- Karácsony nem csupán a bérből és munkajövedelmből élők személyi jövedelemadóját emelné, hanem német mintára bevezetné a klímaadókat és illetékeket is.
- Ez a németeknél jelenleg a világrekorder áramárba (111 Ft/kilowattóra), az üzemanyagok árába, és az otthonok fűtésébe is be van építve.
- Az otthonok fűtésére 2021-ben bevezetett CO2-adó átlagosan 65-100.000 forinttal emeli egyetlen családi ház rezsijét.
- Karácsony a többkulcsos adó visszavezetése mellett itthon is ezt akarja: az embereket sarcolni a nagy klímaromboló multicégek helyett.
A baloldal szerint az is gazdag, akinek a fizetése az átlagjövedelmet sem éri el. Ezért nagyon sokan és sokat vesztenének azzal, ha elvennék az adókedvezményeket és emelkedne a személyi jövedelemadó - írja a Magyar Nemzet.
Karácsony Gergely gazdasági programja hemzseg az adóemelésektől. A kormányfői posztra törő főpolgármester szerint azok fizetnek majd többet, akik vagyonosok. Ez lényegében megegyezik azzal a baloldali szöveggel, amely így szól: "Fizessenek a gazdagok!" Ezzel a szlogennel tartott beszédet Rákosi Mátyás 1947-ben, de ezzel kampányolt egészen a bukásáig Botka László szegedi polgármester is, aki egy ideig a baloldal miniszterelnök-jelöltjeként futott a 2018-as választások előtt, amely versenyfutásban később a szintén megbukó Karácsony követte. Karácsony akkor az MSZP-P élén alig 11% ot ért el.
Mindebből adódik egy roppant fontos kérdés: kik a gazdagok? A baloldali pártok szinte mindegyike elmondta: úgy tartják, hogy az Orbán-kormány családi adókedvezmény-rendszere a jómódúaknak segít. A kedvezményeket azok tudják igénybe venni, akiknek van adózott jövedelmük. Tehát a rendszer támogatja a munkavállalást.
Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új állás létrejöttét segíti elő a kormány. Ez lényegében megvalósult, ahogy a munkanélküliség is történelmi mélypontra esett.
Azaz: ezeknek a céloknak az eléréséhez hozzájárultak a családokat támogató adókedvezmények is. Miután adott esetben a lehetőség a járulékok terhére is igénybe vehető, ezért az is jól jár, akinek alacsonyabb a jövedelme.
A számok nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy már bruttó háromszázezer forintos fizetés esetén maximálisan elérhetők a kedvezmények. A baloldal logikája szerint aki ennyit keres, már jómódúnak számít. Magyarországon bruttó 440 ezer forint az átlagkereset, ami 2010-ben még csak 202 ezer forint volt.
Karácsony Gergelyék igazságtalannak tartják az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót is, ezért több kulcsot vezetnének be. A rendszer azonban nem igazságtalan, mert aki többet keres, arányaiban így is többet adózik, ráadásul ösztönöz arra, hogy többletmunkával és képzéssel jobban fizető munkához jusson az ember.
Ha a magasabb bért magasabb adó terhelné, akkor lényegében egy jelentős bérsávban nem lenne érdemes előre lépni.
Az egykulcsos adó olyannyira nem igazságtalan, hogy az elmúlt tíz évben a szegénység kockázatának kitett személyek aránya 31,5 százalékról 17,7 százalékra csökkent, ami a 21 százalékos uniós átlag alatt van.
A foglalkoztatás jelentős bővülése és a dinamikus bérnövekedés ezt az eredményt hozta. Ha többkulcsos lenne a személyi jövedelemadó, akkor sokaknak duplájára, de akár még magasabbra emelkedne az adója. Miután a baloldal már bruttó háromszázezer forint esetében is jómódúaknak tartja az embereket, ezért valójában a 2010 óta anyagilag erősödő, bérből és fizetésből élő középosztályt sarcolná meg.
A középosztály azonban nagyon fontos fogaskereke a belső gazdaság motorjának. Minél többen dolgoznak minél magasabb fizetésért úgy, hogy a pénzüket nem veszi el az állam, annál nagyobb a fogyasztás, az emberek tudnak vásárolni, szolgáltatásokat igénybe venni és egyre magasabb életszínvonalon élhetnek. Ezzel az egész gazdaság jól jár. A baloldal programja ezt a fejlődést törné ketté, és az ország a munkaalapú társadalom irányából letérne a segélyalapú társadalom felé.
Ez a 2010 előtti világot jelenti, amikor nagyon kevesen dolgoztak, magas volt a munkanélküliség, kevesen fizettek sok adót, míg a költségvetési hiány az egekben volt. Az Orbán-kormány viszont nem úgy akarta az államot több adóbevételhez juttatni, hogy növelte a munkavállalók közterhét. Ellenkezőleg, a cél az lett, hogy többen fizessenek kevesebbet.
A másik oldalról pedig arra figyelt, hogy fehérítse a gazdaságot, legyen hatékonyabb az adók beszedése. Ha kisebb a teher, akkor nem éri meg trükközni sem, ezért nyíltak meg kedvező adózási formák a kisvállalkozások előtt is. A cégek társasági adója is alacsony, ez pedig a termelő beruházásokat hozza Magyarországra, míg a kormány olyan megállapodást is elért, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentéséért cserébe a vállalatok emeljék a munkavállalóik bérét.
A baloldal szerint azonban a társasági adó is túl alacsony, ezért azt is növelnék. Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány évek óta sikeres és eredményes gazdaságpolitikáját fenekestől felforgatnák.
