- Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése több mint 14 ezer ukrán menekültet kérdezett meg tíz európai országban.
- Az eredmények azt mutatják: Németországban a legmagasabb, 42 százalékos azoknak a menekülteknek az aránya, akik a befogadó országban szeretnének maradni.
- A nyelvtanfolyamokon is különösen gyakran vesznek részt ebben az országban. Ezzel szemben Németország a munkaerő-piaci integráció tekintetében a sereghajtó.
Az egy évvel ezelőtti orosz invázió óta több mint egymillió ukrán menekült érkezett Németországba. Sokan közülük hosszú távon is itt akarnak maradni - derül ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének nagyszabású felméréséből, tudósít a német Business Insider.
A kedden közzétett tanulmányhoz mintegy 14 700 menekültet kérdeztek meg tavaly augusztusban és szeptemberben tíz európai befogadó országban, köztük Németország mellett Észtországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Spanyolországban.
A felmérés szerint a megkérdezettek több mint egyharmada azt mondta, hogy hosszú távon vissza akar térni Ukrajnába, 38 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a befogadó országban marad.
A Németországba menekült ukránok 30 százaléka mondta azt, hogy haza akar térni, ami lényegesen kevesebb, mint a többi kilenc országban.
A felmérés a menekültek hosszú távú tervei mellett a jelenlegi lakás- és munkalehetőségüket is vizsgálta. A németországi résztvevők fele a felmérés időpontjában magánlakásban élt, míg alig minden harmadik - és így a többi országhoz képest lényegesen nagyobb arányban - állami intézményben. Nagy részüknek egyáltalán nem vagy csak részben kell viselnie a lakhatás költségeit, ellentétben például Észtországgal, ahol a menekültek kétharmada teljes egészében maga fizeti a lakhatás költségeit.
A nyelvi akadályok megnehezítik a munkakeresést
Az ukránok munkaerő-piaci integrációját illetően azonban Németország tavaly nyáron messze lemaradt.
A menekült nőknek mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy a felmérés idején dolgozott, szemben a férfiak 16 százalékával. Ezzel szemben például Szlovákiában ez az arány lényegesen magasabb volt, a nők 45 százaléka, a férfiak 56 százaléka. Összességében a válaszadóknak csak egyharmada rendelkezett fizetett munkahellyel.
A leggyakrabban említett ok minden országban a nyelvtudás hiánya volt. A felmérés szerint a Németországban élő menekültek mindössze 17 százaléka beszél valamennyire vagy jól németül, míg Lengyelországban a válaszadók közel fele beszéli legalább valamennyire az ország nyelvét. A nők számára, akik a menekültek túlnyomó többségét teszik ki, a gyermekgondozás gyakran további akadályt jelent.
A nyelvi akadályok hosszú távon valószínűleg csökkennek. A Németországban élő ukránok 44 százaléka ugyanis tavaly nyáron részt vett vagy már részt vett nyelvtanfolyamon. További 36 százalékuk tervezte, hogy részt vesz egy tanfolyamon. A többi tíz vizsgált országban az arányok egyöntetűen alacsonyabbak voltak.
Sok menekült számol be traumatikus élményekről
A dolgozó menekültek egyharmada számolt be kizsákmányolásról, különösen a gyárakban és az építkezéseken. A résztvevők fele azt is elmondta, hogy nehéz volt megélni a pénzéből.
Németországban a válaszadók több mint fele az állami szociális segélyt nevezte meg legfontosabb bevételi forrásként, míg más országokban a menekültek főként megtakarításaikból vagy családi támogatásból éltek.
Végül a felmérésből az is kiderül, hogy az ukrán menekültek mennyire szenvednek lelkileg a hazájukban zajló háborútól. A megkérdezettek csaknem fele mondta, hogy gyakran depressziós. Különösen a gyerekek számoltak be gyakran olyan traumatikus élményekről, mint a bombázások (74 százalék) vagy a menekülés nehéz körülményei (51 százalék). A vizsgálatban résztvevők közel kétharmada azonban azt is elmondta, hogy gyakran vagy mindig optimistán tekint a jövőbe.
