A korona-válság kezdetén nagy reményeket fűztek a sietve felépített berlini sürgősségi kórházhoz. Azóta azonban üresen áll. A kritikusok rossz befektetésnek tartják, és "elherdált milliókról" beszélnek - írja a WELT.
A berlini korona-sürgősségi kórház üzemeltetése eddig több mint 27 millió eurójába került az államnak. Ez derül ki a berlini tartományi kormány válaszából, amelyet Marcel Luthe szabadelvű (jelenleg független) parlamenti képviselő a WELT rendelkezésére bocsátott.
2020 májusában elkészült a korona-kezelőközpont (CBZJ). A szenátus mintegy 31 millió euróért építtette meg a sürgősségi kórházat. Azóta is üresen áll, eddig egyetlen beteget sem kezeltek ott. Ezt arra az esetre szánják, ha más klinikák elérnék kapacitásuk határát. Állítólag 1000 beteg befogadására lesz képes.
A működési költségek havi 1,19 millió eurós bérleti díjból, valamint az összesen 13,4 millió eurós felszerelésekből és üzemeltetési költségekből állnak. A CBZJ az állami tulajdonú Messe Berlin GmbH tulajdonában lévő csarnokban kapott helyet. A Vivantes klinikák 100 alkalmazottja alkotja a CBZJ alapcsapatát, további 160-an állnak készenlétben. Amíg a kórház zárva van, a személyzet azonban továbbra is a Vivantes számára dolgozik.
Luthe pazarlásként bírálja a projektet. "A takarékosság és a takarékos költségvetés elvei még a szenátus fejetlenségének idején, azaz az elmúlt 15 hónapban is érvényesek" - mondta Luthe. "Az elherdált kétszámjegyű milliós összegből ehelyett az ápolószemélyzetet lehetett volna anyagilag támogatni, és így valóban tehermentesíteni a kórházakat" - fogalmazott.
A baloldali párt nemrégiben szintén rossz befektetésnek nevezte a CBZJ-t. A baloldali frakció egészségpolitikai szóvivője, Wolfgang Albers a "Taz"-nak elmondta, hogy szerinte jobb lett volna a pénzt a meglévő kórházi struktúrákba fektetni, hogy azok tartósan "járványbiztossá" váljanak. A kezelőközpont megbízatása júniusban egyébként lejár.
Vannak olyan hangok azonban, amelyek a további felhasználás mellett érvelnek. A Berliner Morgenpost szerint a bontás további 14 millió euróba kerülne. Ez derül ki az állami pótköltségvetésről szóló dokumentumokból.
Eddig 58 millió euróba került, egyetlen beteget sem fogadott, és 14 millió euróba kerülne elbontani Berlin sürgősségi korona-kórházát
Ajánljuk figyelmedbe:
A bőrünkre megy: a baloldal már bruttó 300 ezer forintos keresettől "gazdagnak" tekintik az embereket, és két-háromszorosára emelné az adókat
- Karácsony nem csupán a bérből és munkajövedelmből élők személyi jövedelemadóját emelné, hanem német mintára bevezetné a klímaadókat és illetékeket is.
- Ez a németeknél jelenleg a világrekorder áramárba (111 Ft/kilowattóra), az üzemanyagok árába, és az otthonok fűtésébe is be van építve.
- Az otthonok fűtésére 2021-ben bevezetett CO2-adó átlagosan 65-100.000 forinttal emeli egyetlen családi ház rezsijét.
- Karácsony a többkulcsos adó visszavezetése mellett itthon is ezt akarja: az embereket sarcolni a nagy klímaromboló multicégek helyett.
Végre: árcsökkenés jöhet az építőanyagok piacán
- "Újabban átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban juthatnak a legtöbb építési termék előállításához szükséges fához, műanyaghoz és acélhoz az építőanyag-gyártók, ami máris, de legkésőbb néhány hét múlva megmutatkozhat a végtermékek fogyasztói árának csökkenésében is" – mondta a Világgazdaságnak Tibor Dávid.
HELYREIGAZÍTÁS: A sashalmi szoci pártiroda útja az államtól a kerületi szoci elnökhöz
- Az MSZP brutális ingatlanvagyont örökölt a rendszerváltás követően az egykori MSZMP-től.
- De később is jutott ingatlanokhoz a párt, még Gyurcsány kormányzásának idején.
- Azonban ezekkel sem gazdálkodtak valami jól.
- Sashalmon az MSZP-ben az okoz konfliktusokat, hogy a helyi elnök két lépcsőben, minden jel szerint áron alul, saját magának adta el a párt helyi irodáját.
- Miközben Csizmazia Ferenc tízmilliós nyereséget realizálhatott az ügyleten, a párt ugyanennyit veszített.
- Így hordják szét a megmaradt vagyont az MSZP-ben.
Fővárosi ingatlanseftről szól az új Anonymus-videó, amelyben az álarcos alak nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt
- Anonymus új videójában felteszi a kérdést: nem tudjátok, ki az a Berki Zsolt? Ez egy utalás arra, hogy a napokban kirobbant Városháza-eladási ügy egyik főszereplője Berki Zsolt.
- Róla Gy. Németh Erzsébet, Karácsony egyik, és Kerpel-Fronius Gábor, a Főpolgármester másik helyettese is azt állította, nem tudja, hogy kicsoda.
- Az Anonymus által közreadott hangfelvételen egy férfi a budapesti ingatlanmutyik világába enged bepillantást. Mépedig abba, hogyan és milyen prakatikákkal lehet megszerezni budapesti, köztulajdonban álló ingatlanokat a Fővárostól.
Rég várt fordulat: Magyarország nettó hitelezővé válhat a következő években
- A magyar gazdaságirányítás tudatosan törekedett arra, hogy leépítse az ország devizában (főként dollárban, euróban és japán jenben) fennálló adósságát.
- Ugyanis annál sérülékenyebb egy ország, minél több devizaadóssága van.
- És fordítva: annál inkább a saját lábán áll és válságálló, amikor az államadóság nagyobb aránya nemzeti fizetőeszközben (magyarul: forintban) áll.
Török Gábor bérelemző hazudik
- Az ember, aki évtizedek óta él egyrészt-másrészt elemzésekből, Facebook-oldalán hazudik a magyar miniszterelnökről.