- Hatalmas érzéke van az ellenzéknek a klímaügyekhez is.
- Azon a napon erőltetik a sötétzöld őrültet, amikor kiderült: a nálunk jóval gazdagabb Németország 2021 első félévében annyi szenet égetett el, mint eddig még soha.
- Az ellenzék megint meg akarja váltani a világot, ahelyett, hogy szembenézne a ténnyel: nem Magyarország, és nem is Európa a legnagyobb szennyező a világon, sőt.
- Persze érthető, hiszen mindenki tudja, miben sántikálnak: zöld adókat, CO2-adókat akarnak bevezetni, és német hóbort alapján be akarják tiltani a belsőégésű motorokat.
- Arról nem ejtenek egyetlen szót sem, hogy a tisztán elektromos járműveknek milyen hatalmas ökolábnyoma van, és sem a szélenergia, sem a naperőművek nem jelentenek 100%-os megoldást.
Az ellenzéki pártok az LMP kezdeményezésére fordultak az Alkotmánybírósághoz az ellenzék által benyújtott, de a kormánytöbbség által kiherélt klímatörvény utólagos normakontrollja érdekében.
A párok képviselői a keddi közös sajtótájékoztatón azt mondták, bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság a klímatörvényt alkotmányellenesnek mondja ki, amiért az nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését. A Magyar Országgyűlés egy éve fogadta el a klímatörvényt.
Az ellenzéki pártok közleménye szerint a kormánytöbbség akkor az ellenzéki előterjesztést alaposan átírta, jelentősen megnyirbálva, gyengítve a klímacélokat.
A kormánytöbbség által elfogadott klímatörvény szerint "Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest."
Az ellenzék közleményében azt írja, "ha ez marad, akkor búcsút mondhatunk annak a legfontosabb célnak, hogy a globális felmelegedés következtében az emberiség el tudja kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait, amivel kockáztatja saját létét", mert az ENSZ tudományos jelentésének megfelelő pályához 2030-ig legalább 65 százalékos kibocsátás-csökkentésre van szükség.
Az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi törvény mindössze 21 százalékos megújuló energia részarányt ír elő 2030-ra, ami messze elmarad a lehetőségektől. Legalább ilyen fontos, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz való alkalmazkodás szükséges intézkedéseit sem tartalmazza a törvény.
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd a közös közleményt azzal zárja: "Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még megállíthatjuk a klímakatasztrófát. Ennek megfelelő döntést várunk az Alkotmánybíróságtól!"
Mai hír, hogy a német energiafordulat 2021-ben sem sikerült.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő.
Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt.
A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.
