A Pfizerhez hasonlóan a Moderna is adóparadicsomokban parkoltatja a járványon keresett milliárdjait

A Pfizerhez hasonlóan a Moderna is adóparadicsomokban parkoltatja a járványon keresett milliárdjait
  • A felállás a következő: jelentős adófizetői pénzekkel támogatták meg a Moderna vakcinafejlesztését, akik cserébe jelentős áron üzleteltek a dózisokkal.
  • Aztán az ebből keletkező profitok után bőven átlagon alul adóznak és nem is feltétlen ott, ahol zsebre vágták az állami támogatásokat.
  • Becslések szerint a Moderna összesen a bevételei 44 százalékát tudja megtartani az adóparadicsomokba való bejegyzésnek köszönhetően, amely 8 milliárd dollárt teszi ki a cég 2021-re várt 18.4 milliárdos bevételeiből.

A koronavírus-járvány alatt hősi státuszba emelkedtek a vakcinagyártók, amelyek hatékony és biztonságos ellenszert fejlesztettek ki a gyilkos kór ellen, ám a Moderna példája bizonyítja: ők is bizony vállalatok, amelyek a profitmaximalizálásra törekednek - írja a liner.hu portál.

A multinacionális vállalatokat vizsgáló holland SOMO nonprofit által nyilvánosságra hozott jelentésből egyértelműen kiderült ugyanis, hogy a gyógyszercég a Föld "legrosszabb adóparadicsomaiban" tartja a profitjait – számolt be róla a Politico.

Az Európai Unió több száz millió dózisnyi Moderna-vakcinát rendelt, az Európai Bizottság az erről szóló szerződést pedig a cég bázeli központú svájci leányvállalatával, a Moderna Switzerland GmbH-val kötötte meg. Ez azért is lényeges, mert Svájc a világ egyik legkedvezőbb adórendszerével rendelkezik, mindössze 13 százalékos társasági adót kell fizetniük a külföldi vállalatoknak, amely globálisan rendkívül alacsony mértékűnek tekinthető.

A tanulmányban jelezték, hogy szinte lehetetlen meghatározni a híresen szigorú svájci üzleti titkok miatt, hogy pontosan mekkora profitra tett szert ezzel a Moderna, de több tízmilliárd dollárnyi összegről lehet szó.

A Moderna még szélesebbé tette a maga profitját egy másik adóparadicsomban: a kutatási szabadalmaikat (szám szerint 780-at) ugyanis az Egyesült Államokbeli Delaware államban jegyezték be, ahol az állami törvények értelmében nem kell adózni a szabadalmakból származó jövedelem után. Így pedig egy nagyon érdekes helyzet alakult ki, ugyanis a Moderna – több vakcinafejlesztőhöz hasonlóan – jelentős állami és NGO támogatásokat vágott zsebre, miközben jelentősen beárazta a termékét, ráadásul adóparadicsomokban jegyezték be vállalatik részeit, így adó útján sem térül meg a támogatás.

A felállás tehát a következő: jelentős adófizetői pénzekkel támogatták meg a Moderna vakcinafejlesztését, akik cserébe jelentős áron üzleteltek a dózisokkal, ráadásul az ebből keletkező profitok után bőven átlagon alul adóznak és nem is feltétlen ott, ahol zsebre vágták az állami támogatásokat.

Ez a számok nyelvére fordítva mutatja meg a helyzet abszurditását.

Az Egyesült Államok például 4.1 milliárd dollárral támogatta meg a Modernát, amely pedig 15 dollár/dózis áron üzletelt a kormánnyal, így egy 7.5 milliárd dolláros vakcinamegrendelést sikerült összehozniuk. Az Európai Unió még ennél is rosszabbul járt, ugyanis velük 22.5 dollár/dózis áron állapodták meg a Moderna-oltóanyagokról egy 10 milliárd dolláros szerződés keretében.

Mindkét példán látszik, hogy jóformán megtérülés nélkül marad az érintett felek számára, hogy támogatást adtak és rendeltek, mert az adóbevételek nem hozzájuk érkeznek.

A Moderna ráadásul a "gazdagok vakcinája" lett, ugyanis főként a nyugati világ országaival üzleteltek az eddigiek során. Ígéretet tettek például arra, hogy részt vesznek a vakcinák igazságos elosztásában, a WHO által indított COVAX program számára azonban májusig mindössze 34 millió dózist fognak leszállítani.

A SOMO becslései szerint a Moderna összesen a bevételei 44 százalékát tudja megtartani az adóparadicsomokba való bejegyzésnek köszönhetően, amely 8 milliárd dollárt teszi ki a cég 2021-re várt 18.4 milliárdos bevételeiből.

A szervezet tanulmánya megjegyzi, hogy a vállalat ráadásul nem tud megfelelő magyarázatot adni arra, hogy miért az érintett helyeken jegyeztette be a leányvállalatait az adóoptimalizálást leszámítva. Jelezték: minden cégnek ott kellene adóznia, ahol a tényleges gazdasági tevékenységüket végzik.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-11-18 | 08:49
Pécsett is formálódik egy telekcserébe bújtatott közvagyon-átjátszás és tízmilliárdos balos ingatlanbiznisz

Pécsett is formálódik egy telekcserébe bújtatott közvagyon-átjátszás és tízmilliárdos balos ingatlanbiznisz

  • Bármerre is nézünk a térképen, gigantikus ingatlanmutyikat láthatunk a balos önkormányzatokban.
Biznisz 2022-09-30 | 11:19
Euró-zóna: itt a valaha mért első, két számjegyű infláció

Euró-zóna: itt a valaha mért első, két számjegyű infláció

  • Az amerikai gazdasági lap szerint a fokozódó infláció nyomást helyez az Európai Központi Bankra, hogy agresszív kamatemeléssel kezelje azt.
  • A Bloomberg megjegyzi, ötödik hónapja magasabb az Euró-zóna inflációja, mint az előzetesen várt szakértői becslések középértéke.
Biznisz 2021-05-17 | 15:46
Brüsszelnek aztán van gusztusa - az EU fejeseinek döntése szerint lisztkukacot kellene ennünk, nem marhahúst

Brüsszelnek aztán van gusztusa - az EU fejeseinek döntése szerint lisztkukacot kellene ennünk, nem marhahúst

  • Rövidesen a boltok polcaira kerülhetnek a rovarokból vagy ezek felhasználásával készült élelmiszerek, mert a tagállamok többsége úgy döntött, élelmiszerként is forgalomba hozható a lisztbogár lárvája az Európai Unióban.
  • Magyarország nem támogatta a döntést.
  • A lisztkukac az első élelmiszerként elismert rovarfaj az EU-ban, de rövidesen bővülhet a lista.
  • Az állati élelmezésben régóta szerepelnek az állati fehérjék.
  • A mostani döntéssel azt a falat törték át, hogy közvetlenül a tányérainkra kerülhet-e a lisztkukac.
  • Brüsszel szerint igen, mi több, ez a jövő útja.
Biznisz 2024-04-11 | 17:08
Görög közbeszerzések, gigantikus csalás: 2,5 milliárd euró uniós pénz 10 görög cégnek

Görög közbeszerzések, gigantikus csalás: 2,5 milliárd euró uniós pénz 10 görög cégnek

  • A múlt héten a rendőrség Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le, akik részesei voltak egy 600 millió eurós (234 milliárd forintos) csalás előkészületeinek Olaszországban.
  • A görögországi nyomozás látókörében pedig olyan közbeszerzések állnak, ahol a cégek összejátszhattak, hogy egynél több pályázó egy pályázatban ne legyen.
  • A gyanús szerint a csalás értéke 2,5 milliárd euró (975 milliárd forint).
  • Az országnak összesen 39,95 milliárd euró jár a Helyreállítási Alapból.
  • Egy pályázati kiírás 44 millió eurós keretösszeget tartalmazott egy feladatra.
  • Ugyanez a projekt Írországban hét éve 4,6 millió euróba, Cipruson kilenc éve 4,5 millió euróba, Máltán pedig 1,3 millió euróba került.
Biznisz 2021-11-10 | 17:56
Eddig titkolta, de Márki-Zay korábban egy brüsszeli, nagyvállalati érdekeket képviselő energetikai lobbiszervezetnél volt vezető

Eddig titkolta, de Márki-Zay korábban egy brüsszeli, nagyvállalati érdekeket képviselő energetikai lobbiszervezetnél volt vezető

  • A csoportosulás az elektromos iparág lobbiszervezete Brüsszelben.
  • Innen könnyen megérthető, miért is akarja megemelni a magyarok rezsijét Márki-Zay.
  • Azért, mert a nagyvállalatok profitérdekeit képviseli az emberek helyett.
Botrány 2021-05-09 | 18:57
Porosenko volt ukrán elnök titokban offshore cégeket irányított, ezek mind az osztrák Raiffeisennél bankoltak

Porosenko volt ukrán elnök titokban offshore cégeket irányított, ezek mind az osztrák Raiffeisennél bankoltak

  • A Petro Porosenko által ellenőrzött offshore cégek vagyontárgyai között drága műalkotások, köztük Ilja Repin festménye és Salvador Dalí szobra is szerepel.
  • Az osztrák Raiffeisen Bank lehetővé tette a megtévesztést, mivel Porosenko egyik munkatársát tüntette fel a cégek valódi tulajdonosaként.
  • Porosenko legalább hat offshore fedőcéget irányított, amelyek több tízmillió dollár értékű tranzakciókat bonyolítottak le, többek között luxusbútorokat és drága műkincseket vásároltak számára.
  • A cégek az osztrák Raiffeisen Bank International banknál vezették számláikat, a banknál Porosenko régi munkatársát tüntették fel tulajdonosként és végső kedvezményezettként.
  • További 11, a Raiffeisennél bankoló offshore cég szintén kapcsolatban állt Porosenko üzleti birodalmával.
Biznisz 2023-01-13 | 20:23
20 éves rekord: 700 000 lakás hiányzik 2023-ban a német bérlakáspiacról

20 éves rekord: 700 000 lakás hiányzik 2023-ban a német bérlakáspiacról

  • Drámai helyzetről ír a ZDF és a WELT.
  • Mint ismert, Németországban a népesség nagy része bérlő.
  • Egy tanulmány szerint jelenleg 700 000 lakás hiányzik a bérlői piacról.
  • Ez több mint 20 éves rekord.