Elemzés: Európa kiszolgáltatva marad, miközben Biden lesétáltatja Amerikát a világszínpadról

Elemzés: Európa kiszolgáltatva marad, miközben Biden lesétáltatja Amerikát a világszínpadról
  • Amikor Joe Biden amerikai elnök végre megtörte hallgatását az Afganisztánban kibontakozó káoszról, az európai szövetségesek, akik nagy reményeket fűztek a transzatlanti szövetség újraindításához, megdöbbentek.
  • Európai döntéshozók és diplomaták rámutatnak: amikor Amerika "megfordult" Szíriában, az Európában és nem az Egyesült Államokban robbantott ki válságot".
  • A földrajz és a történelem azt sugallja, hogy amint Amerika eltűnik, és a tálibok teljesen átveszik az irányítást Afganisztán felett, a hátramaradt, üldöztetéstől félő egyszerű polgárok mindent meg fognak tenni, hogy biztonságosabb helyre meneküljenek az országból.
  • Biden döntését és bűnbánatának hiányát több okból is bírálták. De talán a legkevésbé elfogadható szempont az, hogy Amerikának, nyersen szólva, megvan az a luxusa, hogy úgy távozhat, ahogy Európa - és más regionális szomszédok - nem.

Csalódottságukat nem Biden beszédének tartalma okozta, hanem az Amerika első optika, hogy a szabad világ vezetője mossa kezeit egy globális problémával kapcsolatban. A kilépésről szóló egyoldalú döntés némileg ellentmondani látszott Biden Fehér Házba való belépésekor tett állításának, miszerint "Amerika visszatért [a világpolitika színpadára]" - írja a CNN elemzője.

Az Afganisztánban kibontakozó válság egyesek számára azt a komor valóságot hozta felszínre, hogy Amerika nélkül Európa közvetlen képessége, hogy saját sorsát irányítsa, korlátozott. Londontól Párizsig, Brüsszeltől Berlinig Kabul hirtelen eleste rávilágított Európa korlátozott diplomáciai súlyára, katonai kapacitására és politikai stabilitására.


Diplomaták és tisztviselők szerte a kontinensen négyszemközt kifejezték sajnálatukat, hogy itt tartunk: ha az USA azt mondja, hogy vége, akkor vége.

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace megjegyzéseiből tudjuk, hogy szerinte a kivonulás hiba volt, és a tálibok győzelmét jelezte előre. Brit kormányzati tisztviselők a CNN-nek elmondták, hogy megpróbálták mind a Trump-, mind a Biden-kormányzatot a lassításra ösztönözni, de nem sikerült meggyőzni őket.

Wallace a Sky Newsnak adott nemrégiben adott interjújában keményen fogalmazott: amikor az USA "meghozta ezt a döntést, az azt jelentette, hogy távoznunk kellett".

Több európai tisztviselő és diplomata a CNN-nek elmondta, hogy megdöbbentette őket Biden azon kijelentése, miszerint az Egyesült Államok egyetlen érdeke Afganisztánban az, hogy semlegesítse az Egyesült Államokat 2001-ben megtámadó terroristákat, és megakadályozza a további támadásokat amerikai földön.

Most attól tartanak, hogy milyen humanitárius és politikai következményei lehetnek a tömeges migrációnak egy országból, amelyet olyan militánsok irányítanak, akik történelmileg terroristáknak adtak menedéket, és amely szárazföldi összeköttetésben áll az európai szárazfölddel.

Amerika hatalma nélkül, amely kordában tartja a helyzetet, Európa kétségtelenül kiszolgáltatottabb. Ahogy egy uniós tisztviselő fogalmazott: "Amikor Amerika megfordult Szíriával kapcsolatban, az Európában váltott ki válságot, nem pedig az Egyesült Államokban".

Amikor Barack Obama korábbi elnök fordulatot hajtott végre a szíriai elnök, Bassár el-Aszad rezsimjének megtámadásáról szóló döntésében, miután a jelentések szerint Bassár el-Aszad saját állampolgárait gázosítja, az máig ható következményekkel járt.

Nemcsak hogy szíriaiak milliói áramlottak Európába menedéket keresve, de az Amerika által hagyott vákuum teret engedett a terroristacsoportoknak, hogy bázisokat építsenek, ahonnan támadásokat indíthatnak és másokat is inspirálhatnak szerte a világon.

A földrajz és a történelem azt sugallja, hogy amint Amerika eltűnik, és a tálibok teljesen átveszik az irányítást Afganisztán felett, a hátramaradt, üldöztetéstől félő egyszerű polgárok mindent meg fognak tenni, hogy biztonságosabb helyre meneküljenek az országból.
Ez azt jelenti, hogy Európába hamarosan nagy mennyiségű menekültet kereső ember érkezhet, ami viszont Európát - különösen az EU-t - egy sor olyan problémával szembesíti, amelyekkel nehezen tudna megbirkózni. Ha az Afganisztánból menekülők száma hasonlít a 2015-ben a háború sújtotta Szíriából érkezőkéhez, akkor az EU-nak lényegében két lehetősége van: lefizetni a regionális szomszédokat, hogy tartsák bent a menekülteket, vagy pedig kvótarendszerben állapodni meg a 27 országot tömörítő blokkban.

Politikailag az EU nincs olyan helyzetben, hogy ilyen megállapodásra jusson, ezért inkább az előbbi megoldás felé hajlik. Brüsszel azonban már 2015-ben is próbálkozott ezzel, amikor pénzt adott Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányának, hogy fékezze meg a migránsok beáramlását a blokkba.

"Minden rossz tanulságot levontak 2015-ből, amikor a Törökországgal kötött megállapodás drámaian visszaütött, amikor Erdogan elnök úgy döntött, hogy politikailag kényelmes ezeket az embereket fegyverként használni, és hagyta, hogy Görögország felé vegyék az irányt" - mondja Zoe Gardner, a Bevándorlók Jólétéért Közös Tanács politikai tanácsadója.

Az, hogy Erdogan képes volt fegyverként használni a menekülteket, Gardner szerint annak a tünete, hogy a populista politikusok a háborús övezetekből menekülő embereket veszélyesnek és félelmetesnek tekintik.

"Ez azt jelenti, hogy az emberek eleve gyanakvóak velük szemben, így a kiindulópont az, hogy az emberek negatívan viszonyulnak hozzájuk. Ez gyakran azt jelenti, hogy rosszul bánnak velük, és a kormányokat arra készteti, hogy keményebben lépjenek fel, hogy távol tartsák őket. Ami sajnos azt jelenti, hogy azok, akik elszántan jönnek, kiszolgáltatottak az embercsempészeknek és az emberkereskedőknek" - mondja.

Tineke Strik, az Európai Parlament külügyi bizottságának tagja pesszimista a megállapodásra irányuló politikai akarattal kapcsolatban. Ez viszont valószínűleg még rosszabb körülményeket jelent ezeknek az amúgy is kiszolgáltatott embereknek.

"Nagyon sok tagállamban van menekültellenes hangulat akár a kormányban, akár az ellenzékben. Ez nemcsak a politikai ellenfeleket fordítja egymás ellen, hanem azokat a nemzeteket is, amelyek politikai tőkét látnak a keményebb fellépésben. A határ menti országokban ez drótkerítéseket és könnygázt jelenthet a legszörnyűbb körülmények elől menekülő emberek ellen" - mondja.

Az EU tisztviselői nagyon is tisztában vannak azzal, hogy ez a migránsellenes hangulat milyen számtalan kockázatot rejt magában. A 2015-ös migránsválságot követően a szélsőjobboldali, euroszkeptikus csoportok a migráns- és EU-ellenes retorikával jelentős politikai előnyre tettek szert. Egyes politikusok olyannyira sikeresek voltak, hogy eltolták a politikai középmezőnyt. Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Dániában a mainstream politikai pártok ma már a szélsőjobboldaliak nyelvezetét használják bázisuk védelmében.

A populista ügyet segíti, hogy történelmileg mind az Európába vezető legális, mind az illegális útvonalakat kihasználják azok az emberek, akik támadásokat akarnak végrehajtani a kontinentális Európában, bár nyilvánvalóan ezek az emberek nagyon kis kisebbséget képviselnek. A biztonsági aggályok, a migránsellenes érzelmek, az EU-ellenes retorika és a keménynek látszani akaró tagállamok kombinációja rendkívül megnehezíti Brüsszel életét, amely az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia vezető globális támogatójának képzeli magát.

A Bizottság egyik tisztviselője a CNN-nek kifejtette, hogy a Bizottság továbbra is olyan humanitárius projekteket szeretne finanszírozni Afganisztánban, amelyek támogatják az emberi jogokat, a nők jogait és a demokrácia fenntartását, de ezt nehéz lesz eladni a tagállamoknak most, hogy Amerika kiszállt, és a tálibok vannak hatalmon. Ha hirtelen afgán állampolgárok ezreinek befogadására kérik a tagállamokat, talán még kevésbé lesznek megértőek. Az EU-n kívül a válság rávilágított arra, hogy az európaiak mennyire bíztak az amerikai biztonság erejére a NATO-n keresztül.

"Attól tartok, hogy ha a világ úgy érzi, hogy többé nem tekinthet ugyanolyan biztonsággal és bizalommal az Egyesült Államokra vagy a NATO-ra... akkor az egységesebb Európával szemben ellenséges vagy barátságtalan szereplők felbátorodó lépéseit fogjuk látni" - mondta a CNN-nek Roberta Metsola, az Európai Parlament migrációval és határbiztonsággal foglalkozó bizottságának tagja.

"Ez azt jelenti, hogy Európának fel kell ismernie, hogy a világ demokratikus és biztonsági rendjének súlya nagyobb súllyal nehezedik Európa vállára. Ez egy ébresztő, amit túl sokszor elszundítottunk" - teszi hozzá.

Egyesek máris sürgős intézkedéseket sürgetnek ennek kezelésére. Tom Tugendhat, egy brit törvényhozó, aki Afganisztánban szolgált, a brit parlamentben tartott megható beszédében arról beszélt, hogy "újra meg kell erősíteni európai-NATO partnereinket, hogy biztosítsuk, hogy ne függjünk egyetlen szövetségestől, egyetlen vezető döntésétől... és biztosítsuk, hogy együtt tartsuk a frontot".

Ahhoz, hogy Európa elérje azt a pontot, amelyet Metsola és Tugendhat leírt, hosszú utat kell bejárnia. Az Egyesült Királyság, amelynek a NATO második legnagyobb katonai kiadásai vannak, úgy érezte, nincs más választása, mint követni az USA-t az ajtón kívülre.

Az EU már régóta beszél katonai kiadásainak konszolidálásáról, de ez egy olyan kérdés, amelyben a tagállamok annyira megosztottak, hogy Brüsszelnek évtizedekre lenne szüksége ahhoz, hogy képes legyen betömni azt a lyukat, amelyet Amerika hagyott Afganisztánban.

Biden döntését és bűnbánatának hiányát több okból is bírálták. De talán a legkevésbé elfogadható szempont az, hogy Amerikának, nyersen szólva, megvan az a luxusa, hogy úgy távozhat, ahogy Európa - és más regionális szomszédok - nem.

Tugendhat a szerdai beszédét azzal zárta, hogy azt mondta: "Így néz ki a vereség: amikor már nincs választási lehetőséged, hogy hogyan segíts. Ennek nem kell vereségnek lennie - de jelenleg átkozottul annak tűnik".

A szabad világ a vezetője nélkül nincs abban a helyzetben, hogy helyrehozza ezt a zűrzavart, és kiálljon az általa oly kedvesnek tartott értékek mellett. És minden bizonnyal kifogyott a lehetőségekből, hogy hogyan segíthetne.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Sztori 2021-11-18 | 07:30
A baloldal gőgös tanácsai: el lehet innen menni, lehet kisebb ingatlanba költözni, ki lehet szállni az autóból, lehet kisebb kocsit venni

A baloldal gőgös tanácsai: el lehet innen menni, lehet kisebb ingatlanba költözni, ki lehet szállni az autóból, lehet kisebb kocsit venni

  • Azt gondolnánk, Márki-Zay az egyetlen, aki tőről metszett baloldali politikusként adóemelési tervei közben életmód-tanácsokkal látja el az embereket, hogyan is kellene élni.
  • Márki-Zay ugye azt mondta, lehet rezsit csökkenteni, kevesebb gázt, villanyt, vizet kell használni.
  • A benzinár kormányzati megfékezése kapcsán pedig úgy fogalmazott, nem támogatja az árbefagyasztást, inkább kisebb autót kell venni.
  • Nem ő az első politikus, aki gőgös népnevelésbe kezd akkor, ha adóemelésekről fantáziál.
  • Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Karácsony Gergely, hosszú azoknak a baloldali politikusoknak a sora, akik a politikai elit kényelmes hétköznapjait élik, de az átlagembereknek megüzenik, adjanak le az életszínvonalukból és adózzanak többet, viseljék alázattal a terhek növekedését.
  • Amely terhek legtöbbször ugyanennek a baloldali elitnek az elhibázott döntései miatt emelkednének meg.
Sztori 2021-09-10 | 12:13
"Karácsony-hatás": esik az ellenzék a budapesti agglomerációban

"Karácsony-hatás": esik az ellenzék a budapesti agglomerációban

  • A dugókat senki sem szereti.
  • A DRÓT elemezte a Republikon adatait, és a baloldal szabadesésbe válott Dunakeszin.
  • Korábban a BENNFENTES is olyan információkat hallott jobboldali kutatóintézetektől, hogy az agglomerácóban beesett az ellenzék népszerűsége.
  • Az ok: Karácsony elhibázott, áterőltetett biciklisávjai által okozott dugók a Fővárosban.
  • Nagy kérdés, hogy az esélyes baloldali jelöltek mikor fordulnak szembe Karácsonnyal az agglomerációban, mert veszíteni senki sem szeret.
Sztori 2021-06-06 | 14:34
77 éve történt a normandiai partraszállás

77 éve történt a normandiai partraszállás

  • 1944 június 6-án kezdődött meg a világtörténelem egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, mely fontos fordulópontot jelentett a második világháború menetében.
  • A 'D' napon ejtőernyős, tüzérségi és légierővel történő előkészítést követően, illetve megtévesztő akciók után, 170 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra Észak-Franciaország Normandia tartományában, öt partszakaszon.
Sztori 2021-05-16 | 08:00

Kezdetektől az Orbán-kormánynak volt igaza: csak az oltás törheti le a koronavírus-járványt - nagyszabású olasz vizsgálat igazolta, már az első oltás radikálisan visszaszorítja a súlyos fertőzést, és minimalizálja a kórházba kerülés esélyét

  • Hónapokig ment a vita azon, hogy a tesztelés, vagy az oltás hatékonyabb-e a koronavírus-járvány visszaszorításában.
  • A baloldali ellenzék és a vele szövetséges ellenzéki propagandamédia folyamatosan, megállás nélkül tesztelt volna, és hónapokon keresztül ezt követelték a kormánytól is.
  • Az Orbán-kormány pedig már 2020 tavaszától azt kommunikálta: csak a vakcina lesz hatékony a ragály visszaszorításában.
  • Hogy oltási céljait elérje, a magyar kormány sem ideológiai, sem pedig geopolitikai kérdést nem csinált a vakcinabeszerzésből: azért vásárolt keleti oltóanyagokat is, hogy minél hamarabb hozzájuthassanak az oltáshoz a magyarok.
  • A Karácsony Gergely vezette Főváros azonban töretlenül a tesztelésben látta a járvány visszaszorításának útját, és Budapest elköltött másfél milliárd forintot baloldali egészségügyi szolgáltatócégeknél tesztekre.
  • Ebből 1 milliárd forintot Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa biztosított Karácsonyéknak a pótcselekvéshez.
  • A tesztvita ellenére a magyar kormánynak lett igaza, és most már papírja is van róla.
  • Egy nagyszabású, 4 hónapos olasz vizsgálat szombaton megerősítette: a vakcinák első adagjának beadása után öt héttel már 80%-kal csökken a fertőzésveszély, 90%-kal csökken a kórházba kerülés esélye, és 95%-kal a halálos megbetegedés esélye.
  • Tehát abban is a kormánynak volt igaza, hogy csak a vakcina képes legyőzni a járványt, nem pedig a véget nem érő tesztelés, és abban is, hogy minél több magyar ember kapja meg legalább az oltás első adagját, annál több védett lesz idehaza, mert már az első adag is jelentős mértékben megvéd a súlyos fertőzéstől.
Sztori 2021-09-24 | 11:07
Drasztikus gázár-emelés Romániában: négy-hétszeresére nő a gáz ára

Drasztikus gázár-emelés Romániában: négy-hétszeresére nő a gáz ára

  • Magyarországon kívül mindenhol Európában energiakrízis tapasztalható.
  • Németországban év eleje óta háromszorosára emelkedett a magyarnál korábban is két és félszer drágább gáz ára, ezt természetesen a polgárok fizetik meg.
  • A német energiawende (energiafordulat) több elemében is lebőgött idén.
  • Miközben a német áramár világelső, addig nem sikerült teljesíteni a megújulókhoz fűzött reményeket sem: Németország több CO2-t bocsát ki ebben az évben, mint 1990 óta valaha.
  • Egy román lap a magyar rezsicsökkentés politikáját dicséri.
Sztori 2021-09-14 | 17:36
Az AB elé viszi a klímatörvényt az ellenzék

Az AB elé viszi a klímatörvényt az ellenzék

  • Hatalmas érzéke van az ellenzéknek a klímaügyekhez is.
  • Azon a napon erőltetik a sötétzöld őrültet, amikor kiderült: a nálunk jóval gazdagabb Németország 2021 első félévében annyi szenet égetett el, mint eddig még soha.
  • Az ellenzék megint meg akarja váltani a világot, ahelyett, hogy szembenézne a ténnyel: nem Magyarország, és nem is Európa a legnagyobb szennyező a világon, sőt.
  • Persze érthető, hiszen mindenki tudja, miben sántikálnak: zöld adókat, CO2-adókat akarnak bevezetni, és német hóbort alapján be akarják tiltani a belsőégésű motorokat.
  • Arról nem ejtenek egyetlen szót sem, hogy a tisztán elektromos járműveknek milyen hatalmas ökolábnyoma van, és sem a szélenergia, sem a naperőművek nem jelentenek 100%-os megoldást.