- Rövidesen a boltok polcaira kerülhetnek a rovarokból vagy ezek felhasználásával készült élelmiszerek, mert a tagállamok többsége úgy döntött, élelmiszerként is forgalomba hozható a lisztbogár lárvája az Európai Unióban.
- Magyarország nem támogatta a döntést.
- A lisztkukac az első élelmiszerként elismert rovarfaj az EU-ban, de rövidesen bővülhet a lista.
- Az állati élelmezésben régóta szerepelnek az állati fehérjék.
- A mostani döntéssel azt a falat törték át, hogy közvetlenül a tányérainkra kerülhet-e a lisztkukac.
- Brüsszel szerint igen, mi több, ez a jövő útja.
Rövidesen a hazai üzletek polcain is megjelenhetnek a rovarokból készült élelmiszerek, miután az Európai Unió területén élelmiszerként engedélyt kapott a lisztbogár lárvája - írja a Magyar Nemzet.
A lisztkukac így alapanyagként vagy késztermékként forgalomba hozható az emberi élelmezésben mind a huszonhét tagországban.
Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós szintű engedélyt, de a közeljövőben egyre több rovarféle kerülhet kereskedelmi forgalomba. Magyarország ellenzi a rovarok élelmiszercélú felhasználását, ugyanakkor a tagállamok többsége idén májusban zöld jelzést adott az alternatív fehérjeforrásnak azt követően, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszert.
Az Európai Bizottság jogalkotási szakaszának lezárásával nem lesz akadálya annak, hogy az unió minden tagállamában beszerezhető legyen a szárított lisztkukac vagy az abból készült húspótlók, illetve egyéb étrend-kiegészítők, késztermék-alapanyagok.
A rovaralapú élelmiszerek régóta beszerezhetők például Belgiumban, Hollandiában, Dániában vagy Finnországban. Az uniós engedélyezési eljárás során új élelmiszerként kell engedélyeztetni a rovarokat, mivel fogyasztásuk Európában nem volt általános 1997 előtt. A friss uniós döntést várhatóan már a közeljövőben hasonlók követik.
Ennek oka, hogy az étkezési és takarmányozási célú rovarok piaca – mint a hagyományos állati termékekkel szembeni alternatíva – mögött óriási befektetői háttér sorakozott fel.
A brüsszeli székhelyű Élelmiszer- és Takarmányrovarok Nemzetközi Szervezetének (IPIFF) az előrejelzése szerint a rovarpiac forgalma 2025-re már elérheti a nyolcszázmillió eurót, azaz csaknem háromszázmilliárd forintot. Jelenleg tizenegy további rovarfaj vár arra, hogy megkapja az uniós szintű engedélyt, így forgalmazható legyen élelmiszerként. A rovarpiac szereplőinek óriási lehetőséget jelent Európa. A kontinensen működő cégek többsége francia és német vállalat, amelyek egyfelől régóta tenyésztenek rovarokat takarmányozási célokra, másfelől folyamatosan kutatják a rovarfajok emberi fogyasztásának a lehetőségeit.
Brüsszel ráadásul nyitott az alternatív fehérjék iránt, mivel ez illeszkedik az európai zöldmegállapodás (Green Deal) részét képező Farm to Fork (termelőtől a fogyasztóig) stratégiába, amelynek célja az élelmiszerrendszerek teljes, fenntarthatóbb átalakítása.
Ezzel párhuzamosan a nyugati világban komoly lobbi folyik a hagyományos állati fehérjeforrások és az állattartás ellen. A Magyar Nemzet megkeresésére korábban az Agrárminisztérium azt közölte: hazánk álláspontja szerint nincs olyan mértékű fehérjehiány Európában, amely indokolná a rovarfehérjék étkezési célú felhasználását. Ráadásul a kontinensen hagyománya sincs ezen fehérjeforrások fogyasztásának, így Magyarország nem támogatja a döntést.
A rovarokkal kapcsolatos élelmiszer-biztonsági kockázatok:
– biológiai: kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok jelenléte;
– kémiai: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok jelenléte;
– fizikai: sérülést okozhatnak a rovar éles részei;
– speciális kockázat: a rovar allergizáló hatású lehet, egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet egyebek mellett a túlzott kitinbevitel.
