FOCUS: a Nyugat terve, hogy gazdaságilag akarja térdre kényszeríteni Oroszországot, egyszerűen megbukott

FOCUS: a Nyugat terve, hogy gazdaságilag akarja térdre kényszeríteni Oroszországot, egyszerűen megbukott
  • A német hírportál pontról-pontra összeszedte, gyakorlatilag meg sem karcolta az oroszokat a Nyugat szankcionális-kereskedelmi háborúja.

Ukrajna lerohanása után a Nyugat szankciókat vezetett be régi kereskedelmi partnere, Oroszország ellen. Ezek azonban a jelek szerint a vártnál jóval kevésbé sújtották az orosz gazdaságot. Az IMF szerint Oroszország belátható időn belül még Németországnál is gyorsabban fog növekedni - írja a német FOCUS.

A legerősebb erő a kapitalizmusban, ahogy Adam Smith leírta, nem a piaci szereplők szándékaiból fakad, hanem abból, hogy a kereslet és a kínálat titokzatos módon egymásra talál. A "láthatatlan kéz" volt a metaforája az itt működő elemi erőnek.

Nem tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin tanulmányozta-e a brit erkölcsfilozófus műveit. De azt biztosan állíthatjuk, hogy a láthatatlan kéz jól szolgálja őt.

A nyugati kínálat és az orosz kereslet még a szankciórendszerek idején is egymásra talál. Oroszországban az emberek fogyasztanak és nem omlanak össze, ahogyan fordítva, az orosz nyersanyagok is kanyargós utakon jutnak el a vevőikhez.
Íme, az öt nyugtalanító tény, amelyeknek a nyugati kereskedelmi korlátozások szerint nem is kellene létezniük:

1. Az orosz pénzügyi rendszer nem omlott össze.

Az orosz pénzügyi rendszer, amelyet röviddel a háború kitörése után elvágtak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerétől, nem omlott össze. A háború során a dollár még a rubelhez képest is gyengült - az orosz valuta jelenleg 9,6 százalékkal a háború előtti szintje feletti értéken forog.

Ennek a stabilitásnak az az oka, hogy az orosz folyó fizetési mérleg a bevezetett elszigeteltség ellenére növekszik, és többletet mutat - az export meghaladja az importot, amit az USA nem mondhat el magáról. Ez az energiaáraknak is köszönhető, amelyeket a Nyugat bojkottja az egekbe repített.

2. Az orosz gazdaság ismét növekedni fog

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint az orosz gazdaság a nyugatiakhoz hasonlóan tavaly visszaesett, 2023-ban pedig ismét növekedni fog. Az IMF 0,3 százalékos növekedést vár. Az IMF szerint 2024-ben az orosz növekedésnek egyértelműen meg kell haladnia a német növekedést. Az ország gazdasági térdre kényszerítésére tett kísérlet tehát kudarcot vallott. Janis Kluge, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet) Oroszország-szakértője és közgazdásza csak hűvösen tud összegezni: "Az orosz gazdaság túlélte a 2022-es évet."

Szergej Alekszandr Alekszasenko, az Orosz Föderáció volt pénzügyminiszter-helyettese egy e havi rendezvényen azt mondta, hogy 2023 "nehéz év" lesz az orosz gazdaság számára, de: "Nem lesz katasztrófa vagy összeomlás".



3. A kínai gyártók benyomulnak az orosz piacra

Lehet, hogy az Apple és a Samsung a háború kezdetén kivonult az orosz piacról, de a kínai gyártók, például a Xiaomi, a Realme és a Honor most kitöltik az űrt. Törökország és különösen Kína más áruk, például mosógépek vagy ipari termékek terén is felzárkózik: összességében az Oroszországba irányuló kínai export decemberben rekordot ért el, ami segített ellensúlyozni az Európával folytatott kereskedelem erőteljes visszaesését.


Az új kereskedelmi útvonalakon keresztül az Apple és a Samsung termékei is visszatalálnak Oroszországba. A Silverado Policy Accelerator amerikai agytröszt által készített, a szankciók hatásairól szóló tanulmány szerint: "Az olyan vállalatok okostelefonjait, mint az Apple és a Samsung, továbbra is harmadik felek szállítják Oroszországba. Ezeket a termékeket ázsiai gyártóhelyeikről - néha Európán, Hongkongon vagy más országokon keresztül - Örményországba és Kazahsztánba szállítják. Onnan Oroszországba exportálják őket."

A New York Times rácsodálkozott: "Furcsa dolog történt az okostelefonokkal Örményországban tavaly nyáron".

4. Az európai vállalatok még mindig aktívak Oroszországban

Korántsem minden vállalat osztja a politikai akaratot az Oroszországtól való függetlenedésre. A politika elsőbbségét retorikailag elfogadják, a mindennapi üzletben pedig figyelmen kívül hagyják. Simon Evenett és Niccolò Pisani a St. Galleni Egyetemen készített tanulmánya azt állítja, hogy az EU és a G7 vállalatoknak még kilenc százaléka sem szüntette meg oroszországi leányvállalatait.

A szerzők 1 404 vállalatot elemeztek, amelyek összesen 2 405 leányvállalatot működtettek Oroszországban a háború előtt. A tanulmány szerint mindössze 120 vállalat írt le és adott el legalább egy helyi leányvállalatot. Az e kritériumok szerint Oroszországban még mindig aktív vállalatok 20 százaléka Németországból származik.

A szerzők következtetése: "Talán a nyugati politikusok és üzleti vezetők nem is olyan egyöntetűek a szétválasztás előnyeit illetően".

5. Oroszország továbbra is olajat és gázt exportál

Az orosz exportoldalon is pörög az üzlet. A világ továbbra is érdeklődik az orosz nyersanyagok iránt, amelyek oly gazdagon szunnyadnak az ottani örök fagyban. Amint a Nyugat leállította az olaj- és gázvásárlást, új vevők ugrottak a helyére. Ezt a Bloomberg kutatása is megerősíti. A hírportál szerint naponta mintegy 2,5 millió hordó olaj áramlik Törökországba, Kínába, Indiába és számos afrikai államba.

A szankciók ellenére Európa sem nélkülözheti az orosz gázt. A "Zukunft Gas" lobbiszervezet szerint olyan országok, mint Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország továbbra is kapnak orosz LNG-t. Ezen az elterelésen keresztül Németország továbbra is kap orosz LNG-t - bár csökkentett adagban.

A FOCUS következtetése: a piac láthatatlan kezét nem lehet lekötni, amint azt Oroszország példáján látjuk, és azt egyébként is tudható az emberkereskedők, a drogbárók és a fegyverkereskedők bűnös tevékenységéből. "A szankciók alacsony költségű politika" - írja Agathe Demarais nemrég megjelent "Backfire" című könyvében.

Tény, hogy a kormányok hivatalos papírra nyomtatják kereskedelmi tilalmaikat, és nem tudják vagy nem akarják részletesen ellenőrizni végrehajtásukat.

A szankciókat arra tervezték, hogy lenyűgözzék a választókat, nem pedig Putyint.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-08-12 | 11:57
Titkolózik Karácsony: nem árulja el, kik fizetik a kampányát

Titkolózik Karácsony: nem árulja el, kik fizetik a kampányát

  • A BENNFENTES írt arról, hogy Karácsony utcai plakátokkal és intenzív Google Ad hirdetésekkel is kampányol.
  • Azt, hogy ki támogatta a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületet, a Főpolgármester nem hajlandó elárulni.
Biznisz 2022-09-28 | 15:12
Valami bűzlik: von der Leyen titkolózik a gigantikus vakcina-üzlet részleteiről

Valami bűzlik: von der Leyen titkolózik a gigantikus vakcina-üzlet részleteiről

  • Az Európai Parlament képviselői, és egyes bizottságok tagjai is értetlenül állnak azelőtt, hogy Ursula von der Leyen titkolózik a Pfizer-vakcinák tárgyalásai és beszerzésének ügyében.
  • Egyes képviselők szerint a titkolózás, amit a Bizottság elnöke folytat, aláássa az EU hitelét.
  • Az Európai Számvevőszék auditorai pedig azt mondták a Berliner Morgenposnak, hogy ilyen titkolózás még nem fordult elő.
  • Ursula von der Leyen és a Bizottság azokat a dokumentumokat sem adja át a számvevőknek, amelyeket kötelező lenne rendelkezésre bocsátaniuk.
  • A Bizottság elnöke megrovásban részesülhet majd mulasztásai miatt.
Biznisz 2021-08-25 | 12:58
Használt "grillsütők" 200 milliós áron - kiírta a használt villamosok közbeszerzését a BKV

Használt "grillsütők" 200 milliós áron - kiírta a használt villamosok közbeszerzését a BKV

  • A frakfurtiak áltak grillsütőnek becézett, 30 éves, használt villamosok beszerzését tervezi a Főváros.
Biznisz 2023-09-04 | 14:04
Cseberből-vederbe: a szankciók ellenére az EU az orosz LNG rekordimportőre

Cseberből-vederbe: a szankciók ellenére az EU az orosz LNG rekordimportőre

  • Belgium és Spanyolország a világ második és harmadik legnagyobb orosz LNG-importőre 2023-ban.
  • Akkor ki is finanszírozza Putyin háborús hadigépezetét?
  • Merthogy Magyarországot rendszeresen ezzel vádolják az ukránok és a Nyugat.
Biznisz 2024-04-11 | 17:40
Eurómilliókat zsebelhet be, ha NATO-főtitkár lesz Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök

Eurómilliókat zsebelhet be, ha NATO-főtitkár lesz Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök

  • A holland média közzétette, mennyit fog keresni Mark Rutte, ha a NATO főtitkára lesz.
  • A NATO-tag Magyarország korábban kinyilvánította: Mark Rutte nem elfogadható a NATO élére, mert ahogyan ő fogalmazott, "térdre kell kényszeríteni" Magyarországot.
  • A NATO főtitkárának havi fizetése 10,3 millió forintnak megfelelő euró.
  • A szervezet 13 kulcsfontosságú vezetője 2022-ben összesen 3,6 millió eurós (1,4 milliárd forint) fizetést és egyéb juttatásokat kapott összesen.
  • Ha megszorulnának, ez a vezetés is vehet fel kölcsönt a szervezettől.
  • Végkielégítés is jár a megbízatás végén: egy év teljes fizetés ütheti a markát, azaz 117 millió forint.
Biznisz 2021-08-19 | 17:27
Elviccelte gazdálkodását a Kétfarkú

Elviccelte gazdálkodását a Kétfarkú

  • A Momentum után a Kétfarkú Kutya Párt gazdálkodását sem tartotta megfelelőnek az Állami Számvevőszék.
Biznisz 2021-06-01 | 14:58

FFP2-maszkbotrány Németországban: "A szövetségiek különösen szarok voltak" - a német egészségügyi minisztérium hibás, rossz maszkokból vásárolt be, majd ezeket szállította ki idősotthonokba

  • Összesen 1,5 milliárd euróért vásárolt maszkokat a német egészségügyi minisztérium.
  • Jelenleg is 300 millió FFP2 és egymilliárd sebészeti maszkot tárolnak a tavalyi bevásárlásokból.
  • A raktározás eddig 33 millió eurójába került a szövetségi kormánynak.
  • Csakhogy egy vizsgálatból kiderült, a beszállított maszkok a részecskéknek nem csak a 6%, hanem a 44%-át átengedik.
  • Ezeket a hibás maszkokat viszont tízmilliós tételben szállították ki ápolóknak és idősotthonoknak.
Biznisz 2021-06-01 | 10:18
2020-as budapesti teszt-szerződések: 1,1 milliárd a Corden Kft-nek, 200 millió a Diagon Kft-nek, 120 millió a Kelen Kórház Kft-nek - mindhárom vállalkozás degeszre kereste magát tavaly

2020-as budapesti teszt-szerződések: 1,1 milliárd a Corden Kft-nek, 200 millió a Diagon Kft-nek, 120 millió a Kelen Kórház Kft-nek - mindhárom vállalkozás degeszre kereste magát tavaly

  • A BENNFENTES utánajár a 2020-as nagy teszt- és maszkmutyinak - V. rész.
  • A Főváros Soros György 1,5 millió dolláros tavaszi, és 1,7 millió dolláros téli "adományát" költötte maszkokra és tesztekre.
  • Budapest ezt az összeget további 500 millió forinttal egészítette ki.
  • A három érintett cég mind kötődik Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnökökhöz.
  • Hivatalos beszámolóik szerint a Corden, a Diagon és a Kelen Kórház Kft. is nagyon jó évet zárt 2020-ban.