- "A nyugdíjrendszer a tönk szélén áll" - mondják a szakértők.
- Ezért fokozzák a nyomást a politikusokra.
- Szerintük a német nyugdíjrendszer a "csőd szélén áll".
A csak 68 éves korban történő nyugdíjba vonulást sürgető dokumentum vitákat váltott ki. Míg a politikusok minden pártból elutasítják a terveket, a tudósok a valóság elismerését követelik: "A demográfiai változások éppen ennél a korosztálynál vannak" - mondja a vezető kutató, tudósít az n-tv.de.
A tudósok felszólították a politikusokat, hogy ne hunyjanak szemet a nyugdíjbiztosítás finanszírozásának problémái felett. "A demográfiai változások zajlanak" - mondta Axel Börsch-Supan, aki a Szövetségi Gazdasági Minisztérium Tudományos Tanácsadó Testülete által készített jelentés vezető kutatója volt, amely a nyugdíjkorhatár 68 évre történő emelését javasolja. Bernd Raffelhüschen közgazdász még figyelmeztetett is: "A nyugdíjrendszer a csőd szélén áll".
A független szakértői testület véleményében megállapította, hogy 2025-től "megdöbbentően növekvő finanszírozási problémák fenyegetnek a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben". A tanácsadó testület azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt 2042-ig 68 évre emeljék. Jelenleg fokozatosan 67-re emelik 2029-ig. Az SPD, a Zöldek és a Baloldal politikusai felháborodottan reagáltak az ajánlásra, és a CDU/CSU is elutasította azt. Az üzleti szféra viszont nyitott az ötletre: a témát nem lehet makacs elutasítással lezárni - mondta Rainer Dulger, a munkaadók elnöke.
Börsch-Supan a ZDF "heute journal" című műsorában elmondta, hogy "az éghajlatváltozáshoz hasonlóan az emberek sokáig ódzkodtak attól, hogy komolyan vegyék a problémákat. Jelenleg a szövetségi költségvetés 28 százaléka megy nyugdíjkifizetésekre. Ha nem történik semmi, az arány a felére emelkedhet" - mondta. "Természetesen ez nem fog jól elsülni" - figyelmeztetett a müncheni Max Planck Institute for Social Law and Social Policy igazgatója.
Raffelhüschen közgazdász a Bild című lapnak nyilatkozva elmondta: "A szövetségi kormány most már csak a pestis és a kolera között választhat: vagy a nyugdíjpénztári járulékokat emeli közel 28 százalékra, vagy a szövetségi támogatásnak rendkívül meg kell nőnie." Bárhogy is döntenek a politikusok: "A végén a nyugdíjrendszer az arcunkba fog robbanni" - mondta a freiburgi egyetem közgazdásza.
Az IMK igazgatója szerint a vita elhamarkodott
A Makrogazdasági Politikai Intézet (IMK) igazgatója, Sebastian Dullien azonban úgy látja, hogy jelenleg nincs szükség a magasabb nyugdíjkorhatárról szóló vitára. "Számomra nem egyértelmű, hogy miért kellene most arról beszélnünk, hogy mi fog történni a 2030-as években a nyugdíjkorhatárral. Hogy valaki egy hónappal korábban vagy később, a 2030-as években vonulhat-e nyugdíjba, azt ma senkinek sem kell tudnia a tervezési biztonság érdekében" - mondta Dullien a Funke Mediengruppe újságoknak. A népesség és a nyugdíjak alakulására vonatkozó, több mint tízéves előretekintéssel készült feltételezések a múltban gyakran tévesnek bizonyultak.
Eközben Saskia Esken, az SPD elnöke megismételte pártja nemleges szavazatát: "A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 67 évre 2031-ig teljes mértékben megfelel a várható élettartam növekedésének. Elutasítjuk a törvényes nyugdíjkorhatár további emelését" - mondta Esken a Funke-Zeitungnak.
Peter Altmaier CDU-s gazdasági miniszter kedden többször is hangsúlyozta, hogy mindig is ellenezte a nyugdíjkorhatár további emelését. A CSU frakcióvezetője, Alexander Dobrindt szintén ellenezte Altmaier tárcavezető javaslatát. Ralph Brinkhaus szakszervezeti frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatár további emelése nem volt kérdés. Dietmar Bartsch, a Baloldal frakcióvezetője a Neue Osnabrücker Zeitungban felszólította Armin Laschet CDU-vezért, hogy "mondja meg a választóknak az igazat arról, hogy a CDU/CSU 68 évre akarja-e emelni a nyugdíjkorhatárt".
