- Németországban és Lengyelországban is csökken az ukrajnai háború és a fegyverszállítások támogatása a közvéleményekben.
Az orosz invázió egyéves évfordulójának előestéjén a nyugati vezetők igyekeztek demonstrálni rendíthetetlen elkötelezettségüket az ukrán ügy mellett.
Joe Biden amerikai elnök ma Kijevben tett meglepetésszerű látogatása keretében újabb katonai segítséget és további szankciókat jelentett be Moszkvával szemben, míg Münchenben az európai szövetségesek további katonai és pénzügyi támogatást ígértek Volodimir Zelenszkijnek.
A politikai vezetések által mutatott szolidaritás ellenére azonban otthon is kezdenek a repedések megmutatkozni.
Amerikában az AP új közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak kevesebb mint fele (48%) támogatja, hogy Ukrajnának fegyvereket biztosítsanak, szemben a 2022 májusában mért 60%-kal.
Egy idei Pew-felmérésből kiderült, hogy azon amerikaiak aránya, akik szerint az USA túl sok támogatást nyújt Ukrajnának, a 2022. márciusi 7%-ról 2023 januárjára 26%-ra nőtt. Mi több, azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint az USA nem nyújt elég támogatást, ugyanebben az időszakban 42%-ról 20%-ra csökkent.
Bidennek talán csak a saját országa közvéleményével kell foglalkoznia, de az uniós vezetőknek az országaik közötti egység fenntartásával is meg kell küzdeniük.
Az új közvélemény-kutatások szerint a konfliktusról alkotott vélemények széles skálán mozognak, még akkor is, ha a legtöbb ország általában véve támogatja Ukrajnát. Az EU 2022-es őszi barométere szerint az EU Ukrajnának nyújtott támogatásának helyeslése általánosságban 74%-os, a legmagasabb értéket Svédországban (97%) és Finnországban (95%), a legalacsonyabbat pedig délebbre, Bulgáriában (48%) és Görögországban (48%) mérték.
Az EU megbízásából készült kérdések azonban (talán szándékosan) homályosak. A válaszadókat arról kérdezik, hogy helyeslik-e vagy nem helyeslik az EU Ukrajnának nyújtott "támogatását", anélkül, hogy részleteznék, hogy ez a támogatás mit jelent (a humanitárius, pénzügyi és katonai támogatáson túl), és hogy "elégedettek"-e a tagállamok közötti együttműködéssel.
Más közvélemény-kutatások sokkal tanulságosabbak.
Az Ipsos egyik friss felmérése például azt mutatja, hogy Európában csökkenő tendenciát mutat a fegyverek és/vagy légvédelmi rendszerek Ukrajnába küldésének támogatása: a németek támogatottsága most először esik 50% alá (hét százalékponttal 48%-ra csökkent 2022 március-április és 2022 november-december között), a hollandoké pedig (hat százalékponttal 59%-ra).
Ennél is meglepőbb azonban, hogy még Ukrajna leghangosabb támogatói körében is mutatkozik némi háborús fáradtság: ugyanebben az Ipsos-felmérésben az Oroszország elleni legszigorúbb gazdasági szankciókat támogató lengyelek körében 10 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható, az ukrán menekültek befogadásában pedig 11 százalékpontos a visszaesés.
Az összes uniós ország közül Németország különösen érdekes eset.
A német külpolitika átfogó átalakítása ellenére Olaf Scholzot heves kritikák érték a Kijevnek nyújtott katonai támogatás lassúságáért. Most Ukrajna egyik leghangosabb védelmezőjévé vált, arra sürgetve más országokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának történő fegyverszállításokat, és arra figyelmeztetve, hogy "bölcs dolog lenne felkészülni egy hosszú háborúra".
De hogyan fogadták ezt az üzenetet a németek otthon?
A korábbi közvélemény-kutatások adhatnak némi támpontot.
A Forsa egyik januári felmérése szerint a németek 80%-a mondta azt, hogy fontosabb a konfliktus gyors, tárgyalásokkal történő lezárása, mint az, hogy Ukrajna nyerjen.
Hasonlóképpen, az Euroskopia kilenc uniós országra kiterjedő felmérése szerint az osztrákok és a németek több mint 60%-a szeretné, ha a háború gyorsan véget érne, míg a hollandok, a portugálok és a lengyelek határozottan ellenzik ezt az elképzelést.
A háborús fáradtság tehát úgy tűnik, hogy Németországban gyorsabban beállt, mint bármely más országban, és a közvélemény véleménye az elmúlt hónapokban megkeményedett.
A németek csaknem fele (43%) most már egyetért azzal, hogy "Ukrajna problémái nem tartoznak ránk, és nem kellene beavatkoznunk", ami 11 százalékpontos növekedést jelent 2022 március-áprilisa és november-decembere között. Ez némileg magyarázhatja Sahra Wagenknecht, a Die Linke egyik társvezetőjének felemelkedését, aki - némi sikerrel - egy háborúellenes mozgalom élére próbál állni Németországban.
A nyugati vezetők a háború első évében figyelemre méltó egységet mutattak. Egy év elteltével azonban szavazóik kezdenek bizonytalanabbá válni elkötelezettségükben.
