési alapjánál és a "filantróp tevékenységet" folytató Open Society Foundation-nál is.
  • Alex a WSJ-nek azt is kifejtette, hogy évente 1,5 milliárd dollárt, 500 milliárd forintnál is többet fektetnek be a Nyílt Társadalom ideológiájának terjesztésébe és "a demokrácia fejlesztésébe".
  • A Nyílt Társadalom ideológiája a migráció ösztönzésére, a multikulturalizmus erőltetésére, a szélsőséges woke-ideológia, a BLM, az Antifa és az abortusz, mint abszolút női jog propagálására, az LMBTQ+ propagandára, a nemzetállami struktúrák meggyengítésére és lebontására, és egy globális szuperstruktúra kiépítésére irányul.
  • Az ideológia terjesztéséhez azonban médiafelületek is kellenek, ezért egy friss tanulmányában, ami egyfajta parancsként is értelmezhető, Sorosék kiadták az ukázt a demokrata párt támogatóinak: ahogyan ők is teszik, médiát kell venni, és támogatni kell a közösségi média influenszereit.
  • A BENNFENTES megszerezte a törekvést alátámasztó stratégiai tanulmányt, amely egy titkos, demokrata megadonoroknak szervezett washingtoni háttértalálkozó összefoglalója.
  • Május közepén írt arról a BENNFENTES: az Action for Democracyt igazgató Korányi Dávid a guruló dollárokból magyar influenszereket akar összevásárolni, és ez zavarokat okoz a magyarországi dollármédiában.
  • Korányiék törekvése nem lehet független az új Soros-direktívától: a Birodalomnak további médiára és influenszerekre van szüksége, hogy terjeszthesse üzeneteit.
Sztori 2021-09-20 | 15:50
A történelem legmerészebb megfigyelési akciójának belső története: az FBI An0m csalija, amellyel lefülelték a globális bűnözés legtetejét

A történelem legmerészebb megfigyelési akciójának belső története: az FBI An0m csalija, amellyel lefülelték a globális bűnözés legtetejét

  • A brit Guardian részletes és izgalmas sztorit tár olvasói elé: hogyan palizta be az FBI egy általuk fejlesztett titkosítot telefonnal a világ bűnözői elitjét.
  • A telefon valóban titkosított volt, de minden egyes üzenet az ausztrál rendőrségnél landolt, ám az FBI egy vádalkuért cserébe az üzenetek dekódolását lehetővé tevő kulcsokkal rendelkezett.
  • Magyar szál is van a sztoriban: egy rendkívül konspirált, profi magyar kokaincsempész banda is az An0m miatt bukott meg.
  • Ők szerb nagykereskedelmi partnereik ajánlására használták titkos kapcsolattartásra az FBI-os telefont.
  • Olyan nagy szereplőknek számítottak a hazai kokainpiacon és kábítószerkereskedelemben, hogy kiiktatásuk "ellátási zavarokat" okozott.
Sztori 2022-10-13 | 14:09
Az SPD és a Linke az AfD betiltását követeli

Az SPD és a Linke az AfD betiltását követeli

  • A demokrácia jegyében.
Sztori 2021-12-08 | 12:31
Két informatív videó arról, miért van az EU nyugati felén energiakrízis

Két informatív videó arról, miért van az EU nyugati felén energiakrízis

  • A Századvég szakértői a Kontextus podcastben és az M5 közszolgálati csatorna Ez itt a kérdés műsorában fejtették ki az EU-t sújtó energiakrízis részleteit.
  • Elhibázott zöld forradalom, a megújuló energiatermelés fetisizálása és a buta atompánik kellettek ahhoz, hogy az EU nyugati felét masszív áremelkedés és energiakrízis érje el.
  • A dolog érdekessége, hogy a hazai baloldali ellenzék ugyanazokat a hibákat követné el idehaza is, amelyektől Nyugat-Európa jelenleg szenved.

 

 

 

Sztori 2021-12-01 | 12:58
Újabb rossz hír Karácsonynak: Európában jelentősen nő az atomenergiát pártolók aránya

Újabb rossz hír Karácsonynak: Európában jelentősen nő az atomenergiát pártolók aránya

  • Európában négyszeresére emelkedett az áramár, lehet, hogy nem volt olyan jó ötlet lekapcsolgatni a német atomerőműveket.
Sztori 2021-10-29 | 18:03
Alig vannak többen, mint egy asztaltársaság, de csúnyán összekaptak Szabó Tímeáék a neosztálinista kullancspártban

Alig vannak többen, mint egy asztaltársaság, de csúnyán összekaptak Szabó Tímeáék a neosztálinista kullancspártban

  • A Szabad Európa szerint Karácsony visszalépése teljesen kiakasztotta a mikroméretű Párbeszéd elnökségét és tagjait. A konfliktusok korábban kezdődtek, ugyanis Karácsony "gyenge" kampányára a Párbeszédnek semmilyen ráhatása nem volt.
  • Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányát ugyanis az azóta már megbukott gyurcsányista Gál J. Zoltán szervezte, és a stábtagokat is ő castingolta. Valószínű ezért, hogy többről szól ez, mint csak arról, hogy a Párbeszéd nevezetű baráti társaság nem szólhatott bele a kampányba.
  • Mégpedig a pénzről: ugyanis a Párbeszéd, bár érdemi társadalmi támogatottsággal évek óta nem rendelkezik, de az országgyűlési frakciója miatt költségvetési támogatásban részesül. Márpedig Karácsony kampányának egy részét a Párbeszéd fizette.
  • A Szabad Európa szerint Szabó Tímea a gyenge szreplés és az összeomlás után ráripakodott Karácsonyra a visszalépési dráma utolsó napján, hogy vállalja a felelősséget, és lépjen vissza. Ez azonban azért különös, mert Szabó eddig Karácsony legfőbb támogatója volt, társelnökként viszik együtt a Párbeszédet.
  • Ha valóban Szabó követelte Karácsony lelépését, annak teljesen más oka lehet. Elképzelhető, hogy szóltak neki az amerikai kapcsolatai: mostantól új ellenzéki projekt van Márki-Zay Péter személyében, mögé kell beállni.
  • Szabóról ugyanis köztudott, hogy megjárta a Harvardot, Washingtont, majd amerikai megbízásra Afganisztán fővárosát, Kabult is. Ott a demokrácia építése volt rá bízva, azóta tudhatóan nem nagy sikerrel.
  • Hazatérése után Soros-fizette NGO-knál dolgozott, majd lett LMP-s képviselő. Az őt ismerők szerint egy időben többet járt az amerikai nagykövetségre egyeztetni, mint az LMP frakcióüléseire.