- Úgynevezett Annual Report-ot adott közzé a 2022-es magyar választásokba belegabalyodott Action for Democracy.
- Karácsony egykori főtanácsadója által alapított szervezet "mikroadományokat" biztosított többek között Márki-Zay Péter mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Egyesületnek.
- A milliárdokról iőközben kiderült, hogy nem mikroadományok, hanem nagy donorok pénzei annak érdekében, hogy megbuktassák a Fidesz-kormányt.
- Azóta az is napvilágra került, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom e külföldi forrásokat a baloldali ellenzéki pártok közös kampányában használta fel.
- A nagylelkű támogatásokat kezdetektől körüllengte a gyanú, hogy azokat Márki-Zayékon keresztül azért kapta a baloldal, hogy egyrészről buktassa meg a Fidesz-kormányt, másrészt képviseljen egy háborúpárti, a fegyverszállításokat igenlő álláspontot.
- A vesztes kampány után Kunhalmi Ágnes egy riportban és egy interjúban utalt arra, nagy hiba volt az "amerikai tanácsadókra" hallgatni az ukrán háború ügyében.
- Márki-Zay akkoriban azzal kérkedett, hogy a Belgrádot bombázó egykori európai NATO-parancsnokkal, Wesley Clarkkal ápol bennsőséges viszonyt.
- A tábornok egyébként az Action for Democracy vezetőségének is tagja.
- Az A4D most közzétett éves jelentésében az áll, 2022 első negyedévében leginkább Magyarországra fókuszáltak, "hogy közvetítsük a választások sarkalatos jelentőségét a hazai és a tágabb geostratégiai kontextusban."
Az Annual Reportot Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője szúrta ki a szervezet honlapján, és ő is hívta fel a figyelmet arra, hogy a szervezet elszólása új magyarázatot nyújt a 2022-es ellenzéki kampány bőkezű támogatására.
A jelentés pontosan így fogalmaz: "Az év első negyedévében elsősorban Magyarországra, a demokráciáért folytatott globális küzdelem egyik kulcsállamára összpontosítottunk. Célunk hármas volt: 1. A demokráciapárti és anti-autoritárius narratívák népszerűsítése a magyar közvélemény körében, hogy közvetítsük a választások sarkalatos jelentőségét a hazai és a tágabb geostratégiai kontextusban."
2022 nem volt olyan messze, hogy ne emlékezne rá mindenki: "a geopolitikai kontextus" (és úgy általában a közélet és a kampány) 2022. február 24-ét követően csak az ukrajnai háborúról és az arra adott válaszokról szólt.
Akkoriban élesen kettévált a magyar közélet: míg az Orbán Viktor vezette Fidesz a tűzszünet követelésébe, a baloldali ellenzék a háború rajongásába, adott esetben katonák és fegyverek küldésébe állt bele a kampányban, és ez a frontvonal azóta sem moccant meg: a kormány következetesen tűzszünetet és béketárgyalásokat követel, és tiltja a fegyverszállításokat, míg az ellenzék szerint fegyverszállításokkal kellene segíteni Ukrajnát.
A közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter akkoriban egyértelművé tette, hogy az egyébként az Action for Democracy vezetőségében helyet foglaló Wesley Clarck NATO-exparancsnok utasításait fogja követni. Így fogalmazott:
"Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornok, akivel egyeztettünk ebben a kérdésben, olyan NATO-szakértőt, mint Evelin Farkas, egy magyar származású, amerikai születésű szakértő, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken."
Hogy miért ezt az álláspontot képviselték, erre a választ sokan és sokszor keresték már: mindenki magyarázatot akart találni arra, hogy miért rajongja a magyarországi baloldal ezt az eszetlen ukrajnai vérontást.
Az Action for Democracy éves jelentése választ ad a kérdésre: azért, mert erre kapták a pénzt.
Arra kapták a milliónyi dollárt a kampányban, hogy támogassák a háborút, hiszen ahogyan ők fogalmaznak, az Action for Democracy célja a pénz biztosításával az volt, "hogy közvetítsük a választások sarkalatos jelentőségét a hazai és a tágabb geostratégiai kontextusban."
