1380 milliárd forintos eredményt ért el a Pfizer-BioNTech fél év alatt

Majdnem 4 milliárd euró profitot termelt 2021 első felében a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, ami a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel együtt kifejlesztette az EU-ban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.

A 2008-ban indított technológiai vállalkozás a beszámolója szerint hat hónap alatt 3,9 milliárd euró (1380 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért, az egy évvel korábbi 142 millió eurós veszteség után. A bevétel 7,36 milliárd euró volt a január-júniusi időszakban, ami bő ezerszeres növekedés az előző évi 69 millió euróhoz képest.

A növekedés a Covid-19 elleni, Comirnaty márkanévvel forgalmazott oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható. A készítményt már száznál is több országban és területen használják, és több mint 1 milliárd adagot szállítottak ki belőle. A Pfizerrel kifejlesztett készítmény a BioNTech első terméke.

Az év végéig 2,2 milliárd adagra van biztos megrendelés, de további kb. 800 millió adag elkészítésére is van kapacitás, így az idén 3 milliárd adagot gyárthatnak. A kapacitást tovább bővítik, így jövőre elérhetik a 4 milliárd adagot is. Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött, és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotechnológiai startup ágazatban. Fő tulajdonosa kb. 50 százalékos tulajdonrésszel az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann.

A világ leggazdagabb emberei között számon tartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cégük sikerével került a dollármilliárdosok közé. A Covid-19 elleni vakcina révén világhírűvé vált magyar kutató, Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a kb. 1500 embert foglalkoztató céghez.

Címkék:

#vakcina #koronavírus #Pfizer #oltás

Új videós műfaj született: Karácsony Gergely statisztaként bólogat Bajnai Gordonnak

Eligazította Karácsony Gergely Főpolgármestert Bajnai Gordon egykori kormányfő.
A Főpolgármester vigyorogva hallgatja az ukázt és nagyokat bólogat.
Ennyi a szerep, amit rá osztottak.
Bajnai arról biztosítja Karácsonyt, hogy őt támogatja az előválasztáson.
Ismerve azokat a pletykákat, hány tízmillió forintot éget el Karácsony kampányára a bukott kormányfő, ez a támogatás nem véletlen.

Végre: árcsökkenés jöhet az építőanyagok piacán

"Újabban átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban juthatnak a legtöbb építési termék előállításához szükséges fához, műanyaghoz és acélhoz az építőanyag-gyártók, ami máris, de legkésőbb néhány hét múlva megmutatkozhat a végtermékek fogyasztói árának csökkenésében is" – mondta a Világgazdaságnak Tibor Dávid.

Puhára esik a Karácsony-kampányba belebukott gyurcsányista Gál J. Zoltán

A Budapesti Vagyonkezelő igazgatóságába kerül be a sikertelen kampányfőnök, Gál J. Zoltán.
Hivatalosan nem indokolta meg a lépést a budapesti városháza, de egy kampányfőnök föltűnése egy olyan helyen, ahol a közvagyonról döntenek, minimum kérdéseket vet fel.
Mint ismert, az előválasztás során Márki-Zay Péter kotyogta ki a nyilvánosságnak: Karácsony 500 millió költött a kampányára.
Ha valaki látta, hogy pontosan mennyit, miből, és milyen csatornákon égettek el a sikertelen kampányra, az pontosan Gál J. Zoltán.
De hogy miből kampányolt a Főpolgármester, azt Karácsony soha nem árulta el a sajtó kérdéseire.
Nem volt hajlandó elmondani, kik és mennyivel támogatták a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületet, amely a legtöbb pénzt költötte a Főpolgármester sikertelen kampányára.
Egyedül azt vallotta be, hogy a jelölő pártok, a Párbeszéd és az MSZP költötték rá a nekik törvény szerint járó költségvetési támogatásaikból.
De ekkor is csak tízmilliós nagyságrendről volt szó, a százmilliók, amelyek még az 500 millióig hiányoznak, továbbra is rejtélyesek, és feltehetően nagyon hiányoznak valakiknek.

Valami bűzlik: von der Leyen titkolózik a gigantikus vakcina-üzlet részleteiről

Az Európai Parlament képviselői, és egyes bizottságok tagjai is értetlenül állnak azelőtt, hogy Ursula von der Leyen titkolózik a Pfizer-vakcinák tárgyalásai és beszerzésének ügyében.
Egyes képviselők szerint a titkolózás, amit a Bizottság elnöke folytat, aláássa az EU hitelét.
Az Európai Számvevőszék auditorai pedig azt mondták a Berliner Morgenposnak, hogy ilyen titkolózás még nem fordult elő.
Ursula von der Leyen és a Bizottság azokat a dokumentumokat sem adja át a számvevőknek, amelyeket kötelező lenne rendelkezésre bocsátaniuk.
A Bizottság elnöke megrovásban részesülhet majd mulasztásai miatt.

Évtizedes rekordnövekedést, 8%-ot vár a Takarékbank - ennyit arról az ellenzéki meséről, hogy minden tönkrement

Évtizedes rekord dőlhet meg idehaza 2021-ben: a Takarékbank 8 százalékos növekedést vár.
Magyarország gazdaságilag már jobban teljesít, mint a koronavírus-válság előtt, sok európai országról ez nem mondható el.
A 2022-es gazdasági növekedési kilátások is reménykeltőek: akkorra 7%-ot vár a Takarékbank.
Az infláció ezzel szemben mársáklődni fog a pénzintézet előrejelzése szerint: az idei 4,7% után jövőre 3,5%-os inflációt várnak.

Bigéék nem fizették be a büntetést, de Márki-Zay abban bízik, kampányának ötödét is fizetheti a baloldali oligarcha

Bige Lászlóék vállalkozásaira a GVH bírságot szabott ki műtrágyapiaci kartellezés miatt.
A baloldali vörösbáró nem ismeri el a büntetés jogosságát, helyette azt hangoztatja, őt "ki akarják csinálni".
Miközben az áldozatiságát kommunikálja, többször is megüzente, hogy bárki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, annak támogatást nyújt a kampányához.
Majd miután Márki-Zay lett a befutó, újból üzent a baloldali oligarcha: bármennyit kérhet tőle a hódmezővásárhelyi polgármester, és egy "kis aprót" már adott is neki.
Közben pedig a magyar gazdáknak is üzent Bige: nem érdekli, ha a gazdák nem jutnak műtrágyához, mert ő a nagy kereslet miatt exportálni fog, sokkal magasabb áron.
Embert barátjáról: miután a büntetését nem fizette be, aznap Márki-Zay egy videóban visszaüzent: nagyon reméli, kampányának tizedét, vagy akár az ötödét is kifizeti Bige László.

Továbbra is a farok csóválja: a nagyvállalatok lobbizása tesz keresztbe az EU céljainak

Csúszik a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletét és a környezetvédelmet kikényszerítő EU-s szabályozás Európában.
Az ok prózai: a nagyvállalatok lobbistái minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
Közben egy ellenlobbi azért dolgozik, hogy az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgozzanak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."