Hónapokig ment a vita azon, hogy a tesztelés, vagy az oltás hatékonyabb-e a koronavírus-járvány visszaszorításában.
A baloldali ellenzék és a vele szövetséges ellenzéki propagandamédia folyamatosan, megállás nélkül tesztelt volna, és hónapokon keresztül ezt követelték a kormánytól is.
Az Orbán-kormány pedig már 2020 tavaszától azt kommunikálta: csak a vakcina lesz hatékony a ragály visszaszorításában.
Hogy oltási céljait elérje, a magyar kormány sem ideológiai, sem pedig geopolitikai kérdést nem csinált a vakcinabeszerzésből: azért vásárolt keleti oltóanyagokat is, hogy minél hamarabb hozzájuthassanak az oltáshoz a magyarok.
A Karácsony Gergely vezette Főváros azonban töretlenül a tesztelésben látta a járvány visszaszorításának útját, és Budapest elköltött másfél milliárd forintot baloldali egészségügyi szolgáltatócégeknél tesztekre.
Ebből 1 milliárd forintot Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa biztosított Karácsonyéknak a pótcselekvéshez.
A tesztvita ellenére a magyar kormánynak lett igaza, és most már papírja is van róla.
Egy nagyszabású, 4 hónapos olasz vizsgálat szombaton megerősítette: a vakcinák első adagjának beadása után öt héttel már 80%-kal csökken a fertőzésveszély, 90%-kal csökken a kórházba kerülés esélye, és 95%-kal a halálos megbetegedés esélye.
Tehát abban is a kormánynak volt igaza, hogy csak a vakcina képes legyőzni a járványt, nem pedig a véget nem érő tesztelés, és abban is, hogy minél több magyar ember kapja meg legalább az oltás első adagját, annál több védett lesz idehaza, mert már az első adag is jelentős mértékben megvéd a súlyos fertőzéstől.
Az afganisztáni csapatkivonások migrációs hullámokhoz fognak vezetni - figyelmeztet.
Kurz azt mondta, hogy Afganisztán problémáit nem lehet megoldani azzal, hogy Németország és Ausztria tömegesen befogad embereket, ahogyan azt 2015-ben tették.
"Csak meg kell nézni a bűnügyi statisztikákat. Az itt tapasztalható brutalitás nagy része nem létezett a múltban. A számok nagyon egyértelműek bizonyos csoportok esetében, ami az erőszakos bűncselekményeket, például a nők elleni szexuális erőszakot halmozódását illeti."
"Nem akarom ezt a beteges ideológiát importálni Európába" - mondta az osztrák kancellár az iszlamizmusról a Bildnek.
"Az elmúlt években rengeteg antiszemitizmust importáltunk Európába, különösen a migrációs hullámok révén. Sok olyan ember jött hozzánk, akik egyértelműen homofóbok, és akik nem feltétlenül támogatják a nők jogait."
Amikor Joe Biden amerikai elnök végre megtörte hallgatását az Afganisztánban kibontakozó káoszról, az európai szövetségesek, akik nagy reményeket fűztek a transzatlanti szövetség újraindításához, megdöbbentek.
Európai döntéshozók és diplomaták rámutatnak: amikor Amerika "megfordult" Szíriában, az Európában és nem az Egyesült Államokban robbantott ki válságot".
A földrajz és a történelem azt sugallja, hogy amint Amerika eltűnik, és a tálibok teljesen átveszik az irányítást Afganisztán felett, a hátramaradt, üldöztetéstől félő egyszerű polgárok mindent meg fognak tenni, hogy biztonságosabb helyre meneküljenek az országból.
Biden döntését és bűnbánatának hiányát több okból is bírálták. De talán a legkevésbé elfogadható szempont az, hogy Amerikának, nyersen szólva, megvan az a luxusa, hogy úgy távozhat, ahogy Európa - és más regionális szomszédok - nem.
