- A nyugati moralizálás sokszor elfedi: haditechnikai, ipari és üzleti okok is állnak az ukrajnai háború mögött.
- Mégpedig nem is kicsik.
- A Newsweek arról tudósít, az ukrajnai háború amerikai támogatása mögött a titániumért folytatott harc is meghúzódik.
- A kongresszus háttéremberei, agytrösztök munkatársai és iparági szereplők a baloldali lapnak kikotyogták: az ukrán titániumérc kiemelkedően fontos az Egyesült Államoknak.
Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás az elmúlt évben elválaszthatatlanul Kijev sorsához kötötte az Egyesült Államokat és európai uniós-NATO szövetségeseit. Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elnök második inváziója az ország ellen visszafelé sült el, ami Ukrajnát még mélyebbre sodorta az euroatlanti közösség karjaiba, és megszilárdította Kijev EU- és NATO-tagsági törekvéseit - fogalmaz riportjának elején a Newsweek.
Most az Egyesült Államokban és a szövetséges nemzetekben megindult az a törekvés, hogy azonosítsák, fejlesszék és hasznosítsák Ukrajna hatalmas erőforrásait, amelyek kulcsfontosságúak a Nyugat legfejlettebb katonai technológiájának kifejlesztéséhez, amely a jövőben az Oroszországgal és Kínával szembeni elrettentés gerincét fogja alkotni.
A titán egy könnyű, mégis erős fém, amelyet széles körben használnak fejlett katonai alkalmazásokban, például vadászrepülőgépekben, helikopterekben, hadihajókban, tankokban, nagy hatótávolságú rakétákban és sok minden másban.
Ha Ukrajna győz, az USA és szövetségesei első helyre kerülnek, hogy a titánhoz hozzáférjenek. Ha azonban Oroszországnak sikerül elfoglalnia az ország lelőhelyeit és üzemeit, Moszkva növelni fogja globális befolyását az egyre inkább stratégiai fontosságú nyersanyag felett.
Létfontosságú árucikk
A belügyminisztérium a titánt az USA gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból létfontosságú 35 ásványi nyersanyag közé sorolta.
Az Egyesült Államok azonban a felhasznált ércnek még mindig több mint 90 százalékát importálja, és nem mindet baráti országokból.
Az USA már nem tart titánszivacsot a nemzeti védelmi készletében, és az utolsó hazai titánszivacsgyártó 2020-ban bezárt.
Ukrajna egyike annak a hét nemzetnek, amely titánszivacsot, a titánfém alapanyagát termeli. Kína és Oroszország - Amerika legjelentősebb stratégiai riválisai - is ebbe a kiválasztott csoportba tartoznak.
Kína tavaly több mint 231 000 tonna titánszivacsot állított elő az amerikai geológiai intézet szerint, ami a globális termelés 57 százalékát teszi ki. Ezt követte Japán 17 százalékkal, majd Oroszország 13 százalékkal. Kazahsztán csaknem 18 000 tonnát, Ukrajna pedig több mint 4000 tonnát termelt.
Ahogyan Moszkva képes volt fegyverként használni az energiaforrásait, Washingtonban és más NATO-fővárosokban attól tartanak, hogy a Kreml egy napon a titániumexportot is befagyasztja, ami a repülőgépipari és védelmi vállalatokat is nehéz helyzetbe hozná.
Az orosz titániumtól való nyugati függőség azt jelenti, hogy a fém eddig elkerülte az USA, az EU, és szövetségeseik által Moszkva ellen indított szankciós kampányokat.
A Boeing repülőgépipari óriáscég fenntartja az orosz VSMPO-Avismával - a világ legnagyobb titániumexportőrével - közös vállalatát, bár az inváziót követően befagyasztotta megrendeléseit. Mások, mint például az európai Airbus kereskedelmi repülőgépgyártó vállalat, továbbra is a VSMPO-tól szerzik be a titániumot.
Egy, az amerikai védelmi ipart jól ismerő forrás, aki nem kívánta magát megnevezni, mivel munkaadója nem engedélyezte, hogy nyilvánosan beszéljen, azt mondta a Newsweeknek, hogy a titán jelenleg "kulcsfontosságú sebezhetőség".
"Arról a képességünkről beszélünk, hogy több repülőgépet tudunk gyártani, arról a képességünkről beszélünk, hogy lőszert tudunk gyártani. Ezek mind a titánra támaszkodnak, és mi megengedtük magunknak, hogy egyre inkább külföldi beszállítóktól függjünk ezekben a dolgokban. Oroszország korábban az egyik ilyen elsődleges beszállító volt" - fogalmazott.
A nemzetbiztonsági szakértők és az Ukrajnát pártolók egyre inkább arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy nézzenek keletre.
A tavalyi éves védelmi kiadásokról szóló törvényjavaslat utasította a Külügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg "az ukrajnai titánforrások felhasználásának megvalósíthatóságát a kínai és orosz források lehetséges alternatívájaként".
"Ukrajna valóban jelentős ritkaföldfém-ásványi lelőhelyekkel rendelkezik, és ha jól játszuk ki a kártyáinkat, akkor valóban vonzó alternatívája lehet az orosz és kínai forrásoknak" - mondta a Newsweeknek egy kongresszusi munkatárs - aki szintén névtelenséget kért, mivel nem volt felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan beszéljen.
"Ahogy Nyugaton egyre több vita folyik arról, hogy miért áll érdekünkben továbbra is támogatni Ukrajnát, úgy gondolom, hogy ez az egyik olyan érv, amelyet egyre gyakrabban fogunk hallani."
Háborús zsákmány
Vlagyimir Putyin orosz elnök és szövetségesei szédítően sokféle indoklást kínáltak a folyamatban lévő invázióra. Ukrajna titániumának elfoglalása nem tartozik a Kreml nyilvános céljai közé, de Moszkva számára áldásos lenne.
Oroszországnak viszonylag alacsony szintű titán ásványi készletei vannak, és 2021-ben Ukrajna volt valójában a fő titánimport forrása az amerikai földtani intézet szerint.
A harcok nagy része Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosul, ahol több trillió dollárnyi ásványkincs található. Az orosz erők legalább két titánérc-lelőhelyet foglaltak el az invázió első hónapjaiban.
Még a februári támadás előtt Moszkva az ukrajnai oligarchák, tisztviselők és hírszerzési eszközök hálózatán keresztül igyekezett biztosítani a létfontosságú titániumkincseket.
A mágnás Dmitrij Firtash, aki jelenleg ausztriai száműzetésben él, 2021-ben arra kényszerült, hogy eladja a Zaporizzsjai Titán- és Magnéziumgyárban - Európa egyetlen titánszivacsgyárában - meglévő 49 százalékos részesedését, mivel azzal vádolták, hogy katonai célokra értékesített titániumot Oroszországnak. 2022 januárjában Firtash eladta krími titángyárát az orosz Titan cégnek.
Andrij Brodszkij, az ukrán Velta titángyártó cég vezérigazgatója a Newsweeknek elmondta, hogy a fém létfontosságú Oroszország folyamatos támadásaihoz.
"Nagyon magas a titániumtartalma azoknak a rakétáknak, amelyek szinte minden nap berepülnek Ukrajnába" - magyarázta. Moszkva szerinte "jelentős hiányt szenvedhet a modern, nagy pontosságú fegyverekből", hacsak nem tud új titánszállítmányokat biztosítani.
Az ukrán titánhoz való jobb hozzáférés elnyerése segítené az Egyesült Államokat a Kínával való lappangó konfliktusban, amely a politikai döntéshozók várakozásai szerint a 21. századot uralni fogja.
A védelmi ipart ismerő forrás a Newsweeknek elmondta, hogy a titánra szükség van a Peking elrettentését szolgáló fegyverek előállításához. "Azt hiszem, a kínaiak sajnos nagyon jól ismerik az amerikai védelmi ipari bázist és annak sebezhetőségét" - mondta.
A kongresszusi munkatárs elmondta, hogy az érdekérvényesítő törekvések egyre nagyobb lendületet vesznek Washingtonban, és a törvényhozókkal folytatott beszélgetések során "felgyulladt a villanykörte". "Ez hiánypótló, és határozottan nem kapja meg ugyanazt a figyelmet, mint Ukrajna sürgető katonai szükségletei, de ez olyasmi, amire összpontosítani szándékozunk" - fogalmazott.
A védelmi ipari forrás szerint a Fehér Ház közvetlen közreműködésére lehet szükség a kerekek megolajozásához. "Semmi sem összpontosítja jobban az elmét, mint egy válság, azt hiszem, az Egyesült Államok mindenképpen így szereti csinálni a dolgokat".
"Az alacsony szinten zajló beszélgetéseknek néha elég sok időbe telik, mire felszűrődnek a magasabb szintekre, és azt hiszem, ez történik itt is... Azt hiszem, hogy azok az emberek, akik olyan dolgokért felelősek, mint a védelmi termelési törvény, tudják, hogy ki kell találniuk, mit tegyenek a titániummal kapcsolatban. Tudják, hogy olyan dolgokat kell megvizsgálniuk, mint az ukrán forrás [lehetősége]. Jelenleg nem hiszem, hogy a legmagasabb szintekről a védelmi minisztertől, a külügyminisztertől és a Fehér Háztól kaptak igényjelzést."
Ukrajna kihasználása
Ukrajna félelmetes feladat előtt áll az ország újjáépítésével és a nyugati befektetők megnyerésével, miközben be akarja ágyazni magát az euroatlanti közösségbe. Az újjáépítés becsült költségei elérik az 1 billió dollárt; ezt a számot maga Volodimir Zelenszkij elnök adta meg.
Kijev azt reméli, hogy titániumipara lesz az egyik támasza a külföldi pénzek és az ezzel járó politikai védelem vonzásának.
"Ma van titánunk és van lítiumunk, mindkettőre nagy a kereslet most, és a jövőben még nagyobb lesz a kereslet" - mondta a Newsweeknek Oleg Ustenko, Zelenszkij gazdasági tanácsadója. "Úgy tudom, hogy ezeknek a lelőhelyeknek a többségét még ki sem aknázták. Az üzleti lehetőségek ebben az ágazatban valóban óriásiak". Ez fontos a globális rendszer stabilitásának növelése és az említett termékek globális kínálata szempontjából. Nemcsak az EU-n belül látjuk a szerepünket, hanem a világellátás szempontjából is. Hiszem, hogy ez egy igazán fontos szerep, amelyet Ukrajna játszhat. De ehhez megint csak meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a háború utáni körülmények között vagyunk".
Stephen Blank, a Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa és a U.S. Army War College egykori orosz tanulmányok professzora a Newsweeknek azt mondta, hogy Ukrajna a háború végét követő hónapokon belül jelentős mennyiségű titániumot szállíthat a Nyugatnak, akármikor is lesz az.
"Újjá kell építeniük az egész országot, tetőtől talpig, ami valójában nagyszerű lehetőség a befektetők számára, ha belegondolunk" - tette hozzá Blank. "A kijevi és washingtoni kormányok támogatására lesz szükség a lehetőségek kiaknázásához" - mondta. "Az államnak nagy szerepe lesz... a kormányoktól jelzésekre lesz szükség, hogy nyugodtan lehet befektetni". Ha Kijev támogatja, "akkor óriási előrelépés várható" - tette hozzá Blank.
A háború által megnyomorított és az évek óta tartó korrupció által tönkretett ukrán titániparnak égető szüksége van beruházásokra. Brodsky elmondta, hogy a Velta azon cégek között van, amelyek "stratégiai partnereket" keresnek új üzemek építéséhez - akár Ukrajnában, akár külföldön.
A Velta már dolgozik egy új létesítményen a Cseh Köztársaságban, hogy bemutassa a Velta Ti eljárást, amellyel a vállalat szerint alacsonyabb költségekkel és jelentősen csökkentett környezeti terheléssel lehet titánfémport előállítani.
Brodsky szerint "nagy az érdeklődés" a külföldi befektetők részéről, és a vállalat reméli, hogy a cseh üzem őszre beindul, és bebizonyítja, hogy a Velta pora felhasználható repülőgépipari alkatrészek préselésére, bélyegzésére vagy 3D nyomtatására.
Hasonló létesítményeket lehetne építeni az Egyesült Államokban is, mondta.
"Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az USA-nak szüksége van a titánellátás biztonságára, és szüksége van valamire a szárazföldön. Ez akár Ukrajna és az USA is lehetne, Ukrajna biztosítaná a technológiát".
"Mindenképpen szükség van némi beruházásra és komoly figyelemre a részünkről" - mondta a kongresszusi munkatárs. "De hosszú távon megéri, ha egy olyan baráti országból, mint Ukrajna, fenntartható ellátást tudunk teremteni".
