- Hírek, amelyekről nem tudósít a Telex, a HVG, a 444, és az RTL.
- A tavalyi év első hat hónapjában 345 gyermekes családot lakoltattak ki Svédországban.
- 28 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Ezzel egyidejűleg a kilakoltatások száma is nőtt.
Legalább 9 400 svéd gyermeknek van legalább egy hajléktalan szülője, és több mint 27 000 hajléktalan felnőtt él Svédországban - derül ki az Országos Egészségügyi és Jóléti Hivatal jelentéséből, tudósít az AFTONBLADET.
Camilla Waltersson Grönwall szociális miniszter a bandabűnözésre és a becsületbeli elnyomásra összpontosít, de figyelmen kívül hagyja a hajléktalanság növekvő problémáját, írja a lap.
Az Aftonbladet szerkesztősége úgy véli, hogy a kormány felelőssége, hogy prioritásként kezelje a gyermekek hajléktalanságát, és az önkormányzati szociális szolgálatoknak forrásokat biztosítson a megelőző munkához.
Nehéz elképzelni, hogy valaki kiszolgáltatottabb legyen egy olyan gyermeknél, akinek otthontalanul kell felnőnie. Egy olyan gyermek, akinek nincs hol pihennie, vacsoráznia vagy házi feladatát elvégeznie.
Egy társadalmat úgy lehet értékelni, ha megnézzük, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabbjaival.
Legalább 9400 svéd gyermeknek legalább az egyik szülője hajléktalanságban él. 1800 gyermek közülük részben vagy egészben átmeneti szálláson él szüleivel.
Összesen több mint 27 000 felnőtt hajléktalan él ma Svédországban. Ez egy közepes méretű svéd település, ha Stockholmot, Göteborgot és Malmöt nem számítjuk.
A számok az Országos Egészségügyi és Jóléti Hivatal összeállításából származnak, és abszolút minimumot jelentenek.
Minden bizonnyal van egy sötétebb szám. A felmérés valójában csak azokról az emberekről szól, akik kapcsolatban állnak a szociális szolgálatokkal.
Tavaly ősszel a Kronofogden arra figyelmeztetett, hogy a gyermekes családok kilakoltatásainak száma növekszik. A tavalyi év első hat hónapjában 345 gyermekes családot lakoltattak ki Svédországban, 28 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában. Ezzel egyidejűleg a kilakoltatások száma is nőtt.
A hajléktalanság valóban "a nagy kérdés". Kíváncsiak vagyunk, mikor kerül fel Camilla Waltersson Grönwall szociális miniszter napirendjére. Jelenleg úgy tűnik, hogy azt teljes egészében a bandabűnözés és a becsületen alapuló elnyomás elleni keményebb intézkedések töltik ki.
Mindazonáltal az Országos Egészségügyi és Jóléti Hivatal összeállítása nem teljesen fekete. A legutóbbi, 2017-es jelentéshez képest a hajléktalanság valójában némileg csökkent. Ez különösen igaz Göteborgra és Malmöre. Maguk az önkormányzatok szerint ennek egyik oka a szociális szolgálatok aktív megelőző munkája.
Emellett a lakásépítés is kissé magasabb volt a 2017 óta eltelt években.
Mindkét tényező kérdéseket vet fel a jövőre nézve.
Merthogy az az ország önkormányzatai jelenleg jelentős megszorításokkal néznek szembe.
Svédország önkormányzatai és régiói idén összesen 30 milliárd svéd korona (1018 milliárd forint) hiányra számítanak. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter üzenete pedig az, hogy a központi kormánytól nem várható segítség.
Nem merész feltételezés, hogy a hajléktalanság elleni megelőző munka lesz az, ami hiányt szenved akkor, amikor a helyi politikusok takarékosságra kényszerülnek. Vagy hogy ez ahhoz vezet, hogy még több gyermek marad otthon nélkül.
Azt is tudjuk, hogy a lakásépítés leállt. Kevesebb embernek lesz lehetősége otthont vásárolni. És ez különösen a gyerekeket érinti.
Svédországnak nincs szüksége közel 10 000 hajléktalan gyermekre. Ez politika és prioritások felállításának kérdése. Jelenleg a gyermekek messze hátul szerepelnek azon a listán, amelybe a kormány hajlandó befektetni.
Majdnem 10 000 gyermek él olyan családokban, ahol legalább az egyik szülő hajléktalan. Több mint 27 000 felnőttnek nincs állandó otthona. Ugyanakkor az önkormányzatok jelentései azt mutatják, hogy a megelőző munka segít. Most az a veszély fenyegeti, hogy ez elveszik, mivel az önkormányzatok kénytelenek megtakarításokat eszközölni.
Milyen felelőssége van a politikusoknak? És helyesen cselekszik-e a kormány, amikor megtakarításokra kényszeríti az önkormányzatokat, többek között a szociális szolgáltatások terén is? - teszi fel a kérdést az AFTONBLADET.
