Újabb rossz hír Karácsonynak: Európában jelentősen nő az atomenergiát pártolók aránya

Újabb rossz hír Karácsonynak: Európában jelentősen nő az atomenergiát pártolók aránya
  • Európában négyszeresére emelkedett az áramár, lehet, hogy nem volt olyan jó ötlet lekapcsolgatni a német atomerőműveket.

Az Európai Unió tagállamai között egyre nagyobb vita kezd kibontakozni a nukleáris energia fenntarthatósági státuszáról és támogathatóságáról. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az európai polgárok véleményét a technológiáról.

Az elmúlt években az atomenergia ellen szóló szakmai érvek lényegében elfogytak. A technológia teljes életciklusra vetített fajlagos szén-dioxid-kibocsátása egy kategóriába esik a nap- és szélenergia-hasznosításéval, területhasználata pedig jóval kedvezőbb azokénál. A statisztikai adatok alapján az atomerőművek az elmúlt évtizedekben szinte valamennyi más energiatermelési módnál kevesebb halálesetet eredményeztek, és a szigorúbb előírások miatt a technológia egyre biztonságosabbá válik.

Napjainkra a mértékadó nemzetközi szervezetek nagyrésze nyilvánvaló tényként kezeli, hogy új nukleáris beruházások nélkül nem érhetők el a globális (és különösen az ambiciózus európai) klímavédelmi célok.

Alighanem ezeknek az érveknek köszönhető, hogy az Európai Bizottság háttérintézete is „környezetvédelmileg fenntartható”, azaz finanszírozható kategóriába sorolná az atomenergiát, és hogy a közelmúltban a Bizottság elnökasszonya, Ursula von der Leyen is támogatóan nyilatkozott a technológiáról.

A szakmai érvek ellenére az Európai Unió energetikai taxonómia rendeletének előkészítése során a legnagyobb konfliktust az atomenergia minősítése okozza. Ha a technológiát a közösség fenntarthatónak minősítené, azzal lehetővé válna az új nukleáris beruházások támogatása.

Bár az új kapacitások javítanák Európa ellátásbiztonságát és klímavédelmi teljesítményét, a kedvező minősítéssel hitelüket veszítenék azok a pártok, amelyek az elmúlt években radikális atomellenes politikát folytattak, és a nukleáris kapacitások leszerelése mellett kampányoltak a klímavédelemre hivatkozva.
A politikai vita Európát két részre osztotta, és az elmúlt hónapokban megalakult egy öt országot (Ausztriát, Dániát, Németországot, Luxemburgot és Portugáliát) magában foglaló atomellenes, valamint egy tíz országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) álló atompárti szövetség.

A Századvég 2021-es Európa Projekt kutatásának, valamint az European Social Survey (továbbiakban: ESS) 2016-os adatfelvételének eredményei alapján az atomenergia elutasítottsága az európai polgárok körében jelentősen csökkent. A két szövetség országai jól reprezentálják a közvéleményben tapasztalható különbségeket is: az atomellenes tagállamokban a legnagyobb a technológia elutasítottsága, az atompártiakban élők pedig nagy arányban elfogadhatónak tartják a nukleáris energia hasznosítását.

Az elmúlt öt évben tapasztalható tendencia az utóbbiaknak kedvez, mert a technológia társadalmi támogatottsága a leginkább elutasító országokban is folyamatosan növekszik. Ráadásul a kutatás adatfelvételére 2021. augusztus 1. és szeptember 15. között került sor, így a válaszok az emberek energiaválságot megelőző véleményét tükrözik.

Csökkent az atomenergia elutasítottsága Európában

Az atomerőművekkel kapcsolatos lakossági attitűd méréséhez ugyanazt a kérdést tettük föl, ami a 2016-os ESS lekérdezésben is szerepelt, azaz: Ön szerint az országa energiafogyasztásához mennyi villamos energiát kellene az országában atomerőműben előállítani? A könnyebb áttekinthetőség érdekében a „nem tudja”, „nem válaszol” és „ilyen energiaforrásról még nem hallottam” válaszlehetőségeket az ábra összevontan közli.


A kutatás eredményei alapján az elmúlt öt évben a technológia elutasítottsága valamennyi vizsgált európai országban jelentősen csökkent; az uniós átlag 41 százalékról 26 százalékra mérséklődött. Abban, hogy mennyi villamos energiát érdemes az adott országban atomerőművekben előállítani, a legtöbb ország válaszadói megosztottak, azonban az egyes válaszlehetőségek arányában egy pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg: a „keveset” választ megjelölők száma csökkent, míg a „nagyon sokat” választ adók aránya kétszeresére növekedett. Érdekesség, hogy a korábbi kutatáshoz képest a bizonytalanok aránya is növekedett: a „nem tudom” kategória válaszainak aránya 6 százalékról 9 százalékra emelkedett.

A kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak, hogy az Európai Unió vezetőinek már nem csak a szakmai, de a társadalmi felhatalmazása is megvan arra, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősítsék, és ezzel lehetővé tegyék a beruházások hatékonyabb finanszírozását.

A tagállamok megosztottságát jól magyarázzák a közvéleményben tapasztalható különbségek


Azt, hogy a nukleáris energia körüli vita elsősorban politikai természetű, jól mutatja, hogy a tagállamok megosztottsága a társadalmi támogatottságnak megfelelően polarizált. Az atompárti országokban az atomenergia elutasítottsága a legalacsonyabb: átlagosan 12 százalék. Ezzel szemben az atomellenes tagállamokban az emberek 41 százalékának véleménye szerint semennyi áramot nem szabadna nukleáris energia felhasználásával előállítani.

Az atompárti országok közül a nukleáris energiát leginkább a csehek támogatják, ahol az elutasítottság mindössze 5 százalék, és a válaszadók csaknem fele (49 százaléka) szerint nagyon sok vagy sok villamos energiát kellene a technológiával előállítani.

A kutatási eredmények alapján a szövetségben Bulgáriában és Magyarországon is igen magas az atomenergia támogatottsága: ezekben a tagállamokban a két kedvező kategória összesített aránya 46 és 44 százalék. Bár az atomellenes országokban a technológia elutasítottsága továbbra is magas, a politikai vezetők számára fontos figyelmeztetést jelent, hogy az elmúlt öt évben éppen ezekben az országokban csökkent a legnagyobb mértékben az emberek ellenérzése.

Míg Németországban 2016-ban a válaszadók kétharmada utasította el a nukleáris energiát, az arány mostanra 40 százalék alá csökkent, azaz a lakosság több mint negyede megváltoztatta korábbi negatív véleményét.

Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy a német polgárok egyre erősebben tapasztalják az atomerőművek leszerelésének negatív következményeit. A tendencia Ausztriában is hasonló, amely atomenergia vonatkozásában továbbra is Európa legelutasítóbb országa, azonban az öt évvel korábbi 78 százalékos arány 2021-re 57 százalékra mérséklődött, azaz az osztrákok több mint ötödének változott meg korábbi negatív véleménye.

Ha az elmúlt évek tendenciái tovább folytatódnak, a szakmai érvek után a politikai legitimitás is fokozatosan el fog fogyni az európai atomellenes pártok mögül, akik így már a következő években szembekerülhetnek saját választóikkal. Ráadásul az európai polgárok egyre közvetlenebbül megtapasztalhatják a nukleáris erőművek bezárásának negatív következményeit, így a technológia támogatottságának növekedése a jövőben tovább gyorsulhat.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Sztori 2021-10-28 | 16:34
Valami nem stimmel azzal, hogy Gyurcsány EasyJettel repült haza Szardíniáról

Valami nem stimmel azzal, hogy Gyurcsány EasyJettel repült haza Szardíniáról

  • A volt miniszterelnöknél állítólag vakbelet diagnosztizáltak, miután szardíniai nyaralásán fájt a hasa.
  • Csütörtökön Gyurcsány azt írta Facebook oldalára, hogy a rugalmas EasyJet-jegyüket átfoglalva visszautaztak Budapestre, és túl van a műtéten, minden rendben.
  • Csakhogy a BENNFENTES ellenőrizte, és az EasyJet nem repül Szardína-Budapest viszonylatban, de Milánó-Budapest, Róma-Budapest, vagy Szardínia-Bécs viszonylatban sem.
  • Budapestről csak Amszterdamba, Párizsba, Lyonba, Bázelbe, Genfbe, Londonba és Manchesterbe utazhatunk EasyJettel, és értelemszerűen ugyanezekből a városokból Budapestre.
  • Viszont a nyári szezon végeztével a Wizzair és a Ryanair sem üzemeltet közvetlen járatokat Szardínia repülőtereiről.
  • Nagy kérdés tehát, hogyan utazott haza Gyurcsány Ferenc, és ha nem az EasyJettel, akkor miért írta a Facebook oldalára mégis azt, hogy az EasyJet légitársaság járatát vette igénybe egy rugalmas átfoglalással?
Sztori 2021-09-05 | 19:23
Karácsony a fiát a kiváltságos 1% magániskolájába járatja, de azzal kampányol, a 99%-ot akarja képviselni

Karácsony a fiát a kiváltságos 1% magániskolájába járatja, de azzal kampányol, a 99%-ot akarja képviselni

  • Megint lelepleződött a képmutató és elitista baloldal.
  • Karácsony az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba íratta fiát.
  • Az éves tandíj 1,32 millió forint.
Sztori 2021-06-03 | 18:37
BLOOMBERG: Túl a kétmilliárd beadott koronavírus-vakcinán

BLOOMBERG: Túl a kétmilliárd beadott koronavírus-vakcinán

  • A történelem legnagyobb oltási kampánya zajlik. A Bloomberg által gyűjtött adatok szerint 176 országban több mint 2 milliárd koronavírus elleni vakcinát adtak eddig be.
  • A legutóbbi napokban nagyjából 35,8 millió adagot naponta.
Sztori 2021-12-08 | 12:31
Két informatív videó arról, miért van az EU nyugati felén energiakrízis

Két informatív videó arról, miért van az EU nyugati felén energiakrízis

  • A Századvég szakértői a Kontextus podcastben és az M5 közszolgálati csatorna Ez itt a kérdés műsorában fejtették ki az EU-t sújtó energiakrízis részleteit.
  • Elhibázott zöld forradalom, a megújuló energiatermelés fetisizálása és a buta atompánik kellettek ahhoz, hogy az EU nyugati felét masszív áremelkedés és energiakrízis érje el.
  • A dolog érdekessége, hogy a hazai baloldali ellenzék ugyanazokat a hibákat követné el idehaza is, amelyektől Nyugat-Európa jelenleg szenved.

 

 

 

Sztori 2021-09-06 | 09:43
A Sinopharm bejelentette, hogy a béta és a delta variáns ellen is rendelkezik vakcinával

A Sinopharm bejelentette, hogy a béta és a delta variáns ellen is rendelkezik vakcinával

  • Arról még nincs döntés, mikor dobják piacra ezeket az oltóanyagokat.
Bel 2021-05-28 | 16:40
Karácsony másfél éves mérlege Budapesten: a többség szerint rossz irányba mennek a dolgok

Karácsony másfél éves mérlege Budapesten: a többség szerint rossz irányba mennek a dolgok

  • 53% szerint rossz, 37% szerint jó irányba mennek a dolgok Budapesten, áll a Századvég 1000 fős, reprezentatív budapesti felmérése.
  • Karácsony személye már nem ennyire megosztó a városban: 47% kedvező, 48% kedvezőtlen véleménnyel van a Főpolgármesterről.
  • Az ellenzékre 49%, a Fideszre 41% voksolna most vasárnap a válaszadók közül.
  • 50% új embert szeretne a Főváros élén látni, és 38% szerint Karácsonynak kellene a Főpolgármesternek maradnia.
  • A budapestiek háromnegyede szerint azonban Karácsonynak nem kellene indulnia a minsizterelnök-jelöltségért.
  • Másfél évvel megválasztása után Tarlós Istvánról a budapestiek 50%-a azt gondolja, vezetése alatt jobban mentek a város dolgai.
  • Karácsonyról csak a válaszadók 37%-a gondolja ezt.