- Ahogyan növekszik a Földközi-tengeren átcsempészett "csónakos" migránsok száma, úgy indult meg az Európában megszokott ping-pong a migránsokkal.
- Kiújult a vita Németországban, hogy mely országnak hány migránst kellene befogadnia.
- A nagykoalíciós szövetségi kormány ellenzi az önkéntes uniós szétosztásban a német részvételt, a Zöldek szerint egyedül Németországnak be kellene fogadnia az újonnan érkezettek negyedét.
- A WELT által megkérdezett szakértők azt jelzik előre, hogy a nyári melegben nagyszámú migráns fog útra kelni, és a számuk újra leterheli majd Olaszországot.
- A német nagypolitika pedig a szövetségi választási kampányra figyel, ősszel ugyanis választások lesznek Németországban.
Félő, hogy Olaszország a következő hetekben túlterheltté válik a csónakos migránsok növekvő száma miatt. A nagykoalíció ellenzi az önkéntes uniós elosztási rendszert. A Zöldek azonban úgy vélik, hogy Németországnak "népességszámának arányában" kellene részt vennie - tudósít a WELT.
Az EU külső határainál a helyzet törékenységét május közepén az észak-afrikai partoknál kialakult helyzet mutatta meg. Néhány órán belül több ezer marokkói migráns indult el a spanyol Ceuta exklávé felé. A tengerparton elsétáltak a határkerítésig, körbeúsztak egy hullámtörőt, és hirtelen európai földön találták magukat. Sokukat azóta a spanyol hatóságok visszatoloncolták Marokkóba.
Az incidensről készült képek azonban bejárták a világot, és velük együtt az üzenet is: a külső határokon az EU korántsem ura a helyzetnek. A helyzet újra eszkalálódhat - és ezzel együtt az EU migrációs politikájával kapcsolatos feszültségek is.
Az utóbbi időben viszonylag nyugodt volt a helyzet. Az év első öt hónapjában kevesebb mint 30 000 migráns jutott el Európába a Földközi-tengeren keresztül - állítja Gerald Knaus migrációs szakértő, a berlini székhelyű Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű agytröszt berlini munkatársa. Ez jóval kevesebb, mint 2015-ben, amikor az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az év első felében mintegy 137 000 ember érkezett ugyanezen az útvonalon.
Ennek egyik oka Görögország szigorúbb migrációs politikája, amely az elmúlt hónapokban az EU segítségével jelentősen kibővítette a határvédelmet. A határőrök most könnygázt és méter magas kerítéseket használnak az illegális migránsok ellen.
Törökország sokakat visszatart, akik az EU-ba szeretnének bejutni, cserébe pedig pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől. Marokkóval is van egy megállapodás: az északnyugat-afrikai ország pénzt kap, és cserébe a határvédelembe fektet be.
A ceutai incidens azonban megmutatja, hogy az ilyen megállapodások mennyire megbízhatatlanok. Aztán ott vannak Tunézia és Líbia, ahonnan szintén átutaznak az emberek Európába a részben tarthatatlan körülményeik miatt. Ha a hőmérséklet emelkedik, ismét több lehet belőlük.
A túlzsúfolt gumicsónakokról és a tengeri mentők uniós kikötőkbe való belépésének megakadályozásáról szóló képek egybeeshetnek a nyári hónapokkal - és így a szövetségi választási kampánnyal. Mindenekelőtt azonban ismét emelkedhet az átkelőn megfulladó emberek száma.
Ez felveti a kérdést: Hogyan készül erre az EU? És hogyan készül a Szövetségi Köztársaság?
A szövetségi nagykoalíció elutasítja az Olaszországnak nyújtott német seítséget
Ezzel összefüggésben Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa nemrégiben nagyon egyértelmű nyilatkozatot tett. Mégpedig a terhek megosztására irányuló követelésekkel. A La Repubblica című olasz napilap kérdésére, hogy Olaszország és az EU hogyan "vészelje át a nyarat", kifejtette, hogy kapcsolatban áll az uniós tagállamok kormányaival, "hogy önkéntes alapon létrehozzanak egy olyan állami hálózatot, amely segíthet Olaszországnak a nyári hónapok alatt". Jelenleg - mondta - azt vizsgálja, hogy mennyire hajlandóak erre. De úgy gondolja, hogy Olaszország "segítséget kap az újraelosztáshoz".
Ezzel megismétlődhet egy olyan folyamat, amit az EU már megpróbált 2019-ben. Hat hónap alatt mintegy tucatnyi uniós állam - köztük Németország - vette át Olaszországból és Máltáról a tengeri vészhelyzetből kimentett migránsokat. Ezt az újraelosztást azonban akkoriban egyértelműen "ideiglenes vészhelyzeti mechanizmusként" határozták meg. A cél az volt, hogy elkerüljék a néhány uniós tagállam által vállalt állandó egyoldalú teherviselést.
Tavaly tavasszal a program lejárt, részben a korona-járvány miatt. Az európai menekültügyi rendszer alapvető reformjának amúgy is fel kellett volna váltania ezt az ad hoc politikát. Ez azonban még nem történt meg, az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni. Ez az egyik oka annak, hogy a sürgősségi megoldások idén is napirenden vannak.
Ez nem tetszik a nagykoalíciónak, amely durván elutasítja az EU belügyi biztosának javaslatait. "Olaszországban idén május közepéig mintegy 13 ezer migráns szállt partra" - mondta Thorsten Frei (CDU) uniós frakcióvezető-helyettes a WELT-nek.
"Ez jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, de nem olyan nagy, amit Olaszország ne tudna egyedül kezelni." Hozzátette, hogy idén április végéig 38 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Németországban. Frei ezért azt mondta, hogy nem látja szükségét egy vészhelyzeti mechanizmusnak. "Ennek fényében a német részvétel sem jöhet szóba".
Az SPD reakciója hasonlóan negatív. "Jelenleg nincs szükség támogatásra" - mondta Lars Castellucci, a migrációs politikáért felelős szóvivő. "Olaszországnak magának is hozzá kellene járulnia az illegális migráció csökkentéséhez legális csatornák létrehozásával, például a mezőgazdasági munkák felvételéhez." Elmondta, hogy jelenleg az illegális migrációt eltűrik, és sok migráns "jogtalanul", reked kizsákmányoló körülmények között. "Ez cinikus, és meg kell állítani" - mondta a WELT-nek.
A helyzet enyhítése érdekében - mondta - különösen a kiinduló országokat kell jobban támogatni, Líbia esetében például "az állami struktúrák kiépítésével". A választási kampány forró szakaszában nincs új vita az újraelosztásról - úgy tűnik, ez a kormánypártok közös irányvonala.
A Zöldeknek és az FDP-nek más elképzelései vannak
A föntebbiek azonban nem fedik a Zöldek irányvonalát, akik köztudottan a kancellári széket akarják meghódítani. Nem ez az FDP irányvonala sem, amely a CDU/CSU lehetséges koalíciós partnereként készül.
Mindkét ellenzéki párt azt mondja, hogy nagy szükség van egy új elosztási mechanizmusra - átmeneti megoldásként, amíg az EU meg nem állapodik egy új menekültügyi rendszerről. "Átmeneti megoldásként Németországnak mindenképpen részt kellene vennie a máltai mechanizmus új kiadásában, és a lakosságának nagyságával arányos módon a tengeri vészhelyzetből kimentettek negyedét kellene befogadnia" - mondta a WELT-nek Luise Amtsberg, a Zöldek Bundestag-frakciójának menekültpolitikai szóvivője.
Németországban, mondta, számos város kész további menekültek befogadására. A szövetségi kormánynak is "vehemensen ki kell állnia amellett, hogy a letartóztatott tengeri mentőhajók újra útnak indulhassanak küldetésükre".
Stephan Thomae FDP-frakcióbeli képviselő azt követelte: "A mediterrán államok nyári tehermentesítése érdekében a német kormánynak össze kellene fognia tíz vagy tizenegy másik európai állammal, amelyek hajlandóak a migránsok számára rendezett menekültügyi eljárást biztosítani". Azt mondta, hogy az érkezők száma "nem olyan hatalmas", hogy a helyzetet ne lehetne kezelni.
Másodsorban azonban - mondta - az EU-nak tárgyalnia kell az Európát körülvevő országokkal arról, hogy "lehetséges-e már az Európai Unió kapujában tisztázni, hogy ki jogosult védelemre és ki nem". A származási országok számára is világossá kell tenni, hogy "nekik is kötelességük visszafogadni honfitársaikat".
A követelések már egy ideje léteznek, de még nem valósultak meg. Ez annak is köszönhető, hogy az EU 27 tagállama nem tud megállapodásra jutni. Knaus migrációs szakértő ezért arra szólítja fel azokat az államokat, amelyeknek hasonló érdekeik vannak, hogy az illegális migráció jelentősen csökkentsék, a legális migráció pedig részlegesen bővítésék.
"Csak partnerekkel együtt csökkenthetjük humánusan a létszámot" - mondja Knaus. "Valami vonzó dolgot kell kínálnunk az olyan országoknak, mint Tunézia." Ez lehet munkavállalói vagy diákvízum. Cserébe az ország ígéretet tehetne arra, hogy "egy határnaptól kezdődően visszaveszi mindazokat a kimentetteket, akik nem részesülnek menekültvédelemben".
Az, hogy a szövetségi kormány milyen irányvonalra fog lépni, még nyitott kérdés. A szövetségi belügyminisztérium megkeresésünkre azt mondta, hogy még időre van szüksége ahhoz, hogy megnyilatkozzon terveiről. Az uniós belügyminiszterek tanácsa a jövő héten ülésezik.
