- Amennyiben a NATO keleti szárnyán kitörne a háború Oroszországgal.
- A dolog pikantériája, hogy szombaton egy NATO-tábornokot választottak Csehország elnöki székébe.
- A cseh vezérkari főnök pedig 2 éves civil lét után tért vissza a cseh sereg élére.
Řehka: Egy Oroszországgal szembeni NATO-háború esetén Csehországnak szelektíven kellene mozgósítania.
Ha a NATO és Oroszország között háború lenne a szövetség keleti szárnyán, a hivatásos hadsereg nem lenne elegendő a feladatok ellátására. Az államnak legalábbis szelektív mozgósításhoz kellene folyamodnia - mondta Karel Rehka vezérkari főnök a Cseh Sajtóügynökségnek.
Szerinte az ukrajnai háború megmutatta, hogy az egész társadalmat be kell vonni az ország védelmébe, nem csak a hadsereget.
Rehka szerint az állam nem bízhat abban, hogy valaki más megnyeri neki a győzelmet, hanem magának kell felkészülnie a védekezésre. Véleménye szerint az ukrajnai orosz agresszió változást jelentett a nyugati közösség gondolkodásában, amely kezdte felismerni a háború lehetőségét Európában, ami addig tabu volt.
"Elképzelhetetlen volt, hogy egy agresszív állam az európai kontinensen megszálljon egy másik államot, és háborút indítson, amelyben városokat bombáznak és civileket ölnek meg" - mondta a vezérkari főnök.
A NATO és tagállamai ezért többek között megkezdték stratégiai dokumentumaik felülvizsgálatát, és a Cseh Köztársaság is megtette ezt a lépést. Ezért a biztonsági és védelmi stratégia megváltoztatására is készülnek, és kiigazítják a hosszú távú védelmi kilátásokat és a cseh hadsereg kiépítésének koncepcióját.
A hadseregnek új harci járművekre van szüksége
Řehka szerint a társadalom most ismeri fel, hogy fel kell készülni egy lehetséges hosszú távú katonai konfliktusra egy nagyobb területen, egy fejlett ellenféllel szemben. "Ez nyilvánvalóan drámaian más megközelítést igényel a védelemhez és drámaian más megközelítést a hadsereg képességeinek kiépítéséhez" - mondta.
Szerinte nem az változott, hogy a hadseregnek új gyalogsági harcjárművekre, harckocsikra vagy vadászrepülőgépekre van szüksége, hanem a megközelítés sürgőssége. "A válság megmutatta, hogy tényleg komolyan kell vennünk a dolgot, és sokkal gyorsabban kell cselekednünk."
Ha háború lenne a NATO és Oroszország között, például a szövetség keleti szárnyán, Csehország területén kívül, a Cseh Köztársaságot ez azonnal érintené, és a hivatásos hadsereg önmagában nem lenne elég.
Megmutatta, hogy az egész társadalomnak részt kell vennie az ország védelmében, nem csak a hadseregnek.
Készüljünk fel a háborúra egy fejlett ellenféllel szemben, sürgette Rehk vezérkari főnök - A Cseh Köztársaság mint legitim célpont
"Az egész társadalmat be kell vonni, legalábbis szelektíven mozgósítani kell, akár embereket, akár anyagi erőforrásokat" - figyelmeztetett.
Szerinte a Cseh Köztársaság legitim célponttá válna, mert például a szövetséges csapatok a területén keresztül vonulnának.
Řehka ugyanakkor rámutatott, hogy az ukrajnai háborúban használt eszközök közül sok eljuthatott Csehországba. "Tehát azt gondolni, hogy nem fogja érinteni a területünket, egyszerűen naivitás" - mondta.
Rehka szerint az ukránok azért tudtak ellenállni Oroszországnak a háború elején, mert felkészültek voltak, társadalmilag összefogtak, és mindenáron meg akarták védeni értékeiket. Megmutatták, hogy megérdemlik a nyugati segítséget. "Ukrajna nagy tanulsága az, hogy ne hagyatkozzunk arra, hogy bárki bármit is megtegyen értünk. Mindenekelőtt elszántnak és felkészültnek kell lennünk" - mondta. A másik tanulság szerinte az, hogy a védelemnek az egész társadalom ügyének kell lennie.
A hadsereg megpróbálja megtanulni a leckét
Elmondta, hogy a hadseregben most például a "minőség kontra mennyiség" és a megfelelő egyensúly megtalálása körül folynak a viták. Elmondta, hogy a hadsereg igyekszik tanulni a konfliktusból, különböző nyílt forrásokból, valamint közvetlenül az ukrán hadseregtől vagy katonáktól származó információkat gyűjt. "Megpróbáljuk felmérni, hogy ez mit jelent számunkra" - tette hozzá.
A GDP 2 százaléka egy ugródeszka
A vezérkari főnök azt is hangsúlyozta, hogy a GDP két százalékának megfelelő védelmi kiadások egy lépcsőfokot jelentenek, és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) számos országa növelni kívánja a katonai beruházásokat. Megjegyezte azt is, hogy a NATO-n belül a két százalékos kiadás abszolút minimumnak számít.
A két százalékos kötelezettségvállalás felülvizsgálatának és növelésének szükségességét Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes is hangsúlyozta a NATO Katonai Bizottság múlt heti ülésén, amelyen Rehka is részt vett.
A GDP mellett Rehka arra is rámutatott, hogy a hadseregnek meg kell keresnie a módját annak, hogy a hét éven belül 30 000 fős létszámot elérő célt elérjék. A vezérkari főnök szerint a személyzeti kérdéseket sokáig alábecsülték, és azok igen fontosak.
"Az emberek a legfontosabbak"
Ezért stratégiát készít elő a további intézkedésekre a személyzeti területen. A vezérkar sajtóosztályának adatai szerint Csehországban az év elején 27 197 katona szolgált, ebből 22 866 közvetlenül a hadseregben.
"Az emberek a legfontosabbak, és ők jelentik a legnagyobb problémát, mert tankokat lehet vásárolni, de embereket egyszerűen nem lehet vásárolni" - jegyezte meg Rehka. Toborzásukat egy új virtuális toborzóközpont fogja egyszerűsíteni, amelyet a hadsereg jelenleg készít elő.
Řehka szerint azonban nemcsak a toborzás fontos, hanem a katonák megtartásának kérdése is. Szerinte nemcsak fegyverekbe, hanem a személyzet számára biztosított létesítményekbe is lehet beruházni.
"Modern laktanyák, modern kiképzőközpontok, modern szállások" - jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok sokáig nem fognak olyan környezetben dolgozni, amely az 1970-es évek szintjén van. Arról is beszélt, hogy fel kell készülni az új generációkra. "Ez a szervezeten belüli szervezeti kultúráról is szól, arról, hogyan bánik az emberekkel. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a csapatba akarjanak tartozni" - mondta.
