Jobbikos pártsajtó: Márki-Zay politikai szélhámos?

Jobbikos pártsajtó: Márki-Zay politikai szélhámos?
  • Egy bírósági per előzményeiről és a per tárgyáról tudósít a Jobbik pártalapítványának finanszírozásában álló Alfahír.
  • Az összefoglaló szerint a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom egyesületnél törvénytelen állapotok uralkodnak.
  • A portál szerint egy időben az egyesület felügyelőbizottsága sem működött törvényesen.
  • A tét az, ki költheti el a számlán még meglévő 53 millió forintot?

Hétfőn kezdődött a bírósági eljárás Márki-Zay mozgalmával szemben, ennek során  több szabálytalanságot mutattak be Márki-Zay elnökké választásáva kapcsolatban, és az is kiderült, hogy 10 millió forinttal nem stimmelt a '21-es záró és a '22-es nyitó egyenleg - tudósít a jobbikos Alfahír.

Nem működhetett szabályosan a Felügyelő Bizottság sem

Három nappal azután, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, mégis pártot alapít, hétfőn megindult a bírósági eljárás a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az Alfahír információi szerint a szervezet első operatív igazgatója - aki ezen pozíciója után az önkormányzati választásokig stratégiai igazgató, majd országos kampányfőnök lett - nyújtott be keresetet a Márki-Zay Péter vezette szervezettel szemben "határozat hatályon kívül helyezése" címen.

Vagyis a felperes azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok miatt a Fővárosi Törvényszék érvénytelenítse a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2022. június 18. napján megtartott közgyűlésén született határozatokat, így például Márki-Zay Péter elnökké választását, a teljes tisztújítást, a pénzügyi beszámolók elfogadását.

Az Alfahír által megismert dokumentumokból meglehetősen furcsa működési mechanizmus bontakozik ki. Jellemző, hogy az éves pénzügyi beszámolók tartalmi és formai hibái, azok megszavaztatása, az elnökségi tagok visszahívásának módja, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom Felügyelő Bizottságának működése is a per tárgyát képezheti.

Márki-Zay Péter mindenkit visszahívott, még önmagát is

Még az amerikai kampánytámogatási botrány kirobbanása (Márki-Zay Péter augusztus 26-án szólta el magát arról a Gulyáságyú podcastben, hogy az Egyesült Államokból kapott milliárdos támogatást a mozgalma a választási kampány során) tartott egy megismételt közgyűlést az MMM 2022. június 18-án (korábban, 15-én még határozatkepés sem volt a Márki-Zay által 10 ezer fősre tagsált szervezet), azonban a Fővárosi Törvényszék elé benyújtott keresetből kiderül, már a meghívó sem felelhetett meg a jogszabályi követelményeknek, hiszen abból a közgyűlés tagjai nem ismerhették meg, pontosan miről is szólnak a napirendi pontok.

Ezenkívül pedig az Elnökség számára érkező, ám Márki-Zay Péternek nem tetsző napirend kiegészítéseket lesöpörték az asztalról. Márki-Zay Péter azt sem engedte meg, hogy szavazhasson azokról a Közgyűlés.

Ennél is aggályosabb "az Elnökségi tagok visszahívása" című napirendi pont, és annak megtárgyalása, megszavaztatása. A levezető elnök, aki szintén Márki-Zay Péter volt, ugyanis arra tett javaslatot, hogy az Elnökség tagjainak visszahívásáról ne külön-külön szavazzon a Közgyűlés, helyette inkább egy csomagban hívják vissza a teljes Elnökséget, aminek egyébként tagja az MMM elnöke is. Márki-Zay Péter javaslata azért is meglepő, mert ha a teljes Elnökséget visszahívják, úgy az Elnök maga is visszahívásra kerülne.

Az is érdekes, hogy a meghívókhoz nem mellékeltek egyetlen lemondási nyilatkozatot sem, így a küldöttek éppenséggel nem tudhatták, melyik elnökségi tag mondott le.

Végül kiderült, hogy a visszahívással egyedül Kész Zoltánt próbálták eltüntetni valahogy az Elnökségből, miközben a Közgyűlésen arról ment a vita, hogy vajon egy Facebook-poszt megfelel-e egy hivatalos lemondó nyilatkozatnak.

Végül a közgyűlés arról szavazott az elnök javaslata alapján, hogy a teljes Elnökség (így ő maga is) kerüljön visszahívásra, de Márki-Zay csak azt jelentette be, hogy Kész Zoltán került visszahívásra.
Ez erősíti azokat a beszámolókat, miszerint kizárólag Kész Zoltán eltüntetése volt Márki-Zay célja.

Ezután következett az új elnökségi tagokról történő szavazás, itt szintén problémák adódtak. Ugyanis az MMM alapszabálya alapján egy visszahívott elnökségi tag helyére csak az ő mandátumának betöltéséig lehet új tagot választani (Kész Zoltán megbízatása őszig tartott volna), azonban a szavazólapon minden elnökségi tagjelölt neve szerepelt, így abból nem derült ki, hogy ki is ül be Kész Zoltán helyére, és ki meddig lesz tagja az Elnökségnek.

Egyébként ezt a szabálytalanságot felvetették a Közgyűlésen is, de Márki-Zay Péter a rá jellemző magabiztossággal túllépett a figyelmeztetéseken.

Több mint tíz millió forintos eltérés

Szintén fontos megállapításokat tett a Civil Identitás Platform (CIP) az MMM Elnökségéhez írt levélben még a Közgyűlés előtt. A bírósági papírokból kiderül, hogy többek között hangsúlyozták: "Az egyes döntést (szavazást) igénylő napirendi pontokhoz nem került még mellékletként sem csatolásra a határozati javaslatok olyan részletességű indoklása, magyarázata, mely megfelel az alapszabályban foglaltaknak. Így tehát a határozati javaslatok nem alkalmasak arra, hogy az egyesületi tag előzetesen teljes körűen tájékozódni tudjon és megalapozott módon szavazhasson."
 
"A pénzügyi beszámolók nem felelnek meg formailag a Számviteli törvény szabta követelményeknek (pedig ezek már elvileg benyújtásra kerültek a NAV felé, indokolt lenne a NAV felé benyújtott dokumentumok közgyűlésen történő utólagos jóváhagyása is). Továbbá a "pénzügyi tervek" ugyanezen hibák mellett tartalmi problémával is küzdenek, pl. a 2021-es beszámoló (vagyis itt pénzügyi terv) "pénzmaradványa" (úgynevezett záró egyenlege) nem egyezik meg a 2022-es évi pénzügyi tervének nyitóegyenlegével. 10,583 mHUF eltérés mutatkozik közöttük. Magyarázat erre vonatkozóan nincs."

Ennek ellenére azonban a pénzügyi beszámolók így is elfogadásra kerültek, pedig a portál által megismert dokumentumokat nem jegyezte ellen a Felügyelő Bizottság (FB) részéről sem Bod Péter Ákos, sem pedig Mellár Tamás.

Egyébként az Alapszabály szerint a FB-nek három tagból kell állnia, csak úgy fogadhatja el a testület az éves pénzügyi beszámolókat, ám az csak a június 18-ai Közgyűlésen vált ismertté, hogy az FB harmadik tagja, Kaltenbach Jenő valamikor a múltban(?) lemondott, és mivel nem töltötték be azóta a pozícióját, a Felügyelő Bizottság sem tudta ellátni pénzügyi ellenőrző feladatát.

Az még külön érdekesség - jegyzi meg a lap -, hogy a Kaltenbach Jenő helyére június 18-án megválasztott felügyelőbizottsági tag azóta már le is mondott.

A Törvényszék elé tárt papírok szerint azért, mert nem biztosították számára a szervezet dokumentumainak átnézését – még a guruló dollárok megismerése előtt - és így nem tudta ellátni törvényi feladatát. Ezt Márki-Zay a szokásos magabiztosságával azzal söpörte le ellenkeresetében, hogy ezen apró fejlemény nem a per tárgya, így lényegében szerinte érdektelen.

A CIP fenti felvetése szintjén tárgyát fogja képezni a pénteki perfelvételi tárgyalásnak, ugyanis a benyújtott bírósági keresetben szerepel ez a tényállás: "nem az a beszámoló került megküldésre a Közgyűlési meghívó mellékleteként, mint ami hivatalosan benyújtásra került a NAV felé, amit pedig benyújtottak a NAV-nak, azt nem ismerhette meg a Közgyűlés, így szavazni sem tudott róla".

A beadványban három szempontot sorolnak fel, amelyek alapján a Fővárosi Törvényszéknek a Mindenki Magyarországa Mozgalom Közgyűlése által 2022. június 18. napján hozott határozatokat hatályon kívül kell helyeznie.

Eszerint:

  • az Elnökség által elutasított napirend kiegészítésekről történő szavazásra jogsértő módon, az Alapszabállyal ellentétesen nem került sor;
  • az új elnökségét megválasztó Közgyűlési határozat jogszabály- és Alapszabálysértő;
  • az Elnökségnek a NAV felé benyújtandó pénzügyi beszámolót kellett volna elfogadtatnia a Közgyűléssel, amely beszámolót előzetesen, a jogszabályoknak megfelelően meg kellett volna küldeni a közgyűlési meghívó mellékleteként, ám ezek mindegyikét elmulasztotta a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Ki költheti el a maradék 53 millió forintot?

Idetartozik, hogy tavaly október 27-én a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy csak azért nem függeszti fel a június 18-ai közgyűlési határozatok végrehajtását, mert működőképes elnökség hiányában a Mindenki Magyarországa Mozgalom működése ellehetetlenülhetne, amely súlyosabb hátrányt okozna, mint ha a bíróság nem függeszti fel a határozatok végrehajtását.

Azzal kapcsolatban azonban nem nyilatkoz(hat)tak, hogy miként lehet esetleg visszaállítani az eredeti, június 18. előtti állapotot, illetve az azóta eltelt időszakban elköltött pénzeket hogyan lehet visszajuttatni, amennyiben a hétfőn kezdődő bírósági per végén kimondják, hogy Márki-Zay törvényt, illetőleg sok egyéb szabályt is megsértett az általa elnökölt szervezetben.

Merthogy az amerikai kampányfinanszírozási botrány kirobbanása után november végén Márki-Zay Péter egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az MMM számláján még megmaradt 53 millió forintot az Elnökség el fogja költeni.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-06-27 | 18:22
A német egészségügyi miniszter 400 millió euróért rendelt koronavírus-elleni "csodaszert", de a 90%-a raktárban van

A német egészségügyi miniszter 400 millió euróért rendelt koronavírus-elleni "csodaszert", de a 90%-a raktárban van

  • Jens Spahnnak nem ez az első nagy botránya a korona-válság alatt.
  • Férje millió eurókat kasszírozott egy állami maszkbeszállító lobbystájaként.
  • Másfél milliárd euróért rendelt használhatatlan FFP2-maszkokat, amelyek döntő részét meg kell semmisíteni, de addig is a raktározásuk tízmillió eurókba kerül.
  • A minisztérium kiszervezte a korona-tesztközpontokat, erre javarészt arab klánok és a német alvilág tette rá a kezét - de a német állam fizetett a fals számlák után.
  • Ugyanígy a milliárd eurós lélegeztetőgép-beszerzések is a nevéhez köthetők, valamint a vásárláshoz kapcsolódó százmillió eurós "egyéb költségek".
  • A kórházak csaltak az intenzíves ágyak számával is, kevesebbet jelentettek le, hogy több kárpótlást kapjanak - a német számvevőszék szerint erről Spahn minisztréiuma is tudott.
  • Most az derült ki, 400 millió euróért vásárolt a koronavírus ellen nem igazoltan hatékony gyógyszert, melynek készletéből eddig alig használtak fel, és hamarosan lejár a készlet szavatossága.
Biznisz 2022-01-12 | 15:06
A vidék elsorvasztása: Márki-Zay bezárná a szülészeteket és a sürgősségi ellátásokat

A vidék elsorvasztása: Márki-Zay bezárná a szülészeteket és a sürgősségi ellátásokat

  • Márki-Zay gyurcsányabb a Gyurcsánynál.
  • Siratja a vizitdíjat, a kórházi napidíjat.
  • Közben pedig szerinte az egészségügy gondjait csak "drasztikus privatizációval" lehetne orvosolni.
Biznisz 2021-10-27 | 10:27
Gyurcsány-közeli médiabirodalmat finanszíroz Brüsszel

Gyurcsány-közeli médiabirodalmat finanszíroz Brüsszel

  • Újabb külföldi beavatkozási kísérlet a magyar nyilvánosságba és belpolitikába.
  • A hivatalos indoklás az álhírek és a dezinformációk elleni fellépés.
  • A kiadó vállalkozás a Soros György finanszírozásában álló 444 kiadója, a Magyar Jeti Zrt. lesz.
  • A kapcsolódó kutató-munkáért a Hammer Ferenc vezette Media Universalis Alapítvány felel majd.
  • Hammer saját szavai szerint gyerekkori jó barátja Dessewffy Tibornak, aki Gyurcsány Ferenc szoros szövetségese volt 2010 előtt; Dessewffy egy think tanket gründolt a volt miniszterelnöknek, ez volt a DEMOS Alapítvány.
  • Hammer és Dessewffy továbbá a motorjai annak az ellenzéki propagandaportálnak, ami Erősítő néven fut, és kizárólag ellenzéki tartalmakat hirdet elképesztő pénzekből a Facebookon.
  • Dessewffy pedig tagja egy olyan, kiterjedt adatgyűjtésre specializálódott vállalkozásnak (DatAdat), mely a DK-s és ellenzéki csetbotokat üzemelteti, és amiben szerepet vállal tulajdonosként Gyurcsány szövetségese, Bajnai Gordon és Ficsor Ádám is, valamint ott dolgozik Bajnai korábbi kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor is.
  • A Gyurcsány-család és a hozzá közelálló körök nem először kapnak pénzt Brüsszeltől.
  • Korábban az Altus Zrt., Gyurcsányék családi vállalkozása kapott Brüsszeltől milliárdokat.
  • Vagyis az újabb kezdeményezéssel teljes együttműködés alakul ki a Soros-hálózat és Gyurcsány Ferenc körei között, a számlát pedig Brüsszel fizeti, közpénzből.
  • A baloldal és a Soros-hálózat legutóbbi együttműködésére példa, hogy a baloldali előválasztás informatikai hátterét a Soros György támogatta aHang biztosította.
Biznisz 2021-10-28 | 10:52
Miközben egymilliárdért vásárolna a Főváros celldömölki ingatlant, ugyanennyiért eladtak egy villát is a budai Kuruclesen

Miközben egymilliárdért vásárolna a Főváros celldömölki ingatlant, ugyanennyiért eladtak egy villát is a budai Kuruclesen

  • És a hozzá tartozó két és fél hektáros területet is eladta a budapesti vezetés, derült ki a szerdai Közgyűlésen.
  • A villát 2017 óta árulták, akkor másfél milliárdért akartak tőle megválni, Karácsonyék most megelégedtek alig több, mint egymilliárd forinttal.
Biznisz 2021-05-19 | 08:06

Dobrev európai minimálbért ígérgetett a magyar munkásoknak, de ebből se lesz semmi

  • Nem lesz európai minimálbér, irányelv helyett legfeljebb csak ajánlásokat fogalmazhat meg az Európai Unió a tagállamok minimálbér-meghatározási gyakorlatára.
  • Magyarország és Ausztria mellett a tagállamok és a szociális partnerek többsége is elutasítja az egységes bérezés elveit.
  • A tagállamok nem akarják Brüsszel kezére játszani a bérekkel kapcsolatos szabályozásokat és döntéseket.