- Alig maradt harcra fogható eszköze a Bundeswehrnek a nagylelkű ukrán adományok és az évtizedes alulfinansízrozottság miatt.
- A lőszerkészletük csak néhány napra elegendő, nem pedig a NATO által ajánlott 30 napra.
- A 350 Puma gyalogsági harcjárműből mindössze 150 üzemképes.
- Eberhard Zorn, a fegyveres erők főfelügyelőjének decemberi jelentése szerint a Bundeswehrnek még sebtapaszból sincs elég.
A Bundeswehr helyzete minden eddiginél siralmasabb - A reformok szempontjából kritikus év veszett el, fogalmaz az Economist.
"A bundeswehr, a hadsereg, amelyet vezethetek, többé-kevésbé kiürült" - írta Alfons Mais tábornok, a német hadsereg főnöke aznap, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy érzelmes bejegyzésben a közösségi médiában. "Mindannyian előre láttuk, hogy ez bekövetkezik, és nem voltunk képesek érveinkkel áttörni, és levonni és végrehajtani a Krím annektálásából levont következtetéseket. Ez nem jó érzés! Elegem van!"
Majdnem egy évvel a tábornok sokat emlegetett posztja után a német fegyveres erők az Ukrajnába küldött felszerelés miatt kimerültebbek, mint valaha.
A lőszerkészletük csak néhány napra elegendő, nem pedig a NATO által ajánlott 30 napra. A csapatok által használt rádióberendezések 40 évesek és analógok - és így könnyen lehallgathatók.
A 350 Puma gyalogsági harcjárműből mindössze 150 üzemképes. Eberhard Zorn, a fegyveres erők főfelügyelőjének decemberi jelentése szerint a Bundeswehrnek még sebtapaszból sincs elég.
Szakértők és katonák számára a Bundeswehr siralmas állapota nem újdonság, de egészen Oroszország Ukrajna elleni támadásáig Németország vezetőit nem érdekelte annyira, hogy tegyenek ellene valamit. A háború Európában elképzelhetetlennek tűnt.
A politikai vezetők végignézték, ahogy a Bundeswehr egy olyan haderővé zsugorodik, amely néhány száz embert képes bevetni, hogy segítsen harcolni olyan nemzetközi problémás területeken, mint Afganisztán vagy Mali, de elvesztette képességét Németország védelmére és a NATO kötelezettségeinek teljesítésére.
Egy évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az orosz invázió okozta sokk radikális és gyors változást kényszerít a Bundeswehrre. Három nappal a támadás után Olaf Scholz, Németország kancellárja jelezte a világnak, hogy Németország eltökélt abban, hogy erős, élvonalbeli hadsereggel rendelkezzen, amikor a parlamentben "fordulópontot" jelentett be, amelynek keretében 100 milliárd eurós (107 milliárd dollár) extra alapot hozott létre a fegyveres erők számára, ami az éves védelmi költségvetés kétszerese.
Azt is megígérte, hogy teljesíti a NATO védelmi célját, a GDP 2%-át. "A beszéd villámcsapásként ért bennünket" - mondta egy magas rangú német katona. Végre a fegyveres erők prioritást élveznek a politikai döntéshozók számára.
Tizenegy hónappal később a német katonák ismét csalódottak. A Bundeswehr eddig keveset látott az ígért hatalmas beruházásokból. Németország 35 Amerikában gyártott f-35-ös vadászrepülőgépet rendelt, amelyek a Tornados flottát váltják majd fel, de csak 2027-ben szállítják le őket.
Egy sor baklövés után Christine Lambrecht védelmi miniszter január 16-án lemondott. Neki kellett volna felügyelnie a fegyveres erők nagyszabású reformját, de inkább csak apró lépéseket tett.
"Egy döntő évet vesztettünk el" - mondja Christian Mölling, a Német Külkapcsolati Tanács egyik agytrösztjének munkatársa, aki szerint Scholz úr nem volt tisztában a fegyveres erők problémáinak teljes mértékével, amikor beszédét elmondta.
A hosszú távú rossz közérzet olyan mértékű, hogy a védelmi miniszteri posztot Berlinben "karriergyilkosnak" vagy "katapultülésnek" nevezik. Scholz úr megpróbált meggyőzni egy vezető politikust, hogy vegye át Lambrecht asszony helyét, de kudarcot vallott. Boris Pistorius, akit január 19-én iktattak be, korábban Alsó-Szászország belügyminisztere volt. Már új munkakörének második napján a mélyvízbe került, amikor meg kellett próbálnia igazolni Scholz úr kitéréseit a nehéz harckocsik Ukrajnába küldésével kapcsolatban.
Pistorius úrnak egy perc nyugta sem lesz. Újjá kell építenie a Bundeswehrt, és továbbra is segítenie kell Ukrajnának, miközben teljesítenie kell Németország NATO-kötelezettségeit - mondja Rafael Loss, a European Council on Foreign Relations, egy másik agytröszt munkatársa.
Január 1-jén Németország vette át az atlanti szövetség nagyon magas készültségű közös műveleti egységének vezetését. Ez 11 500 katonát foglal magában, akiknek több mint felét Németország biztosítja.
Mégis, ha a VJTF bevetésre kerülne, a német kontingensnek a Bundeswehr más egységeiből kellene összekaparni a felszerelést, mivel annyira rosszul felszerelt. Nehezen lenne képes 48-72 órán belül bevethetővé válni, ahogy azt a NATO megköveteli.
Németország azt is vállalta, hogy 2025-ig 30 000 teljesen felszerelt férfit és nőt bocsát a NATO szolgálatába. Szakértők kételkednek abban, hogy ezt meg tudja tenni.
A teljes fegyveres erő mintegy 183 000 férfiból és nőből áll, szemben a hidegháború végi közel 500 000 férfival és nővel, amikor Nyugat-Németország a GDP közel 3%-át költötte a védelemre.
A három évtizedes alulfinanszírozottság és az egyre jobban felduzzadó bürokrácia súlyos áldozatokat követelt. A Bundeswehr rendbetételéhez azonban nem csak pénzre van szükség.
A katonáknak - és főnökeiknek - már nem lehet elegük. Máskülönben a fegyveres erők nem fogják vonzani a férfiakat és nőket, hogy 2032-re 203 000 főre növekedjenek, ahogyan azt a terv előírja.
