- A német hírportál pontról-pontra összeszedte, gyakorlatilag meg sem karcolta az oroszokat a Nyugat szankcionális-kereskedelmi háborúja.
Ukrajna lerohanása után a Nyugat szankciókat vezetett be régi kereskedelmi partnere, Oroszország ellen. Ezek azonban a jelek szerint a vártnál jóval kevésbé sújtották az orosz gazdaságot. Az IMF szerint Oroszország belátható időn belül még Németországnál is gyorsabban fog növekedni - írja a német FOCUS.
A legerősebb erő a kapitalizmusban, ahogy Adam Smith leírta, nem a piaci szereplők szándékaiból fakad, hanem abból, hogy a kereslet és a kínálat titokzatos módon egymásra talál. A "láthatatlan kéz" volt a metaforája az itt működő elemi erőnek.
Nem tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin tanulmányozta-e a brit erkölcsfilozófus műveit. De azt biztosan állíthatjuk, hogy a láthatatlan kéz jól szolgálja őt.
A nyugati kínálat és az orosz kereslet még a szankciórendszerek idején is egymásra talál. Oroszországban az emberek fogyasztanak és nem omlanak össze, ahogyan fordítva, az orosz nyersanyagok is kanyargós utakon jutnak el a vevőikhez.
Íme, az öt nyugtalanító tény, amelyeknek a nyugati kereskedelmi korlátozások szerint nem is kellene létezniük:
1. Az orosz pénzügyi rendszer nem omlott össze.
Az orosz pénzügyi rendszer, amelyet röviddel a háború kitörése után elvágtak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerétől, nem omlott össze. A háború során a dollár még a rubelhez képest is gyengült - az orosz valuta jelenleg 9,6 százalékkal a háború előtti szintje feletti értéken forog.
Ennek a stabilitásnak az az oka, hogy az orosz folyó fizetési mérleg a bevezetett elszigeteltség ellenére növekszik, és többletet mutat - az export meghaladja az importot, amit az USA nem mondhat el magáról. Ez az energiaáraknak is köszönhető, amelyeket a Nyugat bojkottja az egekbe repített.
2. Az orosz gazdaság ismét növekedni fog
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz gazdaság a nyugatiakhoz hasonlóan tavaly visszaesett, 2023-ban pedig ismét növekedni fog. Az IMF 0,3 százalékos növekedést vár. Az IMF szerint 2024-ben az orosz növekedésnek egyértelműen meg kell haladnia a német növekedést. Az ország gazdasági térdre kényszerítésére tett kísérlet tehát kudarcot vallott. Janis Kluge, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet) Oroszország-szakértője és közgazdásza csak hűvösen tud összegezni: "Az orosz gazdaság túlélte a 2022-es évet."
Szergej Alekszandr Alekszasenko, az Orosz Föderáció volt pénzügyminiszter-helyettese egy e havi rendezvényen azt mondta, hogy 2023 "nehéz év" lesz az orosz gazdaság számára, de: "Nem lesz katasztrófa vagy összeomlás".
3. A kínai gyártók benyomulnak az orosz piacra
Lehet, hogy az Apple és a Samsung a háború kezdetén kivonult az orosz piacról, de a kínai gyártók, például a Xiaomi, a Realme és a Honor most kitöltik az űrt. Törökország és különösen Kína más áruk, például mosógépek vagy ipari termékek terén is felzárkózik: összességében az Oroszországba irányuló kínai export decemberben rekordot ért el, ami segített ellensúlyozni az Európával folytatott kereskedelem erőteljes visszaesését.
Az új kereskedelmi útvonalakon keresztül az Apple és a Samsung termékei is visszatalálnak Oroszországba. A Silverado Policy Accelerator amerikai agytröszt által készített, a szankciók hatásairól szóló tanulmány szerint: "Az olyan vállalatok okostelefonjait, mint az Apple és a Samsung, továbbra is harmadik felek szállítják Oroszországba. Ezeket a termékeket ázsiai gyártóhelyeikről - néha Európán, Hongkongon vagy más országokon keresztül - Örményországba és Kazahsztánba szállítják. Onnan Oroszországba exportálják őket."
A New York Times rácsodálkozott: "Furcsa dolog történt az okostelefonokkal Örményországban tavaly nyáron".
4. Az európai vállalatok még mindig aktívak Oroszországban
Korántsem minden vállalat osztja a politikai akaratot az Oroszországtól való függetlenedésre. A politika elsőbbségét retorikailag elfogadják, a mindennapi üzletben pedig figyelmen kívül hagyják. Simon Evenett és Niccolò Pisani a St. Galleni Egyetemen készített tanulmánya azt állítja, hogy az EU és a G7 vállalatoknak még kilenc százaléka sem szüntette meg oroszországi leányvállalatait.
A szerzők 1 404 vállalatot elemeztek, amelyek összesen 2 405 leányvállalatot működtettek Oroszországban a háború előtt. A tanulmány szerint mindössze 120 vállalat írt le és adott el legalább egy helyi leányvállalatot. Az e kritériumok szerint Oroszországban még mindig aktív vállalatok 20 százaléka Németországból származik.
A szerzők következtetése: "Talán a nyugati politikusok és üzleti vezetők nem is olyan egyöntetűek a szétválasztás előnyeit illetően".
5. Oroszország továbbra is olajat és gázt exportál
Az orosz exportoldalon is pörög az üzlet. A világ továbbra is érdeklődik az orosz nyersanyagok iránt, amelyek oly gazdagon szunnyadnak az ottani örök fagyban. Amint a Nyugat leállította az olaj- és gázvásárlást, új vevők ugrottak a helyére. Ezt a Bloomberg kutatása is megerősíti. A hírportál szerint naponta mintegy 2,5 millió hordó olaj áramlik Törökországba, Kínába, Indiába és számos afrikai államba.
A szankciók ellenére Európa sem nélkülözheti az orosz gázt. A "Zukunft Gas" lobbiszervezet szerint olyan országok, mint Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország továbbra is kapnak orosz LNG-t. Ezen az elterelésen keresztül Németország továbbra is kap orosz LNG-t - bár csökkentett adagban.
A FOCUS következtetése: a piac láthatatlan kezét nem lehet lekötni, amint azt Oroszország példáján látjuk, és azt egyébként is tudható az emberkereskedők, a drogbárók és a fegyverkereskedők bűnös tevékenységéből. "A szankciók alacsony költségű politika" - írja Agathe Demarais nemrég megjelent "Backfire" című könyvében.
Tény, hogy a kormányok hivatalos papírra nyomtatják kereskedelmi tilalmaikat, és nem tudják vagy nem akarják részletesen ellenőrizni végrehajtásukat.
A szankciókat arra tervezték, hogy lenyűgözzék a választókat, nem pedig Putyint.
