"Ha a politika így folytatja, az alumíniumipar eltűnik Németországból", állítja a Német Alumíniumszövetség elnöke

"Ha a politika így folytatja, az alumíniumipar eltűnik Németországból", állítja a Német Alumíniumszövetség elnöke
  • Megkongatta a vészharangot a Német Alumíniumszövetség elnöke: "Vigyázzatok, barátaim, láncreakciót válthatunk ki. Rengeteg munkahelyről van szó, és el kell kerülnünk ezt a láncreakciót."
  • Az elnök szerint felbecsülhetetlen gazdasági károkat szenved el Németország, ha az alumíniumipar leállása magával rántja az autógyártást.

A németországi Alumíniumszövetség elnöke, Rob van Gils túl jól tudja, mit jelenthet Németország dezindusztrializációja - kezdódik a Berliner Zeitung interjúja.

Még augusztus végén Hinrich Mählmann, az Aluminium Deutschland szövetség akkori elnöke figyelmeztette a német kormányt, hogy ez a kulcsfontosságú iparág ki fog halni Németországban.

A közelmúltban a szövetség új tagot választott a 43 éves Rob van Gils személyében, aki az osztrák Hammerer Aluminium Industries (HAI) alumíniumfeldolgozó vállalat ügyvezető igazgatója. Beszélgettünk vele az iparági körülményekről.

Van Gils úr, a német alumíniumipar valóban annyira összefonódott az osztrák iparral, hogy egy osztrák vállalat vezetője képviselheti azt?

Vállalatunk négy telephellyel is rendelkezik Németországban: egy extrudáló üzem Soestben, ahol könnyűszerkezetes elemeket gyártunk az autóipar számára; egy üzem Geesthachtban, Hamburg közelében, ahol speciális megoldásokat dolgoznak ki hegesztett kötésekhez; egy felületi üzem Sprockhövelben és egy alkatrészgyártó üzem Attendornban. A DACH-régió alumíniumipara valóban nagyon erősen hálózatosodott. Nyilvánvaló, hogy alkalmasnak találtak arra, hogy elnökként elvállaljam a feladatot. És örömmel viselem ezt a felelősséget, mivel európai szinten is aktívan részt veszek az iparágban. De sajnos ez nagyon aggasztó időkben történik.

A LinkedIn-fiókja szerint Ön közel 20 éve van az iparágban. Ez az első ilyen jellegű válság?

Abszolút. Szembe kell néznie a tényekkel. A német alumíniumiparnak globális versenyben kell helytállnia. Különösen a nyersalumíniumgyártók számára a németországi termelés már most is fenntarthatatlan. Mivel az elsődleges kohók iparunk energiaigényes részét képezik.

Hála Istennek, az elmúlt hetekben történt valami politikai szempontból, miután minden iparág és szövetség, nem csak mi, nyomást gyakorolt Brüsszelre és Berlinre, így az áralakulásban legalább néhány spekulatív tényező háttérbe szorult.

De mégis, a villamosenergia- és gázárak nemzetközi összehasonlításban még mindig túl magasak. Az elsődleges kohászatok ezért már számos kapacitást kivontak és várják, hogy mi történik. Ha hosszú távon nem lesz számukra megoldás, akkor teljesen le fognak állni. És akkor sajnos nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy újra beindulnak.

Tehát osztja elődje, Mählmann úr félelmét, hogy az alumíniumipar eltűnhet Németországból, ha a német kormány nem változtat energiapolitikáján?

Lehet, hogy nem fog eltűnni.

Meg fog szűnni, mert egyszerűen nem lesz többé versenyképes.

Ha az energiaárak továbbra is a globális átlag felett maradnak, akkor ez az értékteremtés alapvetően oda fog vándorolni, ahol az energia olcsóbb.

Saját gyártás nélkül Németország sok innovációt is elveszít. Ugyanakkor elsődleges iparágunk nagyon erősen összpontosít a fenntarthatóságra és az éghajlatbarát technológiákra. Az alumínium Németország egyik zászlóshajója. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges ipar nélkül olyan országoktól fogunk függővé válni, amelyeket nehezen tudunk felmérni.

Ezért mutatunk rá, hogy a politikának gyorsan kell cselekednie, hogy helyreállítsa a versenyképes villamosenergia- és gázárakat Európában.

Ehhez kétlépcsős megközelítésre van szükség: először is, a fájdalmat egy sebtapasszal kell enyhíteni, árplafon és/vagy az energiaigényes vállalatoknak nyújtott kompenzáció révén.

Ezt követően azonban az energiapiac teljes szerkezetét újra kell definiálni, hogy az árak hosszú távon csökkenjenek, és néhány energiaipari vállalat ne gazdagodhasson meg olyan gyorsan. Mert e szerkezetátalakítás nélkül nem fogjuk tudni megfizetni ezeket a magas költségeket.


Milyen más ágazatokat érintene, ha az alumíniumipar ebben az országban sokkal kevesebbet termelne vagy teljesen eltűnne?


Mi a B2B szektorban vagyunk, de végső soron ez mindannyiunkat érint.

Könnyűszerkezetes építés nélkül nem lesz e-mobilitás. Annak érdekében, hogy az e-autók képesek legyenek szállítani bennünket, az akkumulátorokat egy alumíniumból készült akkumulátoros dobozba szerelik. Máskülönben nem lesznek e-autók.

Ugyanez vonatkozik az építőiparra is. A nagy irodaépületeket alumíniumból és üvegből készült függönyös, szellőztethető homlokzatokkal látják el, hogy energiatakarékosabbá váljanak. A napenergia-iparban is alumíniummal keretezik a napelemeket. Az összes alépítmény alumínium alkatrészekből készül, így nem túl nehéz, és a tetőn is elhelyezhető.

A megújuló energiák németországi elterjedése nem lehetséges alumínium nélkül.

Egyértelmű: a megújuló energiák bővítése Németországban nem lehetséges alumínium nélkül. De mi, az alumíniumipar is a megoldás részesei akarunk lenni. Már értjük, hogy vannak bizonyos pártok, akik nem szeretik az atomerőművek további üzemeltetését. A jelenlegi helyzetben azonban minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használnunk az ellátás biztonságának megteremtésére. Olaf Scholz kancellár atomerőmű-nyilatkozata ezért üdvözlendő.

Mekkora a villamosenergia- és gázköltségek aránya egy alumíniumgyártó esetében?

Ez attól függ, hogy a vállalat hol helyezkedik el az értékláncban. A nyers alumínium elsődleges előállítása az iparág legintenzívebb energiaigényű része. Egy tonna alumínium előállításához 13-14 megawattóra villamos energiára van szükség.

Csak a villamosenergia-költségek a közelmúltban tonnánként 8000 euróra szöktek fel a mi rekordáraink mellett. Az alumínium globális tőzsdei ára viszont csak 2400-2500 euró/tonna. Ezért az elsődleges kohászatok máris tömegesen csökkentették termelésüket. A teljes németországi primer alumíniumtermelés 28 százalékkal csökkent a második negyedévben az egy évvel korábbi szinthez képest.

A szövetségünk által végzett felmérésből azt is tudjuk, hogy a vállalatok 40 százaléka az év végétől már nem fedezeti, azaz biztosított energiával fog rendelkezni, 2023 közepéig pedig további 30 százalékuk sem.

Ha ez így marad, ezek az energiaigényes vállalatok azonnal tönkremennek.

Hogy áll a többi gyártó?

A kevésbé energiaigényes vállalatok, például egy extrudáló vagy hengermű esetében az energiahányad rendkívül ingadozik. Régebben a termelési költségek öt százalékos részesedése volt - ma ez 30, 40 vagy 50 százalék, míg a globális versenytársaknak nincs ilyen problémájuk. Az elsődleges ipar elsősorban a villamosenergia árától függ, a feldolgozóipar inkább a gáz árától.

Az önök szövetsége szerint a német alumíniumtermelés több mint 40 százalékát exportálják. Ez azt jelenti, hogy Németország hosszú ideig képes lesz fedezni a saját igényeit?

A késztermékeket, például az extrudált profilokat exportáljuk, de Európa és Németország a nyers alumínium behozatalától függ, és még inkább függővé válhat, ha elveszítjük elsődleges kohóinkat. De mindig is nagymértékben függöttünk a nyers alumínium importjától.

Oroszország például a világ egyik legnagyobb alumíniumtermelője, ahonnan még mindig nyers alumíniumot importálunk, annak ellenére, hogy az ukrajnai háború miatt egyre több vállalat mond le erkölcsi okokból. Németország viszont mindig is erős exportőr volt az uniós országok késztermékeinek exportálásában.

Ha az energiaárak továbbra is ilyen magasak maradnak, a késztermékek valamennyi európai gyártója nyilvánvalóan fokozatosan elveszíti globális versenyképességét.

Milyen konkrét következményei vannak ennek a fejleménynek Berlin és Brandenburg számára?

A lakásépítés alapvetően sokkal drágább lesz.

Ezért olyan fontos, hogy az energiaárakat a lehető leggyorsabban ellenőrzés alá vonjuk: a kereslet, az infláció és a kínálat szempontjából. Inflációnk fő mozgatórugója az energia.

Az iparágunk válsága nem fogja jobban vagy kevésbé érinteni a fővárosi régiót, mint bármely más régiót. Itt nincsenek alumíniumkohók, de gyártó cégek igen.

És különösen az olyan fogyasztók, mint a Tesla Gigafactory, amely számos európai alumíniumfeldolgozó megrendelője, nem lesz képes többé autókat gyártani, ha a beszállítói ipar ebben az országban összeomlik, így minden bizonnyal importra fog váltani.

 

Különösen az autóiparban nem lehet egyik napról a másikra átállítani a technikailag rendkívül összetett gyártást. Az alumínium alkatrészek biztonsági szempontból fontosak.

Ezért nem mondhatja egy autógyártó, hogy holnaptól nem vásárolok Németországban. De ha ez mégis túl drágává válik számára, akkor minden bizonnyal kezdeményezni fogja az importra való áttérést. És amikor eltűnik, akkor eltűnik.

Vannak-e már migrációs érzések az egyesületük tagjai között?

Mindenki vár és bízik abban, hogy lesz megoldás. De ha egyik sem jön, akkor a piac arra kényszeríti őket, hogy vagy áthelyezzék a termelést, vagy csődbe menjenek.

És akkor elkezdjük szállítani a cuccot a fél világ körül a Németországban és Európában egyébként ténylegesen meglévő kompetenciákért. Ennek nagyon kevés köze van a fenntarthatósághoz.

Tehát előre figyelmeztetik a politikusokat, mielőtt a dolgok túl rosszra fordulnak?

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy még nem olyan rossz a helyzet. Igen, még nem olyan rossz a helyzet, de a tendencia már most is erős. Ha nem sikerül gyorsan kordában tartani az energiaárakat, akkor Németországban nem most, hanem két-három év múlva, de nem lesz alumíniumipar - egyes vállalatok számára a helyzet már most is akut. Az év vége felé nem 28, hanem 50 százalékos csökkenést várunk az elsődleges alumíniumtermelésben. Az alumíniumgyártó Speira szeptemberben jelentette be, hogy máris felére csökkenti az észak-rajna-vesztfáliai Neussban előállított primer alumínium-termelését.

Ezért kiabálunk hónapok óta, és mondjuk: vigyázzatok, barátaim, láncreakciót válthatunk ki. Rengeteg munkahelyről van szó, és el kell kerülnünk ezt a láncreakciót.

Ellenkező esetben az ellátási láncok megszakadnak, az alkatrészek már nem készülnek el, így a fontos beszállítók rosszabb esetben akár csődbe is mehetnek.

Végül pedig az autóiparban is leállhatnak a szerelőszalagok. A gazdasági kár? Az felbecsülhetetlen.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-05-14 | 13:01
A Pfizer is Hollandiát használja arra, hogy dollármilliárdos nyereségét megkímélje az adózástól

A Pfizer is Hollandiát használja arra, hogy dollármilliárdos nyereségét megkímélje az adózástól

  • Hollandia Európa, de inkább a világ egyik legfontosabb adóparadicsoma.
  • Rendszeresen jelennek meg hírek, hogy nemzetközi nagyvállalatok és techmultik, mint az Apple, a Google, a Microsoft, az Amazon holland cégek közbeiktatásával milliárd dolláros adóelkerülést folytatnak évente.
  • A kifinomultabb megoldások egyszerre használnak ír, luxemburgi és holland cégeket az adóoptimalizáláshoz.
  • Friss kutatások szerint Hollandia a világ top3 adóparadicsomjának egyike.
  • Egy holland hírportál szerint a Pfizer is Hollandiában végez adóoptimalizálást.
Biznisz 2021-11-05 | 10:08
Az Index szerződéssel bizonyítja, hogy valóban eladnák a fővárosi Városházát

Az Index szerződéssel bizonyítja, hogy valóban eladnák a fővárosi Városházát

  • A szerződés szerint 100 millió eurós, azaz negyven milliárd forintos az ár, amiért megszabadulnának a Városházától.
  • Így kicsit elhamarkodott volt Karácsony csütörtöki tagadása.
  • Bár amennyire unja az egészet, elképzelhető, hogy őt nem avatták be az ügy részleteibe.
Biznisz 2021-12-22 | 10:54
Bige megtagadta a bírság kifizetését, de a bíróság első fokon kötelezte rá

Bige megtagadta a bírság kifizetését, de a bíróság első fokon kötelezte rá

  • Az ítélet nem jogerős, de a bírósági elsőfokú ítéletből jól látszik, a Gazdasági Versenyhivatal 4 éves vizsgálódása megalapozott, Bigéék kartellezhettek a műtrágyapiacon.
Biznisz 2021-07-08 | 14:05
A BENNFENTES megmutatja, mely telkek, lakások és ingatlanok eladásáról dönthet ma az óbudai baloldal

A BENNFENTES megmutatja, mely telkek, lakások és ingatlanok eladásáról dönthet ma az óbudai baloldal

  • Az alábbi ingatlanok értékesítési pályázatairól dönt ma az óbudai baloldal a kerület Tulajdonosi bizottságában.
  • Értékes telkek, lakások, és nem lakóingatlanok is szerepelnek a listában.
  • Csak telkeket 800 millió forintért kíván értékesíteni a DK-s Óbuda.
  • Lakásokat 380 milliós áron kívánnak dobra verni.
  • Nem lakáscélú ingatlanok esetében pedig 166 millió forintos értékben árulja ingatlanait a baloldali kerület.
  • Ez összesen 1,346 milliárd forint, egyetlen napon, és ez az összeg nem tartalmazza az értékes siófoki telek, valamint a Flórián tér 3. alatti, 1 000 négyzetméteres üzlethelyiség tervezett értékesítési összegét.
  • Vajon mire kellhet a DK-s Kiss László polgármesternek ennyire sok pénz?
Kül 2021-05-13 | 09:15

Nyugat-európai zárvatartás: hogy áll a nyitás Nyugaton?

  • Németországban a belföldi utazások csak halaszthatatlan okból engedélyezettek
  • Az éttermek, színházak, edzőtermek zárva vannak, a maszkviselés kötelező.
  • Franciaországban május 3-tól feloldották a szabályt, mely szerint a lakóhelytől több mint 10 kilométerre csak engedéllyel lehet közlekedni.
  • Május közepétől újra látogathatók lesznek az üzletek, a vendéglátóipari egységek teraszai, a kulturális rendezvények. Az óvodák és az általános iskolák már nyitva vannak, a napokban a középiskolákban is visszaáll az oktatási rend.
  • A kijárási tilalom viszont május 19-től is érvényes, csak este kilencig lehet az utcán tartózkodni; a tervek szerint ezt június másodikán fogják feloldani.
  • Olaszországban a fokozatos nyitás elindult: a bárok és éttermek kinyithatnak (június elsejétől már a belső helyiségekben is szabad lesz fogyasztani), az oktatási intézmények működnek, a szabadtéri rendezvényeket engedélyezik.
  • Az éjszakai kijárási tilalom este tíz óra és másnap hajnali öt óra között országszerte hatályban van, ahogy a maszkviselési kötelezettség is, zárt helyiségekben és szabadtéren egyaránt.
  • Május közepén vezetik be az oltottságról szóló „zöld igazolást”, ezzel belföldön szabadon lehet majd utazni.
  • Spanyolország júniustól nyitja meg kapuit a külföldi turisták előtt, addigra állhat fel az a számítógépes rendszer, amely képes lesz megvizsgálni a digitális oltási igazolványokat a repülőtereken.
  • A spanyol régiók egymástól eltérő mértékben és ütemben oldják fel fokozatosan a korlátozásokat: van, ahol egyelőre csak kisebb mértékű szabad mozgást engednek a járványügyi zónák között; van olyan terület, ahol bár még korlátozott vendégszámban, de látogathatók a pubok és éttermek, és van olyan régió, ahol a helyi kormányzat továbbra is fenn akarja tartani az éjszakai kijárási tilalmat. A maszkviselés mindenhol kötelező.
  • Ausztriában az iskolák, múzeumok és boltok már kinyitottak.
  • Május 19-től nyitnak az éttermek, a hotelek és a sportlétesítmények. A határőrizet szigorú, ahogy a tesztelés követelménye is: például fodrászati belépéshez is kötelező.
  • Az éjszakai kijárási tilalom este 8 óra és másnap reggel 6 óra között egyelőre még hatályban van.
  • Belgiumban május 8-án szintén feloldották a szabadtéri vendéglátóipari egységekre vonatkozó tilalmat.
  • A szolgáltató szektor üzletei, a fodrászatok szintén nyitva vannak, ahogy az iskolák is, illetve április óta már nemcsak a halaszthatatlan üzleti utakra lehet elutazni.
  • Svájcban mindenhol kötelező a maszkviselés, és nincsenek kedvezményezett helyzetben a beoltott, védett személyek.
  • Nincsen már kijárási tilalom, a hotelek, múzeumok, színházak, mozik, állatkertek, boltok nyitva tartanak, a vendéglátás azonban egyelőre itt is csak a szabadtéren bonyolítható.
  • Görögország május 15-től kinyitja kapuit a külföldi turisták előtt, amennyiben igazolvánnyal bizonyítják, hogy kaptak védőoltást, vagy felmutatnak egy friss negatív koronavírus-tesztet.
  • Május 3-tól szabad a fogyasztás az éttermek szabadtéri részein, hétfőn kinyitottak az iskolák is, május 15-től pedig eltörlik a belföldi utazási korlátozásokat is.
  • Az esti 11 órás kijárási tilalom azonban még érvényben van.
  • Portugáliában visszatértek a tanulók az iskolákba, a múzeumok, fodrászüzletek kinyitottak, a vendéglátás a teraszokon megindult.
  • A sportrendezvények látogatószám-korlátozását feloldották, ahogy nagyobb létszámú esküvőket és családi rendezvényeket is lehet már tartani.
  • Hollandiában április 28-án – részben a tiltakozások hatására – eltörölték a három hónaposra tervezett éjszakai kijárási tilalmat, a szabadtéri kávéházak, éttermek, valamint a boltok megnyíltak.
  • A holland kormány úgy döntött, hogy a május közepén esedékes Eurovision dalfesztivált nem halasztja el, limitált számban és biztonsági előírások mellet mégis megtartják azt.
  • Dániában már korábban feloldották a boltzárlatot, a teraszokon lehet fogyasztani, és a következő napokban már az éttermek zárt helyiségeiben is.
  • A dánok bevezették az úgynevezett „koronavírus igazolványt” minden 15 év feletti állampolgár számára, amely tartalmazza birtokosa járványügyi adatait: be lett-e oltva, elkapta-e már a fertőzést, az elmúlt 72 órában készült-e negatív tesztje.
  • Csak az igazolvány felmutatásával lehet belépni az éttermekbe, bárokba, múzeumokba és a kulturális, illetve sportrendezvényekre.
  • Svédországban a boltokban, kávéházakban, éttermekben és közösségi programokon létszámbeli korlátozások vannak érvényben a vásárlók, vendégek, résztvevők számára.
  • A közösségi közlekedési eszközökön és a beltéri rendezvényeken mindenkinek kötelező védőmaszkot viselni.
  • Finnországban az éttermek május közepén fokozatosan nyithatnak, korlátozott vendéggel és nyitvatartási idővel.
  • A tervek szerint május végén oldják fel a beutazási tilalmat (de csak az európai országokból érkezők számára), és június elején engedélyezik a tömegrendezvények tartását – vagyis a turizmus nyár elején indulhat be.
  • Írországban májusi és júniusi hónapokban a járványügyi statisztikák függvényében dönt a kormány a fokozatos enyhítésekről.
  • Május 10-én nyitottak a múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények, május 17-én nyithatnak az üzletek, június elején pedig a hotelek.
  • Június 7-ére tervezik a szabadtéri vendéglátóipari egységek újranyitását, illetve a szabadtéri sportrendezvények újbóli megtartását.
Biznisz 2021-06-17 | 11:56
Locatelli is levette a Coca-Colás üvegeket

Locatelli is levette a Coca-Colás üvegeket

  • A cukros üdítők nem tartoznak az egészséges életmódhoz.
  • Új trend van kialakulóban.
Biznisz 2023-01-10 | 12:38
Új rekord: 110 tonna kokaint foglaltak le Antwerpenben

Új rekord: 110 tonna kokaint foglaltak le Antwerpenben

  • 2021-ben még csak 89,5 tonna kokót kapcsoltak le a kikötőben.