- A háború hatalmas üzlet, mert az üzlet pénzt termel, amiből ismét lehet háborúzni.
- A BENNFENTES 2023 januárjában közölte a NEWSWEEK alapján: a csata az ukrán titánium-készletért is folyik.
- Azóta az is kiderült, hogy a németek a donbásszi ritkaföldfémekre hajtanak, mert szükségük van ezekre a zöldátálláshoz: szükségünk van "saját" készletekre, érveltek.
- Ahogyan más befektetők az ukrán földvagyon egy jelentős részére tették rá a kezüket, összesen minimum 3,5 millió hektárra.
- Mások az európai baromfiágazatot tönkretevő, az űrből is látszó hatalmas csirkegyár-komplexumokat üzemeltetik, ezeket Brüsszel is bőkezűen finanszírozza.
- A napokban az ukrán állam megvált a világ egyik legnagyobb titánium-termelő cégétől is.
- Azt is október elején jelentették be, hogy az IMF és a Világbank "könnyít ukrajnai hiteleinek kondícióin".
"Az Egyesült Államokban és a szövetséges nemzetekben most megindult az a törekvés, hogy azonosítsák, fejlesszék és hasznosítsák Ukrajna hatalmas erőforrásait, amelyek kulcsfontosságúak a Nyugat legfejlettebb katonai technológiájának kifejlesztéséhez: ezek a jövőben az Oroszországgal és Kínával szembeni elrettentés gerincét fogják alkotni" - tudósított a NEWSWEEK 2023 januárjának végén.
A titán egy könnyű, mégis erős fém, amelyet széles körben használnak fejlett katonai alkalmazásokban, például vadászrepülőgépekben, helikopterekben, hadihajókban, tankokban, nagy hatótávolságú rakétákban és sok minden másban, folytatta a lap.
Mert "ha Ukrajna győz, az USA és szövetségesei első helyre kerülnek, hogy a titánhoz hozzáférjenek. Ha azonban Oroszországnak sikerül elfoglalnia az ország lelőhelyeit és üzemeit, Moszkva növelni fogja globális befolyását az egyre inkább stratégiai fontosságú nyersanyag felett."
A NEWSWEEK szerint "a belügyminisztérium a titánt az USA gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból létfontosságú 35 ásványi nyersanyag közé sorolta."
De "az Egyesült Államok azonban a felhasznált ércnek még mindig több mint 90 százalékát importálja, és nem mindet baráti országokból. Az USA már nem tart titánszivacsot a nemzeti védelmi készletében, és az utolsó hazai titánszivacsgyártó 2020-ban bezárt. Ukrajna egyike annak a hét nemzetnek, amely titánszivacsot, a titánfém alapanyagát termeli. Kína és Oroszország - Amerika legjelentősebb stratégiai riválisai - is ebbe a kiválasztott csoportba tartoznak."
A 2023-as NEWSWEEK cikkben továbbá az áll, "a nemzetbiztonsági szakértők és az Ukrajnát pártolók egyre inkább arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy nézzenek keletre."
A tavalyi éves védelmi kiadásokról szóló törvényjavaslat utasította a Külügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg "az ukrajnai titánforrások felhasználásának megvalósíthatóságát a kínai és orosz források lehetséges alternatívájaként".
"Ukrajna valóban jelentős ritkaföldfém-ásványi lelőhelyekkel rendelkezik, és ha jól játszuk ki a kártyáinkat, akkor valóban vonzó alternatívája lehet az orosz és kínai forrásoknak" - mondta a Newsweeknek egy kongresszusi munkatárs - aki névtelenséget kért, mivel nem volt felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan beszéljen.
"Ahogy Nyugaton egyre több vita folyik arról, hogy miért áll érdekünkben továbbra is támogatni Ukrajnát, úgy gondolom, hogy ez az egyik olyan érv, amelyet egyre gyakrabban fogunk hallani."
A tavaly januári NEWSWEEK-cikk így fogalmazott: "Kijev azt reméli, hogy titániumipara lesz az egyik támasza a külföldi pénzek és az ezzel járó politikai védelem bevonzásában."
"Ma van titánunk és van lítiumunk, mindkettőre nagy a kereslet most, és a jövőben még nagyobb lesz a kereslet" - mondta a Newsweeknek Oleg Ustenko, Zelenszkij gazdasági tanácsadója. "Úgy tudom, hogy ezeknek a lelőhelyeknek a többségét még ki sem aknázták. Az üzleti lehetőségek ebben az ágazatban valóban óriásiak".
Friss hír, hogy Ukrajna kormánya 2024. október elején 96 millió dollárért eladta a világ egyik legnagyobb titániumtermelő vállalkozását - tudósít a Kyiv Independent.
Ukrajna 3,94 milliárd hrivnyáért (96 millió dollár, 35 milliárd forint) eladta az állami tulajdonú UMCC-Titaniumot a Cemin Ukraine vállalatnak - közölte az ország állami ingatlanalapja október 9-én közleményben.
"A költségvetés jelentős forrásokhoz jut a védelmi képességeink megerősítésére" - közölte Ivanna Smachylo, az alap vezetője a nyilatkozatában.
Az UMCC-Titanium a világ egyik legnagyobb titántermelője, valamint rutil-, és cirkónium-koncentrátum bányászatával foglalkozó vállalkozása.
A vállalatot 2014-ben hozta létre az ukrán kormány a vilnohirszki és az irsanszki bányászati és kohászati üzemek irányítására és működtetésére, 2019 óta pedig az állami vagyonalap kezeli.
Az árverésen a Neqsol Holdinghoz tartozó Cemin Ukraine volt az egyetlen ajánlattevő. A nemzetközi Neqsol Holding cégcsoport Nasib Hasanov azeri üzletember tulajdonában van. A vállalat tulajdonában van a Vodafone, Ukrajna második legnagyobb mobilszolgáltatója (a Vodafone egy globális márka, és a BlackRock is jelentős résztulajdonos a távközlési vállalatban, kivéve Magyarországon).
Az eladási feltételek szerint a vevőnek meg kell őriznie a vállalat fő tevékenységét, legalább 400 millió hrivnya (9,7 millió dollár) értékű beruházást kell végrehajtania, valamint vissza kell fizetnie az állami költségvetéssel szemben fennálló hátralékokat és lejárt tartozást, amely március végéig 609 millió hrivnya (14,8 millió dollár) volt - olvasható az alap közleményében.
A Miniszteri Kabinetnek még jóvá kell hagynia az eladást.
Az értékesítés az ország "Nagy Privatizáció" kezdeményezésének része, amelyet nemrég, szeptemberben indítottak újra, hogy azzal több bevételt teremtsenek az államnak. A nagy állami tulajdonú eszközök privatizációja az ország 1991-es függetlenné válása óta lassan halad, főként a korrupció és a rossz gazdálkodás miatt.
A jövőben több további vállalat privatizációját tervezik ebben az iparágban, különösen a Demurinsky GZK és a "VSMPO Titan Ukrajna" tekintetében - tette hozzá a közlemény.
A közelmúltban egy online árverésen 2,5 milliárd hrivnyáért (61 millió dollár) adták el a Kijev központjában található, szimbolikus Hotel Ukrajnát Maksym Krippa ukrán üzletembernek.
A még megmaradt ukrán állami vagyont 2022 óta ajánlják erőltetett privatizáció során nyugati befektetők figyelmébe.
A 2023-as tervekről itt írt az amerikai BLOOMBERG.
Az üzleti lap szerint Rusztem Umerov 2023. áprilisában több mint 400 millió dollárt remélt a műtrágyagyártótól kezdve a közművekig, kohókig és egy inzulingyártó cég eladásán keresztül – írta a lap. Ha az ukrán parlament májusban jóváhagyja a nagy állami cégek eladását, akkor Umerov szerint az év harmadik negyedévében olyan vállalatok kerülnek eladásra, mint az ammóniagyártó Odesszkij Priportovij Zavod, a titángyártó UMMC és a Zaporozsje Titánium-Magnézium Gyár, az inzulint gyártó Indar és az áramtermelő Centrenergo.
Hozzátette, hogy további 190 millió dollár származhat a termőföldek bérbeadásából, ha a törvényhozók engedélyezik az alapnak az állami földek konszolidálását.
A BENNFENTES korábban itt írt a német CDU-s képviselő megdöbbentő kijelentéséről, aki beismerte, a nagylelkű német hozzállás mögött "teljesen más okok állnak". Ő arra hivatkozott, a lítium-lelőhelyek kellenek nekik.
Itt pedig az ukrajnai csirkegyárakkal foglalkoztunk, amelyeket bőségesen pénzel Brüsszel.
Korábban a Mandiner is feldolgozta, hogy a Washington Post és egy kanadai agytröszt 2022. augusztusában amiatt kongatta a vészharangot, mert a keleti területek orosz annektálásával Ukrajna trilló dollárnyi nyersanyagvagyont veszít el.
Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy az egyik legkeményebb washingtoni háborús héja, a republikánus Lindsey Graham szenátor úgy fogalmazott, Ukrajna "10-12 trillió dolláros aranybányán ül", amit nem szabad hagyni, hogy az oroszok kezére kerüljön.
Ukraine has trillions of dollars worth of critical minerals in their country.
— Lindsey Graham (@LindseyGrahamSC) June 9, 2024
Vladimir Putin cannot be allowed to access that money and those resources because he will share it with China. pic.twitter.com/gKlSMjSjEK
Szintén Lidsey Graham volt az, aki 2024 márciusában Kijevbe látogatott és felszólította az ukrán törvényhozókat, hogy ne késlekedjenek tovább az új, katonai mobilizációs törvény elfogadásával, mert "több emberre van szükségünk a sorban".
Az amerikai nyilatkozata annyira megdöbbentő, hogy képernyőmentésként is érdemes idetenni.
"Több emberre van szükségünk a sorban" - mondta.
Arra is sürgette az ukránokat, hogy ne arra alapozzák a hadseregbe való belépést, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja-e őket. "Nem számít, mit teszünk, harcolni kell" - mondta.
"Nem számít, mi mit teszünk, ti magatokért harcoltok".
