Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök által kitaposott ösvényen halad felesége, Gyurcsányné Dobrev Klára is, ez pedig semmi mást jelent, mint az állami egészségügy piacosítását.
Gyurcsányné szombaton egy Facebook-videóban az alábbiakat nyilatkozta: "a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként, az új köztársasági kormány nevében azt vállalom, hogy miután feláll az új kormány, lehetővé fogjuk tenni, hogy a biztosítási befizetéseink egy részét magánegészségügyi szolgáltatónál is felhasználhassuk."
Férje ugyanezt tervezte kormányon, de terve elbukott.
Az állami forrásokból finanszírozott magánegészségügy az egyik legtutibb biznisz: a kockázatot a közös társadalom-biztosítás, az állami TB-kassza vállalja, a hasznot pedig a magánegészségügy szedi.
A szocialisták ezzel a módszerrel hoztak helyzetbe és tőkésítettek fel kiváltságos egészségügyi szolgáltatókat, például a CT- és MRI-, azaz a képdiagnosztikai piacot uraló Affidea-csoportot.
Gyurcsányné visszatérésével visszatérne az a korszak is, amikor állami pénzből magánszolgáltatók tettek zsebre hatalmas profitot.
Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha Karácsonyék nem a város vezetői lennének, hanem a felszámolóbiztosai.
A PestiSrácok szúrta ki, hogy tízmilliárdos értéken árul fővárosi tulajdonú ingatlanokat a Karácsony Gergely vezette hivatal.
A hírek alapján a Városháza épületét is eladnák 40 milliárdért.
Karácsony korábbi mentora, Horn Gábor meg is üzente, hogy ő pártolja az eladást, majd egyértelműen Karácsonyra utalva kijelentette, nem kell folyton beszarni.
A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a "tisztességes haszonkulcs" kialakítása.
Csúszik a fenntartható fejlődést és az emberi jogok tiszteletét és a környezetvédelmet kikényszerítő EU-s szabályozás Európában.
Az ok prózai: a nagyvállalatok lobbistái minden olyan új jogszabály ellen harcolnak, amely a vállalatokat felelősségre vonná az emberi jogok megsértéséért és a környezetpusztításért.
Közben egy ellenlobbi azért dolgozik, hogy az uniós köztisztviselők olyan szakpolitikai lehetőségeket dolgozzanak ki, amelyek pontosan az ellenkező hatást érnék el: új jogi kiváltságokat biztosítanának a nagyvállalatoknak.
Ahogy az osztrák munkakamara megjegyezte: "Míg a Bizottság sokáig figyelmen kívül hagyta a munkavállalók kéréseit, hogy hozzanak létre szociális minimumszabályokat az EU számára... addig a befektetők védelmének hiányára vonatkozó panaszok ezzel szemben azonnal arra késztették a Bizottságot, hogy konzultációt indítson a kérdésben."
