Áder János elnöki 10 éve: senki sem vitathatja, hogy "a haza minden előtt" Kölcsey-gondolat mentén végezte volna államfői szolgálatát

Áder János elnöki 10 éve: senki sem vitathatja, hogy "a haza minden előtt" Kölcsey-gondolat mentén végezte volna államfői szolgálatát

Léteznek közjogi intézmények, amelyek karaktere folyamatos kölcsönhatásban áll az azt betöltő személyiségével, világlátásával. A köztársasági elnöki pozíció is éppen ilyen. Az ezeréves magyar államiság történetében a ma ismert köztársasági elnöki intézmény a véleményes 1946. évi I. törvénnyel jelent meg – történelmi horizonton ezért nehéz is az értékelése, hiszen inkább számít "speciá­lisnak", ahogy a köztársaság sem Magyarország "tipikus" államformája.

 A korábbi törvényhez egyébként hasonló módon szabályozta az államfő jogosítványait a rendszerváltoztatást közjogi formába ültető alkotmánymódosítás is. Az Alaptörvény az 1989 után kialakított államstruktúrán, így a köztársasági elnöki intézmény formáján sem változtatott érdemben – az azt körülölelő alkotmányos értéktartalmon annál inkább. Magyarországon a köztársasági elnök nem részese a végrehajtó hatalomnak, attól független, pártpolitikától semleges intézmény, amelynek betöltője nem visel politikai felelősséget sem. Az államfő a magyar állam feje, kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett – amely állami működés lényege viszont új értelmet nyert a Nemzeti hitvallásban foglaltak és az Alaptörvény határozott, értékorientált deklarációi által.

CSAK SZIMBÓLUM?

A kancellári típusú parlamentáris demokráciákban a hatalmi súlypont, a "nagy döntések", a nemzet jólétének előmozdítása a végrehajtó hatalom, azaz a parlamentnek felelős kormány feladata és felelőssége. Magyarországon az államfő szimbólum (is) – függetlenül az államformától –, az államiság megtestesítője, a hivatalnak rangot pedig az azt betöltő személy adhat. Sokak szerint viszont "csak" szimbólum. De aki a "csak" szót hozzáteszi, az nincs tisztában sem a szimbólumok jelentőségével, sem az államiság természetével – sem azzal, milyen jelentőséggel bírnak a nemzetek, államok történetében a jelképek, az összetartozást felmutató "példaértékű" intézmények (pláne egy olyan országban, ahol az államnak van, de a nemzetnek nincs határa).

Áder János 2012. május 10-én kezdte államfői szolgálatát, második ötéves mandátuma jövő májusban ér véget, és az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés új személyt választ majd helyére. Ő a második köztársasági elnök, aki – minden valószínűség szerint – kitölti a lehetséges két megbízatási időt, de az első, akinek a hivatali ideje már teljes egészében az új Alaptörvény hatálybalépését követő időre esett. Elnöki mandátumának két speciális kihívása is volt. Az Alaptörvény lényegében változatlanul hagyta az államszervezetet, de a nemzet életét hosszú távra meghatározó, az "Isten, haza, család" hármas egységén alapuló értékrendszerrel töltötte meg – végre – az állami működést. Áder Jánosnak az Alaptörvény első, teljes ciklust kitöltő államfőjeként ennek az értékrendszernek kellett érvényt szereznie úgy, hogy azzal egyfajta mintát is mutasson az őt követő államfőknek. Másrészt a politika frontvonalában eltöltött évtizedek után Áder Jánosnak fokozott provokációval szembenézve kellett bizonyítania azt, hogy az állam legfelső szintű képviseletében valóban minden magyart képvisel. Ha a második elnöki mandátum végének közeledtével a politikai csatározásoktól hátrébb lépve vizsgáljuk a jelenlegi államfő munkáját, azt mondhatjuk, hogy a mindennapi protokolláris, diplomáciai és egyéb kötelességek ellátása mellett mindkét említett kihívást jól abszolválta.

Áder János beiktatási beszédében elmondta, hogy maradéktalanul viselni kívánja az Alaptörvény által rá rótt feladatösszességet. Ügyelt arra, hogy a Sándor-palota reprezentatív teréből ne essen vissza a napi politikai csihi-puhiba, ne tűnjön az őt jelölő kormányzó pártok képviselőjének, és ne essen a baloldal által állított politikai csapdába, amely az elmúlt tíz évben folyamatosan és kényszeresen próbálta hol egybemosni, hol szembefordítani az elnököt a kormánnyal.

A baloldal logikája egyszerű: ha az elnök nem azt teszi, amit az ellenzéki pártok próbálnak diktálni neki, akkor nem lehet más, csak "kormánybérenc" vagy "akaratgyenge". Ebben a helyzetben megmaradni valóban igaz­ságosnak, mérlegelni, hogy államfőként valóban fel kell-e lépni egy ügyben megszólalással, előzetes normakontroll indítványozásával vagy politikai vétóval visszaküldeni egy elfogadott törvényt az Országgyűlésnek, nem könnyű feladat.

TETTEK ÉS TÉNYEK

Olyannyira nem az, hogy nem is sikerült az elnöki elődök mindegyikének. Áder János hivatali elődei között két nagy tekintélyű jogászprofesszor is volt: a "decens" Mádl Ferenc és a "rigorózus" Sólyom László, mindkettőjüket az (ilyen vagy olyan) értékrendjük által vezérelt autonómia jellemezte. Az elődök közül egyértelműen Göncz Árpád volt az, aki esetében a köztársasági elnöki intézmény egy volt a napi politika eszköztárában: megválasztásától fogva az őt jelölő SZDSZ delegáltjaként viselkedett, amelynek ­érdekeit kifogástalanul érvényesítette. Előbb Antall Józseffel szemben tett meg mindent a kormányzás – és ezzel a rendszerváltoztatás befejezésének – ellehetetlenítéséért (jó példa erre a taxisblokádban, az igazságtételben vagy a médiaháborúban betöltött dicstelen szerepe) majd az MSZP–SZDSZ-kormány idején a posztkommunista hatalomátmentés cinkosa lett. Göncz "jutalma" az volt, hogy az akkor szinte monopolhelyzetben lévő, a régi hálózati emberek által uralt baloldali média tudatosan felépítette számára az "árpi bácsis" imázst. (Karakter)gyilkos pontossággal írt annak idején az akkor még józan belátással rendelkező Debreczeni József a néhai államfő görcsös önigazolási vágytól vezérelt "grószfateros", tévéreklámos, bulvársajtós népszerűség-kergetéséről.

Mindennek igazolására beszéljenek a számok, mert "a tények makacs dolgok". Az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán Áder János mind ez idáig – kilenc hónap van még hátra a mandátumából – 37 alkalommal emelt politikai vétót (28-szor az első, kilencszer a második ciklusában) és nyolc alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz (ötször az első és háromszor a második ciklusban), mindezt az őt jelölő pártszövetség alkotta kormány idején. Ezzel szemben Göncz Árpád csak az MDF-kormány és az első Orbán-kormány idején fordult az AB-hoz hét, illetve egy alkalommal. A Horn-kormány idején egyszer sem kért normakontrollt az AB-tól és politikai vétóval is mindössze két alkalommal élt. Nos az, hogy egy olyan kormányzat idején, amelyet a diktatúrát fenntartó volt állampárt örökösei, valamint a köztársasági elnököt jelölő párt alkottak, egyetlen törvénnyel szemben sem merült fel elnöki alkotmányossági aggály, legalábbis elgondolkodtató.

Mindemellett Mádl Ferenc államfői idejének első két évében még az Orbán-kormány volt hivatalban, amikor a köztársasági elnök három alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, míg a hátralévő három évben a szocialista kormányok időszaka alatt tízszer élt alkotmányossági vétóval, és hat politikai vétót emelt. A saját szerepét a mindenkori kormány ellensúlyaként értelmező, de a politikában tájidegen Sólyom László, akinek elnöksége majdnem teljes egészében szocialista (Gyurcsány–Bajnai-) kormányok idejére esett, 31 alkalommal emelt politikai vétót és 16 alkalommal fordult Alkotmánybírósághoz.

Áder János olyan jogszabályokkal szemben is fellépett, amelyek kormánypolitikai szempontból kifejezetten "érzékenyek" voltak. Ilyen volt többek között az AB-nak normakontrollra megküldött 2013-as választási eljárási törvény, s így végül nem lett kötelező a választási regisztráció. De a köztársasági elnök visszaadta az Országgyűlésnek az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt is, hogy az iratbetekintési jog ne sérüljön, csakúgy, mint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt. Egy esetet leszámítva az alkotmánybírák minden esetben igazat adtak az államfőnek. A köztársasági elnök szintén "dörgedelmes" levéllel küldte vissza a "plakáttörvényt" az Ország­gyűlésnek, amelynek a javítása utáni verziót az AB is megfelelőnek találta. Legutóbb éppen a mostani ülésszak végén fordult a lakástörvény módosítása miatt az Alkotmánybírósághoz, mely több ponton helyt is adott az indítványnak.

Azt az állítást pedig, hogy a köztársasági elnök jól végzi a munkáját, csak erősítik azok a példák, amikor adott esetben tartózkodott a "beavatkozástól" – hiszen az Alaptörvény szövege számos, társadalompolitikailag fontos ponton módosult a korábbi Alkotmányhoz képest. Ilyen a mostani gyermekvédelmi törvény is. A köztársasági elnök a törvény szövegéből kiindulva éppen az Alaptörvény nyújtotta értékkészletre (család és gyermekek védelme) is hivatkozva írta alá a jogszabályt, és nem engedett a valótlanságokon alapuló mesterséges hisztéria befolyásának döntése meghozatala során.
Ugyanez volt igaz a pandémia első hulláma idején elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényre is, amely megteremtette a sikeres védekezés közjogi feltéte­leit, s amelyet szintén valótlanságok állításával gerjesztett nemzetközi hadjárat keretében támadott a baloldal. A köztársasági elnök a pandémia, az évszázad legsúlyosabb járványhelyzete idején is tudta, mi az államfő felelőssége. A nemzethez szóló beszédeiben szólított fel az összefogásra, az oltakozásra, valamint az egész nemzet nevében köszönte meg mindazok emberfeletti munkáját és erőfeszítéseit, akik hozzájárultak a járvány leküzdéséhez.

PÉLDA AZ UTÓDOKNAK

Ahogy arra a brit politikai gondolkodó, Roger Scruton is több helyen utal, a konzervatív világszemlélet egyik meghatározó eleme az élők és a még meg nem születettek közötti hosszú távú szolidaritás és folytonosság szem előtt tartása és védelme. Ebből is következik a teremtett világ védelmének fontossága, a természet józan észen alapuló védelme. Az Alaptörvény a világ kevés "teremtésvédő" Alkotmánya közé tartozik, s Áder János, aki már EP-képviselőként is természetvédelemmel foglalkozott, amikor még nem vált trendivé a zöld őrület, saját személyes ügyének is tekintette a teremtett világ védelmét, amely egész elnökségének egyik vezérfonala volt. Jól jelzi ezt, hogy a szokásoktól eltérően még a parlamentben is felszólalt, hogy ráirányítsa a figyelmet a víz fontosságára, s amelynek folyománya lett a három (2013-as, ’16-os és ’19-es) Budapesti Víz Világtalálkozó. De éppen a teremtett világ védelmének fontossága okán, a kormánnyal szemben több törvényt is megvétózott vagy az Alkotmánybírósághoz küldött (például földtörvény, a nemzeti parkokról szóló törvény, hulladék- és vízgazdálkodási törvények).

Áder János elnökségét nem jellemezte az öncélú népszerűség-keresés, hanem sokkal inkább az Alaptörvény által kijelölt keretek között a kötelesség megfontolt, a nemzet egységét és jövőjének biztosítását szem előtt tartó felelős teljesítése. Így tett akkor is, amikor hazánkat képviselte más országokban, amikor más államok vezetőinek volt vendéglátója, amikor a törvényhozással kapcsolatos jogköreivel élt, amikor a Teremtés védelmére hívott mindenkit, illetve amikor a pandémia idején az összefogásra szólított fel. Bizonyosan befolyással lesz Áder János megítélésére az őt értékelők politikai hovatartozása, de azt komolyan senki nem vitathatja, hogy a köztársasági elnök az elmúlt tíz évben bármikor is ne a saját maga számára kitűzött elnöki program, "a haza minden előtt" Kölcsey-gondolat mentén végezte volna államfői szolgálatát.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Álláspont 2023-03-11 | 09:34
Ukrajna veszíteni fog

Ukrajna veszíteni fog

  • A rendezés lehetőségének ablaka bezárult - írja az Asia Times portálon az egykori amerikai kongresszusi alkalmazott és geopolitikai szakértő, Brandon J Weichert.
  • Ennek a háborúnak a kimenetele, Ukrajna és a NATO-támogatók veresége teljesen elkerülhető lett volna.
  • Érezve a Nyugat gyengeségét - és azt, hogy szánalmasan túlterheltek - az oroszok minden eszközt be fognak vetni Ukrajna megtörésére és leigázására.
  • A vég kezdete valószínűleg éppen most történik Bahmutban - fogalmaz a szerző.
Álláspont 2023-10-06 | 17:00
Bill Clinton védelmi miniszter-helyettese: az amerikai politika nagy szenvedést okozott Ukrajnában

Bill Clinton védelmi miniszter-helyettese: az amerikai politika nagy szenvedést okozott Ukrajnában

  • Charles "Chas" W. Freeman Jr. Bill Clinton védelmi miniszter-helyetteseként szolgált, a regionális és nemzetközi biztonsági ügyek tartoztak hozzá.
  • Ezt megelőzően a '60-as évektől amerikai diplomata és nagykövet volt  a Távol-, majd később a Közel-Keleten.
  • 2009-ben még az Obama-adminisztráció idején pár hétig mint az Országos Hírszerző Tanács elnökeként emlegették, végül egy homályos antiszemita-vád botránya miatt nem rá esett a választás.
  • 2023 szeptember 26-án üzletemberek előtt beszélt az orosz-ukrán háborúról és annak előzményeiről.
  • Hallgatóságát előre figyelmezette: beszéde hosszú lesz és bonyolult, akárcsak maga a konfliktus.
  • "Ez ellentmond a nagyon meggyőző propagandának" - figyelmeztette közönségét, mert "beszédem sértő lesz mindazok számára, akik elkötelezettek a hivatalos narratíva mellett".
Álláspont 2022-10-06 | 11:57
Spiked-kommentár: Meloni győzelme újabb csapás az EU-s elitekre

Spiked-kommentár: Meloni győzelme újabb csapás az EU-s elitekre

  • Amíg Brüsszel megtagadja a szuverenitást az európai emberektől, addig az európai emberek továbbra is szembeszállnak vele.
Álláspont 2021-05-15 | 11:22
Konok Péter: "Karácsony úgy csinál, mintha kemény gyerek lenne, és voltaképpen állandóan a kompromisszumok politikusa”

Konok Péter: "Karácsony úgy csinál, mintha kemény gyerek lenne, és voltaképpen állandóan a kompromisszumok politikusa”

  • Az ATV ÖT c. műsorának szereplői sem voltak oda Karácsony Gergely elmúlt héten nyújtott produkciójától.
  • Puzsér Róbert a Fudan egyetemmel kapcsolatban felette a kérdést: "Karácsony Gergely a sarkára fog állni? Most bizonyára Orbán Viktor nagyon megijedt".
  • Konok Péter ezzel egyetértve arról beszélt: Karácsony már többször is hangoztatta, hogy "csak a holttestén keresztül történhet bármi", többször a sarkára állt, de mindezeknek nem volt foganatja.
  • Ceglédi Zoltán politikai elemző a Fudan egyetem ügyében megemlítette, hogy Tarlós Istvánnak volt egy jó tulajdonsága Karácsonyhoz képest: ő "csak" főpolgármester akart lenni.
  • Puzsér Róbert szerint azonban nem ez a legnagyobb gazembersége Karácsonynak, ami miatt bocsánatot kell kérnie.
  • A publicista szerint a főpolgármesternek inkább a "Tiborcz-adóért", a StadionStopért, és a parkolási maffiáért kéne bocsánatot kérnie.
  • "Egyszerre akar Jakab Péter lenni keménységben, odamondásban és egyszerre akar nagyon konszenzusos női jelölt lenni" – fogalmazott élcesen Puzsér.
  • A publicista ennél a pontnál áttért Karácsony Gergely angol nyelvtudására, mellyel kapcsolatban azt mondta: nem azt tartja a legnagyobb bajnak, hogy a főpolgármester nem tud angolul, hanem hogy "folyamatosan hazudik".
  • Czeglédi Zoltán ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, azért baj Karácsony Gergely hiányos nyelvtudása, mert a kommunikációja abból áll, hogy "van a »vidéki bunkó«, meg a »kozmopolita főpolgármester.« Egy kozmopolita tud angolul, tárgyalni is tud angolul, és angol nyelven is fogyasztja a híreket. Azért támadják a hiányos nyelvtudásával, mert amit üzenni akar magáról, az nem igaz."
  • Ezzel Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója is egyetértett, szerinte Karácsony Gergely a saját brandjét, a "kulturált, művelt városi értelmiségi" képét lőtte térden.
Álláspont 2023-03-01 | 10:28
Guardian - Elavult és idejétmúlt: Biden keresztes hadjárata a globális demokráciáért kudarcra van ítélve

Guardian - Elavult és idejétmúlt: Biden keresztes hadjárata a globális demokráciáért kudarcra van ítélve

  • A brit Guardian szerint Joe Biden mellett elment az idő.
  • Nem csupán azért, mert hidegháborús nézeteket oszt a világról, hanem azért is, mert egyszerűen öreg ahhoz, hogy a maga által kitűzött célokat beteljesítse.
  • "Mi és ők" retorikája pedig elavult geopolitikai zsákutca.
Álláspont 2021-05-19 | 10:05

A liberális propagandamédia mindenkit megaláz, aki nem beszél angolul, így járt Vida Ildikó is - hogy Karácsony nem tud angolul, az csak az oktatási rendszer hiányossága

  • Vidát kéjesen alázta angol nyletvtudásának hiánya miatt, Karácsonyt viszont az oktatás színvonalát emlegetve mentegeti a liberális propagandamédia.
  • Mint a hímestojásra, úgy vigyáz a propagandamédia a kétbalkezes Főpolgármesterre.
  • Karácsony elmondása szerint a párbeszédes életrajzába pedig csak egy túlbuzgó aktivista rontotta bele a nemlétező PhD fokozatát.