- Az Egyesült Államokon kívüli világ egyre inkább kínai elektromos járműveket vezet, kínai okostelefonokon böngészi a világhálót, és kínai napelemekkel látja el otthonait - összegez a legnagyobb amerikai gazdasági lap, a BLOOMBERG.
- A BLOOMBERG kutatói által nyomon követett 13 kulcsfontosságú technológia közül ötben Kína globális vezető pozíciót ért el, hét másikban pedig gyorsan felzárkózik.
- Az olyan kínai vállalatok, mint a BYD Co. és a kortárs Amperex Technology Co. Ltd., más néven CATL, világelsők az olyan termékek gyártásában, mint az elektromos autók, akkumulátorok és napelemek - fogalmaz a lap.
Az USA erőfeszítései, hogy Hszi nyomulását megfékezze a technológiai úttörő szerepben, meginognak - jegyzi meg a BLOOMBERG nagy riportjában.
Amióta Donald Trump 2018-ban büntetővámokkal sújtotta Hszi Csin-ping kormányát, a kereskedelmi deficit csökkentésére irányuló törekvése teljes körű kétpárti erőfeszítéssé nőtte ki magát, hogy így akadályozzák meg, hogy Kína a világ legnagyobb gazdaságává váljon, és olyan technológiához jusson, amely az amerikai katonai fölényt fenyegeti.
A törekvés első pillantásra sikeresnek tűnik. Kína gazdasága már nem halad az USA gyors leelőzésének pályáján, sőt, inkább lemarad (nominális GDP tekintetében, mert vásárlóerő paritásos GDP-vizsgálatban Kínáé az elsőség, valójában a 2030-ra az előrejelzések szerint már Kína lesz a legnagyobb gazdaság). A büntetővámok miatt technológiai óriásai nehezen jutnak fejlett chipekhez a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Az USA szövetségesei pedig eleget tesznek a kéréseknek, hogy megtagadják Kínától a legjobb chipgyártó berendezésekhez való hozzáférést, beleértve a hollandiai székhelyű ASML Holding NV egyedi gépeit.
De a több mint hat éve tartó amerikai vámok, exportellenőrzések és pénzügyi szankciók ellenére Hszi folyamatosan halad Kína helyzetbe hozásában, hogy a jövő iparágait uralja.
A Bloomberg Economics és a Bloomberg Intelligence új kutatása azt mutatja, hogy a Made in China 2025 - egy évtizeddel ezelőtt bemutatott iparpolitikai tervezet, amelynek célja, hogy a nemzet vezető szerepet töltsön be a feltörekvő technológiák terén - nagyrészt sikeresnek bizonyult.
A Bloomberg kutatói által nyomon követett 13 kulcsfontosságú technológia közül ötben Kína globális vezető pozíciót ért el, hét másikban pedig gyorsan felzárkózik.
Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokon kívüli világ egyre inkább kínai elektromos járműveket vezet, kínai okostelefonokon böngészi a világhálót, és kínai napelemekkel látja el otthonait.
Washington számára az a kockázat, hogy a Kína megfékezését célzó politika végül elszigeteli az Egyesült Államokat - és kárt okoz a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak.
„Kína technológiai felemelkedését nem fogják megakasztani, sőt, talán nem is fogják lelassítani az amerikai korlátozások” - mondta Adam Posen, a washingtoni székhelyű Peterson Institute for International Economics elnöke, aki a világ kormányai és központi bankjai számára végzett kutatásokat. „Kivéve azokat a drákói korlátozásokat, amelyek egyidejűleg lassítják az innováció ütemét az Egyesült Államokban és világszerte”.
Kína termelési képessége történelmi magasságokban jár: a feldolgozott termékek kereskedelmi többlete a legnagyobb a globális GDP-hez viszonyítva az USA, közvetlenül a második világháború után beállított rekorjához képest.
Az olyan kínai vállalatok, mint a BYD Co. és a kortárs Amperex Technology Co. Ltd., más néven CATL, világelsők az olyan termékek gyártásában, mint az elektromos autók, akkumulátorok és napelemek - ezek a Hszi által a növekedés ösztönzésére kidolgozott „új termelőerők” pillérei, miközben a kínai hatóságok a belföldi ingatlanpiaci buborék leeresztésére törekednek.
Bár a Biden-kormányzat stabilizálta az amerikai-kínai kapcsolatokat, a világ legnagyobb gazdaságai továbbra is intenzív versenyben maradnak, függetlenül attól, hogy Trump vagy Kamala Harris nyeri a Fehér Házat november 5-én.
A küzdelem most arra összpontosul, hogy az USA meg tudja-e akadályozni Kína felzárkózását a fejlett technológiák terén, mint például a mesterséges intelligenciához használt legmodernebb chipek gyártása, amelyeket jelenleg csak az ASML berendezéseivel készítenek.
A washingtoni és pekingi döntéshozók számára a technológiai verseny megnyerésére irányuló törekvést számos megfontolás vezérli, többek között a fejlődés ösztönzése, a munkahelyteremtés és az ellátási láncok biztosítása. A két főváros tisztviselői azonban azt mondják, hogy a gazdaságpolitikában manapság egy másik tényező is nagyobb szerepet játszik: felkészülés egy esetleges háborúra, még ha az nem is fenyegető vagy tervezett.
Az Egyesült Államok ezt egyértelműen kijelentette. Egy 2022-es, mérföldkőnek számító beszédében Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó egy sor olyan technológiát vázolt fel - köztük a félvezetőket, a tiszta energiát és a biotechnológiát -, amelyekben az USA arra törekszik, hogy „a lehető legnagyobb előnyben maradjon”. Az exportellenőrzést „új stratégiai eszköznek” nevezte, amelyet arra lehet felhasználni, hogy költségeket rójanak az ellenfelekre és ez „csökkentse harctéri képességeiket”.
A Kommunista Párt is egyre inkább úgy tekint az erős feldolgozóiparra, mint ami a nemzetbiztonság szempontjából alapvető fontosságú egy olyan szélsőséges forgatókönyv esetén, mint egy háború. Pekingi tisztviselők úgy látják, hogy a szél- és napenergiához hasonló energiaforrásokból származó energiatermelési kapacitás szükséges a gazdaság mozgásban tartásához, ha az USA és szövetségesei valaha is elzárnák az olaj- és gázellátást vagy egy Tajvan miatti konfliktus az olyan nemzetekkel, mint Japán, India vagy a Fülöp-szigetek, a versengő területi követeléseik miatt.
A teljes konfliktus lehetősége azt jelenti, hogy Kínának nem áll szándékában csökkenteni gyártási erejét, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok követeli, hogy Hszi kormánya csökkentse a túlkapacitást, és a gazdaságot inkább a fogyasztás irányába terelje. A Kommunista Párt ellenállt a növekedés ösztönzésére irányuló készpénzosztásnak, még akkor is, ha számos ösztönző intézkedést mutat be, amelyek hozzájárultak a kínai részvények közelmúltbeli emelkedéséhez.
A belpolitikai szükségszerűség is fennáll: a pekingi tisztviselők úgy értékelik, hogy a gyárbezárások társadalmi instabilitást szítottak az Egyesült Államokban, és Trump felemelkedéséhez vezettek. Rámutatnak arra, hogy az amerikai politikai döntéshozók most a gyártási erő újjáépítésén fáradoznak, hogy támogatásokkal csalogassák haza a gyártást az olyan chipgyártók esetében, mint a TSMC néven ismert Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. és a dél-koreai székhelyű Samsung Electronics Co.
„A KKP és a kínai kormány a technológiai innovációt a nemzeti fejlődés magjának tekinti” - mondta Lin Jian külügyminisztériumi szóvivő egy múlt havi tájékoztatón a Kínai Kommunista Pártra utalva.
A Made in China 2025 megmutatja, milyen messzire jutottak Hszi erőfeszítései.
Bár Kína még mindig küzd a fejlett félvezetők - az amerikai exportellenőrzés fő fókuszában álló - gyártási folyamatainak kifejlesztésével, a Bloomberg Intelligence szerint ma már egyértelmű előnye van az elektromos járművek, az autóipari szoftverek és a lítiumakkumulátorok technológiája terén.
A kínai LNG-gyártás és a nagysebességű vasúti ipar is jó úton halad a célok elérése felé. Emellett Kína gyártja a világ leghatékonyabb és legalacsonyabb költségű napelemeit és innovatív gyógyszereket fejleszt.
„Kína tovább emelkedik a gyártási dominancia és a technológiai fejlődés ranglétráján” - írja a Bloomberg Economics és a Bloomberg Intelligence. „Ha az USA meg akarja nyerni a versenyt, Washingtonnak gyorsabban kell futnia, vagy keményebben kell próbálkoznia, hogy Kínát megbuktassa”.
A kampánykörúton Trump és Harris eltérő megközelítést szorgalmazott Kínával szemben, még akkor is, ha mindketten egyetértenek abban, hogy meg kell hiúsítani Kína felemelkedését.
Trump megfogadta, hogy felújítja a Kína elleni kereskedelmi háborút, amely első ciklusát uralta, és akár 60%-os vámokkal fenyegetőzik - a Bloomberg Economics szerint ez a szint gyakorlatilag véget vetne a két nemzet közötti kereskedelemnek.
A vámok - amelyeket a közgazdászok régóta a termelékenység piactorzító akadályaként kárhoztatnak - papíron segítettek csökkenteni Amerika Kínával szembeni kereskedelmi deficitjét.
A kereskedelem nagy részét azonban Délkelet-Ázsián és más helyeken keresztül irányították át, és az új piacok keresése csak megerősítette a kínai gyártás dominanciáját az elektromos autók és más területeken.
A BYD jó példa erre. Kína legnagyobb forgalmú autógyártója arra számít, hogy a tengerentúli szállítások a jövőben a teljes értékesítés majdnem felét teszik majd ki, ami arra utal, hogy az amerikai vámok - amelyek jelenleg 102,5%-osak - nem jelentenek nagy akadályt. Az autógyártónak már van egy gyára Thaiföldön, és hasonlót épít Magyarországon, Brazíliában és Törökországban.
„Nincs szükségünk arra, hogy belépjünk az amerikai piacra” - mondta Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke augusztusban a Bloombergnek a vállalat székhelyén, Sencsenben, Kína fő technológiai központjában. „Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy az Egyesült Államokon kívüli számos piacon nagyszerű vállalattá váljunk”.
Harris bírálta Trump magasabb vámokra vonatkozó tervét, mondván, hogy azok az amerikai középosztály megadóztatásával érnek fel. A kampánykörúton arról beszélt, hogy meg kell akadályozni, hogy Kína fejlett chipekhez jusson, jelezve, hogy folytatná Joe Biden elnök exportellenőrzésének alkalmazását. Azt is hangsúlyozta, hogy befektetésekre van szükség, „hogy Amerika vezető szerepet töltsön be a jövő iparágaiban”.
A Fehér Ház egyik magas rangú, neve elhallgatását kérő tisztviselője szerint a Biden-kormányzat technológiai korlátozásainak sikerült plafont szabni Kína magas minőségű félvezető-fejlesztésének, így az Egyesült Államok és szövetségesei jelentős előnyöket tudtak megtartani.
Míg a kínai vállalatok elárasztották a világot elektromos járművekkel és napelemekkel, a technológiai értékláncban feljebb már egyenetlenebbnek tűnik a fejlődésük. Az olyan területeken, mint a fejlett félvezetők és a chipgyártó berendezések - amelyek minden jövőbeli technológia alaprétegét képezik - az ország egésze még évekig az USA mögött marad.
Az USA megtiltotta Kínának, hogy az Nvidia Corp. és az Advanced Micro Devices Inc. legfejlettebb mesterséges intelligencia chipjeit megvásárolja. Azt is megakadályozta, hogy a Hszi-kormány beszerezze az ASML extrém ultraibolya litográfiai (EUV) gépeit, amelyek elengedhetetlenek a csúcskategóriás chipek gyártásához, és most megpróbálja megakadályozni Kína képességét a mély ultraibolya litográfia (DUV) használatára, egy régebbi technológiára, amely az ország jelenlegi termelésének alapját képezi.
Még az ASML DUV-berendezései nélkül is sokkal nehezebb lesz a kínai technológiai bajnok Huawei Technologies Co. és partnere, a Semiconductor Manufacturing International Corp. számára, hogy áttörést érjenek el jelenlegi képességükben, amely több generációval - nagyjából fél évtizeddel - elmarad az iparágvezető TSMC mögött.
Még kevésbé egyértelmű a kínai előrelépés a mesterséges intelligencia terén - amelyet a jövőbeli gazdasági és geopolitikai hatalom egyik kulcsfontosságú meghatározójának tekintenek. Míg az OpenAI, a Microsoft Corp. és a Google továbbra is nyilvánosságra hozza az új AI-fejlesztéseket és támogatja a virágzó startup ökoszisztémát, az olyan kínai vállalatok, mint a Baidu Inc. chip- és adattartalom-korlátozások alatt dolgoznak, és még nem mutattak fel jelentős áttöréseket.
A 2022. október 7-én bejelentett amerikai exportellenőrzések „sokkal nehezebbé tették a stratégiailag fontos chipek, például a legfejlettebb AI gyorsítók hazai gyártását” - mondta Jordan Schneider, a ChinaTalk hírlevél alapítója és a Center for a New American Security adjunktusa. Hozzátette, hogy „az exportellenőrzés kinyilvánított szándékainak egyenetlen végrehajtása, különösen a félvezető berendezések gyártása terén, sokkal könnyebbé tette az október 7. utáni két évet a kínai félvezetőgyártó cégek számára, mint amilyen lehetett volna”.
Így a kínai cégek idén rekordmennyiségű félvezető berendezést halmoztak fel, beleértve a csúcskategóriás Nvidia chipeket is, a további korlátozásokra számítva. A Bloomberg Intelligence szerint ezek a raktárak, valamint a hatékonyabb számítási folyamatok „biztosíthatják, hogy Kína mesterséges intelligencia-fejlesztése 2025-ig és azon túl is sínen maradjon”.
A Huawei, a pekingi globális technológiai és félvezetőipari ambícióinak középpontjában álló vállalat mutatja Kína rugalmasságát. Amikor a vállalat látta, hogy eladásai zuhannak, miután az USA 2019-ben először tette kereskedelmi feketelistára, pénzt ölt a kutatásba és fejlesztésbe, és hazai beszállítókkal kezdett együttműködni. A Huawei okostelefon-üzletága azóta talpra állt, és most kihívást jelent az Apple Inc. számára.
Tavaly a Huawei egy 7 nanométeres chippel ellátott okostelefont mutatott be - olyat, ami az USA szerint a kínai cég számára lehetetlen volt DUV-technológiával előállítani. A kínai közösségi médiában hazafias mémeket keltő bravúrral a Huawei éppen akkor mutatta be az áttörést, amikor Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, az amerikai szankciókat érvényre juttató legfőbb amerikai szankcióvégrehajtó éppen Kínában járt.
A Bloomberg Intelligence szerint a Huawei legújabb félvezetői felülmúlhatják az Nvidia H20 AI chipjét, egy kisebb teljesítményű terméket, amelyet a kaliforniai székhelyű vállalat a kínai piacra fejlesztett ki, hogy megfeleljen az amerikai korlátozásoknak.
A Bloomberg jelentése szerint a kínai szabályozó hatóságok válaszul eltántorították a helyi vállalatokat az Nvidia H20 chipjeinek megvásárlásától, és ezzel a Huawei és a pekingi székhelyű Cambricon Technologies Corp. mesterséges intelligencia chipgyártó piaci részesedését kívánják növelni, amelynek részvényei a hírek hatására ugrásszerűen megnőttek.
A Goldman Sachs Group Inc. egy nemrégiben közzétett jelentésében azt vetítette előre, hogy Kína 2030-ra 40%-ra növelheti az általános chip-önellátást, ami 2025-höz képest csaknem a duplája lenne, bár a kapacitásbővítés nagy része a régebbi generációs félvezetőkre korlátozódna.
Amerikai tisztviselők lekicsinyelték Kína technológiai fejlődését, mondván, hogy az ASML EUV litográfiai gépei nélkül nem hatékony és kereskedelmileg életképtelen az az eljárás, amelyet a Huawei telefonjában használt chipek kifejlesztésére használ. Egy augusztusi pekingi útja során adott interjúban Sullivan - Biden nemzetbiztonsági tanácsadója - azt mondta, hogy Kína erőfeszítései az Nvidia chipek felhalmozására „óramutató szerint jár” (lépésről-lépésre halad), de az USA arra törekszik, hogy „feljebb tornázza a játékot”, hogy megállítsa Hszi kormányát a félvezetőgyártó berendezések beszerzésében.
Úgy tűnik azonban, hogy Kína ezen a területen is figyelemre méltó előrelépéseket tesz. Peking nemrégiben azt tanácsolta az államhoz kötődő szervezeteknek, hogy használjanak egy új, házi készítésű litográfiai gépet, amelynek felbontása 65 nanométer vagy annál jobb.
Bár ez messze elmarad az ASML legjobb gépeinek 8 nanométeres felbontásától, Kína legfejlettebb hazai berendezései korábban csak 90 nanométer körüli felbontásra voltak képesek.
A Bloomberg Economics kutatása szerint Kína megelőzte az Egyesült Államokat a nemzetközi szabadalmi bejelentések terén, amelyek egyre szélesebb területekre terjednek ki. Ez pozitív jel, hogy Kína előrelép az új technológiák kereskedelmi hasznosításában - még akkor is, ha továbbra is kérdéses, hogy szabadalmai inkább inkrementálisak-e, mint innovatívak.
Kína a közelmúltban tette közzé a Shanghai Micro Electronics Equipment Group Co. (SMEE) szabadalmi bejelentését egy EUV litográfiai gépre vonatkozóan. Ha ez piacra kerül - ami nagy „ha”, tekintve, hogy milyen bonyolult a gyártásuk -, a kínai vállalat lenne az ASML-en kívül az egyetlen a világon, amely képes lenne ilyen berendezéseket gyártani.
Paul Triolo, a washingtoni székhelyű Albright Stonebridge Group tanácsadó cég Kína- és technológiapolitikai vezető partnere szerint az amerikai exportellenőrzés „hatalmas ösztönzőket” teremtett a kínai cégek számára, hogy jobban együttműködjenek egymással. Szerinte a Huawei AI-chipjei ugyan nem hasonlíthatók az Nvidia és az Apple chipjeihez, de „sok alkalmazáshoz megfelelően alkalmasak”.
„Jelentős kínai előrelépés történt az olyan gyártási folyamatok felé való elmozdulásban, amelyek minimalizálják az amerikai eszközök használatát” - mondta Triolo. „Ez a folyamat lassú és kihívásokkal teli lesz, különösen, mivel az USA továbbra is szigorítja az ellenőrzéseket, amelyek mind a szerszámgyártókat, mind a front-end gyártó létesítményeket célozzák.”
Jelenleg az amerikai törvényhozók további intézkedéseket sürgetnek a kínai technológia körbefalazása érdekében. Az adatokat továbbító termékek és szolgáltatások egyre bővülő listáját - ahogyan a modern világban ma már a legtöbb eszköz ezt megteszi - már nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintik.
Az év elején Biden aláírta azt a törvényt, amely előírja a kínai székhelyű Bytedance Ltd. anyavállalatnak, hogy váljon meg a TikToktól, különben a népszerű közösségi médiaoldal amerikai betiltásával kell szembenéznie. A múlt hónapban pedig az amerikai képviselőház elfogadta a Biosecure Act néven ismert törvényjavaslatot, amely feketelistára tenné a kínai biotechnológiai vállalatokat a jövedelmező, amerikai finanszírozású kutatásoktól.
Az Egyesült Államok a nemzetbiztonságra való összpontosítása miatt globálisan kiemelkedik a sorból, különösen az elektromos járművek terén. Miközben az Európai Unió, Brazília és Törökország vámokat emelt a kínai elektromos autókra, közben üdvözöltek olyan vállalatokat, hogy gyárakat létesítsen és helyben építsen, mint a BYD - amely ma már több elektromos autót ad el, mint Elon Musk Tesla Inc. cége.
„A Kína megfékezésére tett erőfeszítések rövid távon működtek” - mondta Shen Meng, a pekingi székhelyű Chanson & Co. befektetési bank egyik igazgatója.
„Hosszú távon azonban Kína meg fogja találni a módját, hogyan kerülje meg ezt a szándékot”.
Trump jelezte, hogy nyitott arra, hogy a kínai autógyártók az Egyesült Államokban gyártsanak autókat, de nem világos, hogy mit fog tenni, ha megnyeri a választást. Amíg ő volt az elnök, a kormánya egy időben egy „tiszta hálózat” létrehozását szorgalmazta, amelyben az amerikai állampolgárok adatai nem lennének hozzáférhetők Kína számára - ez az ötlet végül nem vezetett sehová.
Harris valószínűleg követné a jelenlegi Fehér Házat, amely most nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva be akarja tiltani a kínai gyártmányú hardvereket és szoftvereket az autókhoz, gyakorlatilag megakadályozva, hogy minden kínai EV működjön az Egyesült Államokban. Egy ilyen korlátozás azt is kockáztatja, hogy végül majd minden olyan kínai gyártmányú termékre kiterjed, amely adatokat továbbít, a televízióktól a mosógépekig.
Kína a maga részéről többet tesz saját technológiájának védelme érdekében. Peking határozottan azt tanácsolta autógyártóinak, hogy a fejlett elektromos járműtechnológia maradjon az országban, a kulcsfontosságú alkatrészeket helyben állítsák elő, majd a világ más gyáraiba küldjék a végső összeszerelésre.
Mindez azt jelenti, hogy a globális vállalatok számára egyre nehezebbé válik mind az Egyesült Államokban, mind Kínában működni - mondta egy hongkongi interjúban Peter Mandelson, volt európai kereskedelmi biztos, a Global Counsel tanácsadó cég társalapítója.
„Szakadás alakult ki” - mondta Mandelson, aki jelenleg Keir Starmer brit kormányfő közeli tanácsadója. „Ez egy nagyon erős ellenszél, amely végigfúj a globális gazdaságon, és a nemzetközi vállalatoknak ebben kell eligazodniuk”.
