- A közvélemény-kutatást Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban végezték, 6000 fő részvételével.
- A reprezentatív felmérés 2022 június 17 és július 6. között készült.
A Secours populaire első alkalommal mutatja be az Ipsos által készített felmérést a szegénységről és a bizonytalanságról hat európai országban. A felmérést Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban végezték. 6000, kvótamódszerrel* megkérdezett ember válaszai riasztó képet festenek egy olyan kontinensről, amelyet az emelkedő számlák, a nélkülözés és a bizonytalan szakadékába való zuhanástól való félelmek zavarnak.
A felmérés első eredménye, hogy több mint minden második európai úgy érzi, hogy vásárlóereje csökken. A rekord infláció mellett az európaiak vásárlóereje csökken: 54%-uk úgy véli, hogy vásárlóereje esett az elmúlt három évben (mindössze 17%-uk szerint nőtt).
De ez nem minden országot érint ugyanúgy. A lengyelek a legpozitívabbak, negyedük üdvözölte vásárlóerejének növekedését.
Ezzel szemben a vásárlóerő csökkenését Görögországban említik a leggyakrabban (68%), csak néhány ponttal lemaradva a francia válaszadók mögött (63%).
"Amikor eljön a tél, tudjuk, hogy sok család nem fogja tudni kifizetni az energiaszámláit" - Greta Barbolini, az olasz ARCI egyesület, a Secours populaire français partnere.
Azok körében, akik említették, hogy kevésbé tudják fedezni kiadásaikat, az ok egyértelműnek tűnik: 89%-uk az árak emelkedését nevezi meg okként, messze megelőzve az adóemeléseket (31%), a jövedelemcsökkenést vagy a szociális támogatás csökkenését, az új kiadásokat vagy a családi helyzetükben bekövetkezett változást. Az elmúlt hónapok magas inflációja tehát sok európai számára a vásárlóerő csökkenésének fő oka.
A vásárlóerő elvesztésével szembesülve sok európai bonyolult döntések előtt áll: 80%-uk már arra kényszerült, hogy vagy korlátozza utazásait, vagy ne fűtsön úgy, ahogy kellene, vagy rokonok segítségét vegye igénybe, vagy több munkahelyet tartson fenn. A helyzet olyannyira elmérgesedik, hogy a válaszadók 53%-a szembesült legalább egy ilyen helyzettel 2022 első felében, amikor az infláció alacsonyabb volt, mint most.
A költségek máris minimálisra csökkentek
Az energiaköltségek dominálnak a háztartások által fizetendő számlák problémájában, amint azt az Ipsos/Secours Populaire Franciaországban végzett és tavaly szeptemberben közzétett "szegénység és bizonytalanság" barométere is megállapította. Az utazás korlátozása a leggyakoribb választás a vizsgált országok mindegyikében, kivéve az Egyesült Királyságot: a válaszadók 62%-a kényszerült erre anyagi helyzete miatt, míg 47%-uk azt mondta, hogy nem tudta bekapcsolni a fűtést otthon, amikor fázott, és 34%-uk lemondott az orvosi kezelésről, amikor az egészsége megkívánta.
A Csatorna túloldalán a helyzet, amely a növekvő árakat és a politikai instabilitást ötvözi, különösen riasztó, ahogy Imran Hameed, az ország északi részén található Birminghamben működő élelmiszerbank vezetője látja: "Az ide érkező emberek gyakran egy-két napja nem ettek. Korábban főleg egyedülálló anyák vagy segélyezettek voltak, soha nem kellett segítenünk olyan embereknek, akik teljes munkaidőben dolgoztak."
"Hét évvel ezelőtt a fizetésem alacsonyabb volt, de elég volt. Most egyáltalán nem ez a helyzet" - Natalia, az athéni Népi Szolidaritás tagja, a Secours populaire partnere.
Az Ipsos által megkérdezett 6000 ember többségének nincs mozgástere egy kemény csapás esetén: kétharmaduk azt állítja, hogy már nem tudja, milyen kiadásokban kell kompromisszumot kötnie, mert már mindenből lefaragott, amiből le lehetne faragni. Ez a többség tehát gyorsan kényes pénzügyi helyzetbe kerülhet.
Míg Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban a válaszok 60% körüliek, addig Görögországban szinte a teljes lakosság (88%). Ezt a bizonytalanságot tükrözi, hogy az emberek több mint negyedének (28%) a hónap 15. napjáig késedelmet szenved a számlák befizetése, és hasonló arányban mondják, hogy "félnek attól, hogy elveszítik az otthonukat".
Ez a félelem valószínűleg fokozódni fog ezen a télen és tavasszal az emelkedő energiaszámlák által megrázott Európában.
Egy kísértet söpör végig Európán: a bizonytalanságba való belesüllyedéstől való félelem. Az európaiak többsége (55%) úgy érzi, hogy jelentős a kockázata annak, hogy az elkövetkező hónapokban bizonytalan helyzetbe kerül. Ezt a kockázatot majdnem minden ötödik európai (17%) "nagyon jelentősnek" tartja.
Ezen a területen különösen az olaszok (70%), a görögök (68%) és a lengyelek többsége (56%) aggódik.
Más országokban is a lakosság jelentős részét érinti, különösen Németországban (49%), de az Egyesült Királyságban (47%) és kisebb mértékben Franciaországban (42%) is. Ezek a számok messze meghaladják a szegénységi küszöb alatt élők arányát, amely 2021-ben 17% körül lesz (legfrissebb közzétett adatok, Insee 27.05.21). A bizonytalanság még szélesebb körben elterjedt - emlékeztet a belga Olivier Schutter, az ENSZ szélsőséges szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja, aki jelentést tett közzé a kontinens helyzetéről: "A gazdasági növekedés és az általános fejlődés nem mindenki számára jelentett előnyt, olyannyira, hogy a lakosság egyötöde bizonytalanságban él."
Erős nélkülözés a szülők részéről
Ahhoz, hogy gyermekeiknek (18 év alattiaknak) jó életkörülményeket biztosítsanak, sok szülőnek meg kell fosztania magát pár dologtól. Elsősorban a szabadidős tevékenységek és kirándulások (76%), a fodrászat és szépségápolás (72%), valamint a ruhavásárlás (72%) terén korlátozzák magukat.
Majdnem minden második (48%) az élelmiszerek fogyasztását is csökkentette.
A szülők kétharmada (66%) már kénytelen volt korlátozni gyermekeik kiadásait, mivel a számlák egyre magasabbra szöknek. Majdnem minden második (49%) már lemondott arról, hogy gyermeke nyaralni mehessen vagy hobbytevékenységet folytasson (45%), mert nem volt rá pénzük.
Bizonyos nehéz helyzeteken túl a szülők aggódnak: 49%-uk azt mondja, hogy attól fél, hogy a jövőben nem lesz képes gondoskodni gyermekeiről. Ez az aggodalom a gazdasági válság által különösen sújtott Görögországban, de az Egyesült Királyságban (50%) és Franciaországban (49%) is erős. A kontinens leggazdagabb országa, Németország 46%-kal ismét nagyon közel áll ehhez.
Ennél is súlyosabb, hogy a szülők egyharmada (33%) azt állítja, hogy nem tud kellően változatos étrendet biztosítani gyermekének. Ez ismét súlyos helyzet, különösen Görögországban (42%).
"Aggódunk a fiatalok, a nyugdíjasok és a dolgozó szegények miatt, mivel semmi jele annak, hogy az árak csökkennének" - Sergo Kuruliszwili, a lengyel PKPS egyesület tagja, a Secours populaire partnere.
Az emberek mely kategóriáit érzékelik leginkább érintettnek a bizonytalanság és a szegénység által? Ezek országonként eltérőek. Németországban (61%) és Lengyelországban (59%) az idősek. Ezzel szemben Görögországban és Olaszországban a fiatalok állnak a lista élén, 57%-os, illetve 45%-os aránnyal. A britek esetében mindenekelőtt az egyszülős családok tűnnek a legkiszolgáltatottabbnak (55%).
Ilyen körülmények között a Secours populaire rendszeresen támogatja partnereit Lengyelországban (különösen az ukrajnai menekülteknek nyújtott gyorssegélyek), Olaszországban (földrengések utáni gyorssegélyek, menekülteknek nyújtott segélyek), Görögországban (élelmiszersegélyek, menekülteknek nyújtott segélyek, üdülések szervezése), Németországban (gyorssegélyek) és más európai országokban.
Valójában a szolidaritást kell globalizálni, nem a szegénységet.
