- A bizalmatlansági szavazásra azt követően került sor, hogy a Baloldal bejelentette, nem támogatja tovább a miniszterelnököt.
- Ekkor a Mérsékeltek és a Kereszténydemokraták is kihátráltak a miniszterelnök mögül.
- A bizalmatlansági beadványt végül a migrációkritikus Svéd Demokraták nyújtották be.
- A kormányválság ugyan egy lakásbérleti-vita miatt robbant ki, de komolyabb fordulatot jelez.
- A svéd közvélemény az utóbbi időkben ugyanis megelégelte a migrációs hátterű utcai bandaháborúkat, robbantásokat és leszámolásokat, az elszabadult erőszakhullámot.
A svédországi lakáspolitikával kapcsolatos összecsapás hétfőn teljes kormányválsághoz vezetett, mivel a széttagolt parlament megvonta támogatását Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöktől - írja a Politico.
A bizalmatlansági szavazáson 181 törvényhozó szavazott Löfven ellen, 109 igen és 51 tartózkodás mellett. Ez volt az első alkalom, hogy svéd miniszterelnök bizalmatlansági szavazáson veszítette el tisztségét.
Löfvennek most egy hete van arra, hogy két lehetőség közül válasszon: előrehozott választásokat ír ki, vagy lemond, és megpróbál új választások nélkül új kormánykoalíciót létrehozni. Ha az utóbbit választja, és nem jár sikerrel, akkor az ellenzéki pártok lehetőséget kapnak arra, hogy megpróbáljanak kormányt alakítani. Ha ez nem sikerülne, akkor előrehozott választásokat írnának ki, valószínűleg ősszel, egy évvel a következő tervezett választások előtt.
A Löfven leváltásáról szóló szavazáson a Baloldali Párt törvényhozói - akik csütörtökön megvonták támogatásukat a miniszterelnöktől - mellett egykori riválisaik, a jobbközép Mérsékelt Párt és a Kereszténydemokraták, valamint az egyre befolyásosabbá váló Svéd Demokraták (SD) is részt vettek.
"Nem könnyelműen tesszük meg ezt a lépést, mindent megtettünk a helyzet megoldása érdekében, de most ott tartunk, ahol tartunk" - mondta Nooshi Dadgostar, a baloldali párt vezetője a szavazás előtt a parlamentben képviselőtársainak. "Be kell tartanunk a szavunkat... a bérlők oldalán kell állnunk".
Dadgostar azután szüntette meg Löfven támogatását, hogy egy másik szövetségese, a Centrumpárt követelésének eleget téve a svéd lakásbérleti díjak ellenőrzésének gyengítésére irányuló tervet képviselt, amelynek az a célja, hogy a lakhatási költségek a bérlők számára kezelhetőbbé váljanak.
A Centrumpárt úgy véli, hogy a lakbérek ellenőrzésének enyhítése ösztönözni fogja az új lakások építését, amelyekre Svédország nagyvárosainak szüksége van.
Az, hogy egy ilyen szűk körű kérdés okozhatta a kormány összeomlását, egyrészt tükrözi a lakáspolitika mint politikai kérdés jelentőségét Svédországban, másrészt azt, hogy a parlament széttagoltsága megnehezítette a törvényhozók számára, hogy konszenzusra jussanak a kulcsfontosságú kérdésekben.
Számos európai nemzethez hasonlóan, Finnországtól Franciaországig, Németországtól Görögországig, Svédországban is megjelent egy befolyásos jobboldali, bevándorlásellenes politikai párt, ebben az esetben az SD.
Mivel az SD mint új politikai erő támogatottsága 20 százalék körülire emelkedett, a hagyományos mainstream balközép és jobbközép pártok egyre nehezebben tudtak működő többséggel koalíciót kötni.
Svédország jobbközép pártjai sokáig elutasították, hogy politikáról tárgyaljanak az SD-vel, az ország balközép pártjai pedig továbbra is ezt teszik.
A legutóbbi, 2018-as választások után Löfvennek négy hónapba telt, mire kormányt alakított, mert két új centrista szövetségest - a Centrumpártot és a Liberálisokat - kellett rábeszélnie, hogy támogassák a kormányát, hogy biztosítsa második hivatali idejét.
Az alku érdekében Löfven megígérte a Centrumpártnak, hogy lehetővé teszi, hogy az új építésű lakások bérleti díját a bérbeadók határozzák meg, és ne a bérlői szövetségek és a bérbeadók közötti kollektív tárgyalásokon keresztül, ahogyan most.
A Baloldali Párt azt mondta, hogy ha Löfven valaha is beváltja ezt az ígéretét, megvonja tőle a támogatását.
Míg a Baloldali Párt Löfven elleni lépését az a szándék vezérelte, hogy kifejezze nemtetszését a lakáspolitikával kapcsolatos irányvonalával kapcsolatban, addig a többi párt, amely támogatta a bizalmatlansági szavazást, azért tette ezt, mert meg akarja próbálni, hogy maga alakítson új kormányt.
Ebba Busch, a kereszténydemokraták vezetője szerint a szavazásra azért került sor, mert Löfven összeférhetetlen vállalásokat tett szövetségesei felé, és most itt az ideje, hogy eltávolítsák őt.
"Azt mondtuk, hogy mindent megteszünk azért, hogy Svédország új vezetést kapjon" - mondta. "Azt mondtuk, hogy minden lehetőséget megragadunk, hogy leváltsuk ezt a kormányt, és ma beváltjuk a szavunkat".
Jimmie Åkesson, az SD vezetője "rombolónak" nevezte Löfven kormányát, és azt mondta, hogy azt a "történelem szemétdombjára" kellene dobni.
"Ez egy történelmileg gyenge kormány volt, amely teljesen képtelen volt megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az emberek a mindennapi életükben találkoznak" - mondta Åkesson. "Ennek a kormánynak soha nem lett volna szabad hatalomra kerülnie".
A szavazást követő sajtótájékoztatón Löfven azt mondta, hogy a következő hetet arra kívánja felhasználni, hogy döntsön a következő lépésekről, és a tárgyalásokat az őt eddig támogató pártvezetőkkel kezdi meg.
Elképzelhető, hogy a továbblépésről szóló döntés nem fogja igénybe venni az egész hetet - mondta.
"Meglátjuk" - mondta. "Elsősorban arra kell koncentrálnom, hogy mi a legjobb Svédország számára" - mondta a bukott miniszterelnök.
