- Jens Spahnnak nem ez az első nagy botránya a korona-válság alatt.
- Férje millió eurókat kasszírozott egy állami maszkbeszállító lobbystájaként.
- Másfél milliárd euróért rendelt használhatatlan FFP2-maszkokat, amelyek döntő részét meg kell semmisíteni, de addig is a raktározásuk tízmillió eurókba kerül.
- A minisztérium kiszervezte a korona-tesztközpontokat, erre javarészt arab klánok és a német alvilág tette rá a kezét - de a német állam fizetett a fals számlák után.
- Ugyanígy a milliárd eurós lélegeztetőgép-beszerzések is a nevéhez köthetők, valamint a vásárláshoz kapcsolódó százmillió eurós "egyéb költségek".
- A kórházak csaltak az intenzíves ágyak számával is, kevesebbet jelentettek le, hogy több kárpótlást kapjanak - a német számvevőszék szerint erről Spahn minisztréiuma is tudott.
- Most az derült ki, 400 millió euróért vásárolt a koronavírus ellen nem igazoltan hatékony gyógyszert, melynek készletéből eddig alig használtak fel, és hamarosan lejár a készlet szavatossága.
Spahn következő bukása: 400 millió euró értékű antitest-gyógyszer marad felhasználatlanul - írja a wiwo.de német portál.
Jens Spahn egészségügyi miniszter mintegy 400 millió eurót költött Trump "csodaszerére" a koronavírus ellen. De az orvosok alig használják, az első Regeneron tételek pedig már lejárattal fenyegetnek. Spahn vásárlási balhéinak újabb epizódja.
A maszkbeszerzéssel, a tesztkapacitásokkal és a túl kevés vakcinával kapcsolatos balhék után Jens Spahn (CDU) nyilvánvalóan nem akarta, hogy ismét három dologgal vádolják: túl lassú, túl fukar és nem ért hozzá. Az egészségügyi miniszter mintegy 400 millió eurót vett kézbe, hogy 2021 januárjában megvásároljon egy állítólagos "csodaszert" a súlyosabb koronavírus fertőzés ellen.
"Csodaszer", legalábbis Donald Trump volt amerikai elnök így dicséri a Regeneron amerikai gyártó gyógyszerét. A monoklonális antitestekkel végzett terápia néhány napon belül talpra állította őt a 2020 októberében bekövetkezett koronafertőzése után, az antitest-koktélt akkor még nem is engedélyezték - de Trump kezelési sikere és az újabb fertőzéshullámok láttán kvázi világméretű áhítatot keltett.
Spahn 190 000 adag monoklonális antitestet rendelt az amerikai Regeneron és Eli Lilly cégektől, így körülbelül 2100 eurót költött egy adagra. "A gyógyszereket Németországban, az EU első országaként használnák. Kezdetben az egyetemi klinikákon" - hangsúlyozta annak idején Spahn. Néhány hónappal később azonban a vásárlási trófeából egyszerű raktárkészlet lett.
A berendelt gyógyszereket a lejárat veszélye fenyegeti
Spahn hivatalának szóvivője szerint Németországban eddig mindössze 3700 adagot írtak fel az orvosok az antitest-gyógyszerekből. Valószínűleg még kevesebbet adtak be ténylegesen. Most a fennmaradó, összesen mintegy 392 millió euró értékű készítményeket is a lejárat veszélye fenyegeti; az első tételek már novemberben lejárnak.
Az, hogy az gyógyszerek a szövetségi kormány központi raktárában porosodnak, a bonyolult alkalmazás miatt fordulhat elő "Az antitest-készítmények ambuláns környezetben történő alkalmazása jelentős logisztikai problémákat vet fel" - mondta Stefan Kluge, a "COVID-19-es betegek fekvőbeteg-terápiája" című irányelv koordinátora, a német intenzív és sürgősségi orvostudományi interdiszciplináris társaság (DIVI) elnökségi tagja és a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ intenzív terápiás klinikájának igazgatója.
"Gyakran logisztikailag lehetetlen"
A készítményeket például csak kórházi gyógyszertáraknak adnák ki, és a járóbeteg-gyógykezeléshez is intravénásan kellene beadni. "Ez gyakran logisztikailag lehetetlen a fertőző betegek esetében az orvosi rendelőben. Ezen okok miatt az antitesteket eddig csak nagyon óvatosan használták Németországban" - mondja Kluge.
A Bamlanivimab/Etesevimab és a Casirivimab/Imdevimab technikai nevű gyógyszereket Németországban sem engedélyezték még; az orvosok a terápiás szabadság keretein belül használhatják őket - de ez a gyakorlatban nyilvánvalóan ritkán fordul elő.
450 euró adagonként
A gyógyszeradagokat a szövetségi kormány ingyenesen is biztosítja. Még egy külön szabályozásban is megállapodtak a minisztériumi adatok szerint, hogy "korlátozott kapacitásokkal" biztosítsák, hogy az alkalmazás díjazása "minden beteg és páciens számára egységesen kerüljön elrendelésre": 450 euró adja összességében alkalmazásonként, függetlenül attól, hogy a kezelés ambuláns vagy stacionáriusan történt. A kórházi gyógyszertárak utazási költségeit és kiadásait, például a gyógyszerek elosztásával és tárolásával kapcsolatos költségeket külön térítik meg. A minisztérium szerint az egy kezelési esetre jutó költségek pontos összege nem számszerűsíthető "konkrétan".
Ezúttal tehát nyilvánvalóan nem a pénz a probléma. De ahogy az a "csodák" esetében néha lenni szokott, a ragyogás gyorsan szürkévé válik. Az intenzív terápiás orvosszakértő Kluge nem akar közvetlenül rossz vásárlásról beszélni, azt mondja azonban: "Elvileg egy gyógyszert csak akkor szabad használni, ha az irányelvekben egyértelmű ajánlások vannak rá". Továbbra is nyitott kérdés, hogy Spahn miért rendelt ilyen nagy mennyiségben gyógyszereket. A minisztérium szóvivője nem közölte, hogy volt-e minimális rendelési érték.
"A csodaszer szó nem helyénvaló"
Kluge azonban olyan kezdeti vizsgálatokra hivatkozik, amelyek szerint az antitestek korai ambuláns fázisban történő beadása a nagy kockázatú betegeknek elháríthatja a súlyos koszorúér-problémákat. Az új tanulmányok a kórházi betegek esetében is előnyösnek bizonyulnának, ha az immunvédekezésük elégtelen. "A csodaszer szó természetesen nem helyénvaló" - mondja Kluge.
Miriam Stegemann, a berlini Charité főorvosa, a Robert Koch Intézetnek a világjárvány kapcsán tanácsot adó intenzív terápiás, infektológiai és sürgősségi orvoslással foglalkozó szakcsoport (COVRIIN) tagja további kihívásokra mutat rá az antitest-gyógyszerek kapcsán. A lehetséges mellékhatások miatt a beadást kezdetben csak "megfigyeléssel" javasolták a kórházban. De nem ez az egyetlen oka annak, hogy a gyógyszert "túl keveset használták" a járóbeteg-ellátásban. A gyógyszer túlságosan ismeretlen volt, és "minőségi problémák is voltak a járóbeteg-ellátásban". Ezért a Charité forródrótot hozott létre, hogy tanácsot adjon és felgyorsítsa a felhasználást. De amikor a hozzáférést megkönnyítették, és a fekvőbeteg-ellátás megszűnt, a fertőzési számok csökkentek.
Hová tegyük a több mint 185 000 adagot?
De hová tegyük most a több mint 185 000 megmaradt adagot, amelyek közül az elsőnek alig öt hónap múlva jár le a szavatossága? A minisztérium szóvivője kifejtette, hogy jelenleg vizsgálják, hogy a "gyógyszerek elérhetővé tehetők-e a betegek számára külföldön". A minisztérium szerint Indiának már 20 000 adagot adományoztak, és állítólag Namíbiából is érkezett egy kérés.
Ehhez meg kellene várni a világjárvány lefolyását. "A monoklonális antitesteket tartalmazó gyógyszerek tartalékban tartásának mint kiegészítő terápiás lehetőségnek ezt követően is van értelme, annak fényében is, hogy vannak olyan embercsoportok, amelyek nem kaphatnak oltási védelmet" - hangsúlyozta a szóvivő.
Kluge intenzív terápiás orvos egyetért - de egy utalással: "A vakcinák rendelésének példáján keresztül azonban láthatjuk, hogy egy világjárvány kapcsán is van értelme az ígéretes gyógyszerek vagy vakcinák korai beszerzésének".
