FOCUS: a Nyugat terve, hogy gazdaságilag akarja térdre kényszeríteni Oroszországot, egyszerűen megbukott

FOCUS: a Nyugat terve, hogy gazdaságilag akarja térdre kényszeríteni Oroszországot, egyszerűen megbukott
  • A német hírportál pontról-pontra összeszedte, gyakorlatilag meg sem karcolta az oroszokat a Nyugat szankcionális-kereskedelmi háborúja.

Ukrajna lerohanása után a Nyugat szankciókat vezetett be régi kereskedelmi partnere, Oroszország ellen. Ezek azonban a jelek szerint a vártnál jóval kevésbé sújtották az orosz gazdaságot. Az IMF szerint Oroszország belátható időn belül még Németországnál is gyorsabban fog növekedni - írja a német FOCUS.

A legerősebb erő a kapitalizmusban, ahogy Adam Smith leírta, nem a piaci szereplők szándékaiból fakad, hanem abból, hogy a kereslet és a kínálat titokzatos módon egymásra talál. A "láthatatlan kéz" volt a metaforája az itt működő elemi erőnek.

Nem tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin tanulmányozta-e a brit erkölcsfilozófus műveit. De azt biztosan állíthatjuk, hogy a láthatatlan kéz jól szolgálja őt.

A nyugati kínálat és az orosz kereslet még a szankciórendszerek idején is egymásra talál. Oroszországban az emberek fogyasztanak és nem omlanak össze, ahogyan fordítva, az orosz nyersanyagok is kanyargós utakon jutnak el a vevőikhez.
Íme, az öt nyugtalanító tény, amelyeknek a nyugati kereskedelmi korlátozások szerint nem is kellene létezniük:

1. Az orosz pénzügyi rendszer nem omlott össze.

Az orosz pénzügyi rendszer, amelyet röviddel a háború kitörése után elvágtak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerétől, nem omlott össze. A háború során a dollár még a rubelhez képest is gyengült - az orosz valuta jelenleg 9,6 százalékkal a háború előtti szintje feletti értéken forog.

Ennek a stabilitásnak az az oka, hogy az orosz folyó fizetési mérleg a bevezetett elszigeteltség ellenére növekszik, és többletet mutat - az export meghaladja az importot, amit az USA nem mondhat el magáról. Ez az energiaáraknak is köszönhető, amelyeket a Nyugat bojkottja az egekbe repített.

2. Az orosz gazdaság ismét növekedni fog

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz gazdaság a nyugatiakhoz hasonlóan tavaly visszaesett, 2023-ban pedig ismét növekedni fog. Az IMF 0,3 százalékos növekedést vár. Az IMF szerint 2024-ben az orosz növekedésnek egyértelműen meg kell haladnia a német növekedést. Az ország gazdasági térdre kényszerítésére tett kísérlet tehát kudarcot vallott. Janis Kluge, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet) Oroszország-szakértője és közgazdásza csak hűvösen tud összegezni: "Az orosz gazdaság túlélte a 2022-es évet."

Szergej Alekszandr Alekszasenko, az Orosz Föderáció volt pénzügyminiszter-helyettese egy e havi rendezvényen azt mondta, hogy 2023 "nehéz év" lesz az orosz gazdaság számára, de: "Nem lesz katasztrófa vagy összeomlás".



3. A kínai gyártók benyomulnak az orosz piacra

Lehet, hogy az Apple és a Samsung a háború kezdetén kivonult az orosz piacról, de a kínai gyártók, például a Xiaomi, a Realme és a Honor most kitöltik az űrt. Törökország és különösen Kína más áruk, például mosógépek vagy ipari termékek terén is felzárkózik: összességében az Oroszországba irányuló kínai export decemberben rekordot ért el, ami segített ellensúlyozni az Európával folytatott kereskedelem erőteljes visszaesését.


Az új kereskedelmi útvonalakon keresztül az Apple és a Samsung termékei is visszatalálnak Oroszországba. A Silverado Policy Accelerator amerikai agytröszt által készített, a szankciók hatásairól szóló tanulmány szerint: "Az olyan vállalatok okostelefonjait, mint az Apple és a Samsung, továbbra is harmadik felek szállítják Oroszországba. Ezeket a termékeket ázsiai gyártóhelyeikről - néha Európán, Hongkongon vagy más országokon keresztül - Örményországba és Kazahsztánba szállítják. Onnan Oroszországba exportálják őket."

A New York Times rácsodálkozott: "Furcsa dolog történt az okostelefonokkal Örményországban tavaly nyáron".

4. Az európai vállalatok még mindig aktívak Oroszországban

Korántsem minden vállalat osztja a politikai akaratot az Oroszországtól való függetlenedésre. A politika elsőbbségét retorikailag elfogadják, a mindennapi üzletben pedig figyelmen kívül hagyják. Simon Evenett és Niccolò Pisani a St. Galleni Egyetemen készített tanulmánya azt állítja, hogy az EU és a G7 vállalatoknak még kilenc százaléka sem szüntette meg oroszországi leányvállalatait.

A szerzők 1 404 vállalatot elemeztek, amelyek összesen 2 405 leányvállalatot működtettek Oroszországban a háború előtt. A tanulmány szerint mindössze 120 vállalat írt le és adott el legalább egy helyi leányvállalatot. Az e kritériumok szerint Oroszországban még mindig aktív vállalatok 20 százaléka Németországból származik.

A szerzők következtetése: "Talán a nyugati politikusok és üzleti vezetők nem is olyan egyöntetűek a szétválasztás előnyeit illetően".

5. Oroszország továbbra is olajat és gázt exportál

Az orosz exportoldalon is pörög az üzlet. A világ továbbra is érdeklődik az orosz nyersanyagok iránt, amelyek oly gazdagon szunnyadnak az ottani örök fagyban. Amint a Nyugat leállította az olaj- és gázvásárlást, új vevők ugrottak a helyére. Ezt a Bloomberg kutatása is megerősíti. A hírportál szerint naponta mintegy 2,5 millió hordó olaj áramlik Törökországba, Kínába, Indiába és számos afrikai államba.

A szankciók ellenére Európa sem nélkülözheti az orosz gázt. A "Zukunft Gas" lobbiszervezet szerint olyan országok, mint Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország továbbra is kapnak orosz LNG-t. Ezen az elterelésen keresztül Németország továbbra is kap orosz LNG-t - bár csökkentett adagban.

A FOCUS következtetése: a piac láthatatlan kezét nem lehet lekötni, amint azt Oroszország példáján látjuk, és azt egyébként is tudható az emberkereskedők, a drogbárók és a fegyverkereskedők bűnös tevékenységéből. "A szankciók alacsony költségű politika" - írja Agathe Demarais nemrég megjelent "Backfire" című könyvében.

Tény, hogy a kormányok hivatalos papírra nyomtatják kereskedelmi tilalmaikat, és nem tudják vagy nem akarják részletesen ellenőrizni végrehajtásukat.

A szankciókat arra tervezték, hogy lenyűgözzék a választókat, nem pedig Putyint.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-07-09 | 20:28
Ha felépül a debreceni vakcinagyár, szinte teljesen önellátóvá válunk az egészségipar tekintetében

Ha felépül a debreceni vakcinagyár, szinte teljesen önellátóvá válunk az egészségipar tekintetében

  • A Covid-világjárvány első hulláma mutatta meg, micsoda sérülékenységet okoz, ha sem maszkot, se fertőtlenítőszert, se gyógyszereket nem tudunk idehaza gyártani - ezt akarja kiküszöbölni a kormány sorozatos fejlesztésekkel.
  • Most már maszkokat, fertőtlenítőszereket- kendőket és a vírus elleni Favipiravirt is tudunk Magyarországon gyártani.
  • A következő állomás a debreceni vakcinagyár, ennek felépítéséről is döntött korábban a kormány.
Biznisz 2021-05-15 | 16:00
Gyurcsányné leplezetlenül elárulta terveit: TB-befizetéseink egy részét magánszolgáltatókhoz irányítaná

Gyurcsányné leplezetlenül elárulta terveit: TB-befizetéseink egy részét magánszolgáltatókhoz irányítaná

  • Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök által kitaposott ösvényen halad felesége, Gyurcsányné Dobrev Klára is, ez pedig semmi mást jelent, mint az állami egészségügy piacosítását.
  • Gyurcsányné szombaton egy Facebook-videóban az alábbiakat nyilatkozta: "a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként, az új köztársasági kormány nevében azt vállalom, hogy miután feláll az új kormány, lehetővé fogjuk tenni, hogy a biztosítási befizetéseink egy részét magánegészségügyi szolgáltatónál is felhasználhassuk."
  • Férje ugyanezt tervezte kormányon, de terve elbukott.
  • Az állami forrásokból finanszírozott magánegészségügy az egyik legtutibb biznisz: a kockázatot a közös társadalom-biztosítás, az állami TB-kassza vállalja, a hasznot pedig a magánegészségügy szedi.
  • A szocialisták ezzel a módszerrel hoztak helyzetbe és tőkésítettek fel kiváltságos egészségügyi szolgáltatókat, például a CT- és MRI-, azaz a képdiagnosztikai piacot uraló Affidea-csoportot.
  • Gyurcsányné visszatérésével visszatérne az a korszak is, amikor állami pénzből magánszolgáltatók tettek zsebre hatalmas profitot.
Biznisz 2021-07-03 | 20:55
Zöld fordulat: újabb egymilliárdot biztosít a kormány elektromos-autó vásárlásához

Zöld fordulat: újabb egymilliárdot biztosít a kormány elektromos-autó vásárlásához

  • Most cégek és egyéni vállalkozók pályázhatnak.
  • Akár a felét is állják a vételárnak.
Biznisz 2021-09-19 | 10:57
Több száz bérlakást épített volna a fideszes vezetés Óbudán - az új, baloldali polgármester kiherélte a programot

Több száz bérlakást épített volna a fideszes vezetés Óbudán - az új, baloldali polgármester kiherélte a programot

  • Csak a szokásos: a baloldal hazug ígéretekkel verekszi magát hatalomra, majd a hatalomban az ellenkezőjét teszi annak, mint amit a kampányban ígérgetett.
  • Az óbudai baloldal azt ígérte a kampányban, hogy bérlakásokat épít - pont az ellenkezőjét teszik, eladnak szinte minden bérlakást.
  • Ugyanez történt Újpesten is: az ottani fideszes vezetés is előkészített egy bérlakás-építési programot, majd azt a momentumos polgármester gyakorlatilag kiherélte.
  • Óbudán azt is ígérték, megőrzik a kerület ingatlanvagyonát - ehelyett csak júliusban egy másfél milliárdos ingatlaneladási csomagról döntöttek a III. kerületben.
Biznisz 2021-06-28 | 16:22
Matolcsy: az EURÓ csapda

Matolcsy: az EURÓ csapda

  • Óva int az elhamarkodott Euró-bevezetéstől a Magyar Nemzeti Jegybank elnöke.
  • Mint írja, "Az eurózóna tagországainak többségére igaz, hogy az euró bevezetése előtti 20 évük lényegesen sikeresebb volt, mint az euróval töltött első két évtized."
Biznisz 2021-07-08 | 14:05
A BENNFENTES megmutatja, mely telkek, lakások és ingatlanok eladásáról dönthet ma az óbudai baloldal

A BENNFENTES megmutatja, mely telkek, lakások és ingatlanok eladásáról dönthet ma az óbudai baloldal

  • Az alábbi ingatlanok értékesítési pályázatairól dönt ma az óbudai baloldal a kerület Tulajdonosi bizottságában.
  • Értékes telkek, lakások, és nem lakóingatlanok is szerepelnek a listában.
  • Csak telkeket 800 millió forintért kíván értékesíteni a DK-s Óbuda.
  • Lakásokat 380 milliós áron kívánnak dobra verni.
  • Nem lakáscélú ingatlanok esetében pedig 166 millió forintos értékben árulja ingatlanait a baloldali kerület.
  • Ez összesen 1,346 milliárd forint, egyetlen napon, és ez az összeg nem tartalmazza az értékes siófoki telek, valamint a Flórián tér 3. alatti, 1 000 négyzetméteres üzlethelyiség tervezett értékesítési összegét.
  • Vajon mire kellhet a DK-s Kiss László polgármesternek ennyire sok pénz?
Biznisz 2021-10-28 | 10:52
Miközben egymilliárdért vásárolna a Főváros celldömölki ingatlant, ugyanennyiért eladtak egy villát is a budai Kuruclesen

Miközben egymilliárdért vásárolna a Főváros celldömölki ingatlant, ugyanennyiért eladtak egy villát is a budai Kuruclesen

  • És a hozzá tartozó két és fél hektáros területet is eladta a budapesti vezetés, derült ki a szerdai Közgyűlésen.
  • A villát 2017 óta árulták, akkor másfél milliárdért akartak tőle megválni, Karácsonyék most megelégedtek alig több, mint egymilliárd forinttal.