- A CO2-adó, vagy más néven éghajlati adó Németországban jelenleg benne van az extrém-magas áramárban (111 Ft kilowattóránként).
- Ugyanez az adónem szerepel az üzemanyagok árában is, 6 eurócenttel literenként, ezt a Zöldek további 16 eurócenttel fejelnék meg.
- És most beépítették a lakótthonok fűtésének árába is.
- Csak ez az adóemelés akár 308 euróval is megdobhatja az éves rezsit.
- Nem véletlenül mondja Orbán az utóbbi időkben, hogy Európában az emberekkel akarják megfizettetni a klímarombolás árát, és ő ezt személyesen ellenzi.
A klímavédelem növeli a bérlők fűtési költségeit - ez akár 308 euró többletköltséget is jelenthet - tudósít az epochtimes.
A jövőben a bérlőknek maguknak kell majd viselniük a CO2-adó fűtésbe épített többletköltségeit. A CDU/CSU és az SPD nem tudott megállapodni abban, hogy a bérlőkre és a bérbeadókra a többletköltségek egy-egy felét terheljék. Berlin városának ez önmagában 43 millió eurós többletköltséget jelent.
Csütörtökön (június 24-én) a szövetségi kormány 352 igen szavazattal, 290 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta az "Azonnali éghajlatvédelmi cselekvési programot".
Annak érdekében, hogy Németországot egy klímasemleges jövőbe vezesse, a szövetségi kormány egy milliárdos beruházási programot dolgozott ki, amelyet a következő években hajtanak végre.
A cél az üvegházhatású gázsemlegesség elérése 2045-re - azaz csak annyi üvegházhatású gáz kibocsátása, amennyit az erdők, a talaj és a vizek meg tudnak kötni.
Vita a CO2-járulékok miatti többletköltségekről
Eredetileg azt feltételezték, hogy a CO2-adó okozta fűtési többletköltségek egyenlő arányban oszlanak meg a bérlők és a bérbeadók között. Ez a javaslat most meghiúsult, mivel a CDU/CSU és az SPD nem tudott megegyezni.
A Bild című lap szerint most már biztos, hogy a bérlőknek maguknak kell majd fizetniük az év elején bevezetett CO2-járulékot. Az adót a fűtési költségekhez kell hozzáadni, és jelenleg tonnánként 25 eurót tesz ki.
Ez jó 7 centtel emelné a fűtőolaj literenkénti árát, és a tendencia tovább emelkedne. 2025-re a CO2-adó fokozatosan 55 euró/tonnára emelkedik, ami tovább növeli a közüzemi költségeket - írja a lap.
Egy 50 négyzetméteres lakás esetében a fűtési költségek idén - csak a CO2-adó miatt - átlagosan 43 euróval (gázfűtés) vagy 61 euróval (olajfűtés) emelkednének. 2025-re a többletköltségek 93 eurót (gáz), illetve 134 eurót (olaj) tennének ki.
A Bild szerint egy 110 négyzetméteres lakásban élő 4 fős család fűtési költségei idén átlagosan 104 (gáz) vagy 141 euróval (olaj) emelkednek. 2025 átlagosan 225 és/vagy 308 euró többletköltséget jelentene.
Tanulmány: A felújítatlan régi lakásokban háromszor magasabbak a járulékos költségek
A Welt szerdán számolt be arról, hogy a bérbeadó mennyire befolyásolja a bérlő fűtési költségeit. A "Verivox" összehasonlító portál meghatározta, hogy a rossz energiahatékonyságú épületek bérlőinek mekkora a többletköltség terhe a jól felújított házak lakóihoz képest. Eszerint a fel nem újított régi épületek lakóinak akár háromszor magasabb többletköltséget kell viselniük.
A bérbeadók eddig azzal érveltek, hogy a bérlők egyedül felelősek az energiafogyasztásukért. Az összehasonlító portál tanulmánya azonban arra a következtetésre jut, hogy a fűtés fel- vagy lekapcsolása meglehetősen alárendelt szerepet játszik.
Christine Lambrecht (SPD) szövetségi igazságügyi miniszter szerint azért ellenezte a CDU/CSU-frakció az eredeti döntést, hogy a CO2-járulékot felosszák a bérlők és a bérbeadók között, mert "az ingatlanlobbi erősen hatalmában tartja koalíciós partnerünket".
"A szövetségi kormányon belül egyértelműen megállapodtak abban, hogy a bérbeadó és a bérlő között fele-fele arányban osztozunk. De aztán megtörtént az, amit ebben a jogalkotási időszakban már gyakran megtapasztaltunk, nevezetesen, hogy az uniós frakció beavatkozik" - mondta Lambrecht.
A berlini bérlők egyesülete kiszámolta, hogy a CO2-adó milyen magas költségekkel járhat a fővárosban: "A 2018-as mikrocenzus szerint Berlinben 203 200 bérlakást olajjal, 492 000 bérlakást gázzal fűtenek" - közölte a bérlők egyesülete.
"Ez csak az olajfűtéses lakások esetében 2021-ben 17,922 millió eurós, a gázfűtéses lakások esetében pedig 25,908 millió eurós, összesen mintegy 43 millió eurós többletköltséget eredményez."
