Német tankszállítási vita: az igazi kérdés nem az adományozás, hanem a német-amerikai fegyveripari üzleti vetélkedés

Német tankszállítási vita: az igazi kérdés nem az adományozás, hanem a német-amerikai fegyveripari üzleti vetélkedés
  • Új, eddig nem tárgyalt szempontokra világított rá a német tankvitában a Neue Zürher Zeitung.

Német tankvita: Milyen szerepet játszanak az amerikai fegyverkezési érdekek? - teszi fel a kérdést elemzésében az NZZ.

A Leopard 2 Ukrajnába történő szállítását eddig mindig katonai szempontból vitatták meg. A fegyverszállítások azonban fegyverkezés-politikai érdekekhez is kapcsolódnak. Itt térnek el a német és az amerikai nézetek.

Boris Pistorius német védelmi minisztert újságírók vették körül, mikrofonokat nyújtogattak felé. Megismételte azt, amit nem sokkal korábban már elmondott az amerikai Ramstein légibázison működő Ukrajna Támogató Csoport tárgyalótermében. A berlini kormány - közölte a szociáldemokrata politikus több mint ötven országból érkező kollégáival - még nem döntött arról, hogy engedélyezi-e a Leopard 2-es gépeknek más államok általi re-exportját.

Ukrajnának azonban harckocsikra van szüksége ahhoz, hogy továbbra is képes legyen megvédeni magát az orosz támadással szemben - ez az amerikai-európai konszenzus. Olaf Scholz kancellár azonban tétovázik, és ezért számos szövetséges részéről hatalmas nyomás alatt áll. Pistorius két mondattal válaszolt arra a kérdésre, hogy miért nem mozdul még mindig Németország: jó okok szólnak a szállítás mellett és jó okok szólnak ellene. És minden érvet gondosan mérlegelni kellett.

Ez kitérőnek hangzott, és a kritika nem váratott sokáig magára. A szállításra sürgősen szükség van "az orosz agresszió megállítása, Ukrajna megsegítése és az európai béke gyors helyreállítása érdekében" - jelentette be szombaton Edgars Rinkevics lett külügyminiszter. Németországnak, mint vezető európai hatalomnak, különleges felelőssége van ebben a tekintetben - mondta. Roderich Kiesewetter, a CDU külpolitikai szakértője azt állította, hogy Németországot jelenleg elszigeteltnek látja a német kormány tétova hozzáállása miatt.

Az USA saját tankokat akar felajánlani

Amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nem sokkal Pistorius után Ramsteinben megjelent a sajtó előtt, megkérdezték tőle, hogy Németország eléggé elkötelezett-e, mint a vezető hatalom Európában.

Austin nem tudta megállni, hogy ne mosolyogjon, de aztán azt válaszolta, hogy Németország eleget tesz, és "megbízható szövetséges". Pontosan tudnia kell, hogy Pistorius miért beszélt jó okokról a tankszállítás mellett és jó okokról a tankszállítás ellen. Az okok katonai jellegűek: tankok nélkül Ukrajna nem tudja magát sikeresen megvédeni.

Az ellenérveket a német kormány eddig meglehetősen kitérően indokolta.

A német védelmi ipar azonban aggódik amiatt, hogy az amerikaiak csak arra várnak, hogy saját harckocsikat kínáljanak fel az európaiaknak az eddigi Leopardjaik helyett. Az ukrajnai háború lehetőséget kínál az USA számára, hogy a helikopterek, vadászgépek és rakéták után páncélozott járművekkel is megvethesse a lábát az európai védelmi piacon, és kiszorítsa a német konkurenciát.

Ezt támasztja alá az a tény, hogy az amerikaiak évtizedek óta nem titkolják fegyverkezési érdekeiket. Az 1960-as években megalapították a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökséget, a DSCA-t, amely az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának alárendelt ügynökség.

Az ügynökség, hogy meggyőzze az államokat, hogy amerikai fegyvereket vásároljanak. A cél az, hogy hosszú távon az USA-hoz kössék őket. Az amerikaiak számára ez több előnnyel is jár.

Az azonos fegyverekkel rendelkező partnereket könnyebb integrálni az USA vezette katonai koalíciókba. A fegyverek vásárlásával azt is biztosítják, hogy az egységek száma nőjön, és így a költségek csökkenjenek.

Ez a Pentagonnak kedvez, amelynek kevesebbet kell fizetnie a fegyverekért. Végül pedig az amerikai védelmi ipar a többletbevételeket új fegyverek fejlesztésébe és fejlesztésébe fektetheti be.

Ez nemcsak a kapacitásaikat erősíti, hanem növeli "képességünket arra, hogy továbbra is a világ leghalálosabb hadserege maradjunk". Legalábbis ez áll a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség honlapján.

Amikor Lloyd Austin arra ösztönzi a német kormányt, hogy hagyja jóvá a Leopard 2-k Ukrajnának történő szállítását, akkor az amerikai érdekeket is szem előtt kell tartania.

A németek számára ez a dilemma. Ha Scholz enged, azzal a német érdekeket sérti.

Ha kemény marad, azt kockáztatja, hogy Ukrajna még több területet veszít, és ezzel a német érdekeket is sérti. Hogy ez a kényes helyzet hogyan alakulhatott ki, az az elmúlt harminc év német biztonságpolitikájával függ össze.

A német ipar nem tudja helyettesíteni az ukrán Leopárdot

Mindenféle színű kormányok folyamatosan csökkentették a német fegyveres erők költségvetését, így alig maradt pénz új fegyverekre. A védelmi vállalatok nem kaptak több megrendelést, és csökkenteniük kellett a kapacitásokat. A Leopard 2-höz hasonló harckocsikat már nem iparilag, hanem kézzel gyártották. Ez hosszabb időt vesz igénybe és drágább. A tankacél legyártásától a jármű ügyfélnek történő átadásáig néha két év telt el. De a vásárlók nem siettek, nyugalom volt. A tankok pedig amúgy is katonai kifutó modelleknek tűntek. Az egész világ a kiber- és drónhadviselésről beszélt.

Aztán jött az ukrajnai orosz invázió, és hirtelen nemcsak a német Bundeswehr, hanem más nyugati fegyveres erők is rájöttek, hogy túlságosan lecsökkentették kapacitásaikat. Ha most át akarják adni az amúgy is túl kevés harckocsijukat Ukrajnának, akkor pótlásra van szükségük. Nem valamikor, amíg a német harckocsiipar tud majd szállítani, hanem azonnal. Senki sem akar üres kézzel maradni, ahogy a német hadsereg felügyelője is siránkozott a Bundeswehr előtt, amikor 2022. február 24-én kitört a háború.

A német harckocsiiparnak külföldön kiváló hírneve van. A Krauss-Maffei Wegmann és a Rheinmetall építette a Leopard 2-t, a világ legjobb harckocsiját, de egyben az egyik legdrágábbat is (7-8 millió euró a 2A7-es változatban).

Csak a NATO-ban és az EU-ban tizenhat ország vásárolt Leopard 2-t. Van, ahol több százat is, például Törökországban, Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Finnországban. Másoknak csak ötven vagy még kevesebb van, például Norvégiának, Dániának és Kanadának.

A fegyverszállítások mint a biztonságpolitika eszközei

A tankmodell kiválasztása hosszú távú elkötelezettséget jelent. A katonák oktatása és kiképzése, a karbantartási és javítási infrastruktúra, a pótalkatrész-ellátás - mindezeket nem lehet egyik napról a másikra átállítani egyik harckocsitípusról a másikra. Aki egyszer bekerült az üzletbe, az évtizedekig benne marad. Fordítva: ha egyszer kikerülsz az üzletből, akkor hosszú időre kiesel.

Ez nem csak gazdaságilag jelent veszteséget. A fegyvereladás adókat és munkahelyeket biztosít az államnak, és nyereséget a vállalatoknak.

A fegyverexport azonban mindenekelőtt a kül- és biztonságpolitika része. Aki egy másik államot azzal lát el, amivel az a saját fegyveres erőit felszereli, az bizalmat és egyúttal gazdasági függőséget is biztosít - és ezáltal befolyást szerez.

Egy sérült hajócsavarral rendelkező tengeralattjárót például csak akkor lehet újra hadrendbe állítani, ha a gyártó új hajócsavart szállít. Vagyis a gyártó ország közvetlenül befolyásolhatja a vásárló állam harcképességét.

Németországban azonban a fegyverexportot évtizedekig nem ebből a szempontból, hanem gazdasági és mindenekelőtt etikai szempontból vizsgálták. A politikusok, különösen a baloldali spektrumból, azt akarták, hogy Németország teljesen hagyjon fel a külföldi fegyverexporttal. Meg voltak győződve arról, hogy ez békésebbé teszi a világot.

Az amerikaiak más politikát folytatnak.

Franciaország két évvel ezelőtt érezte meg ezt, amikor Ausztrália ünnepélyesen felmondta a tengeralattjárók építésére vonatkozó 56 milliárd eurós szerződést, hogy helyette amerikai hajókat vásároljon. Korábban az amerikai kormány biztonsági szövetséget kötött az ausztrál kormánnyal és Nagy-Britanniával, amely biztosította az ausztrálokat az Egyesült Államok segítségéről.

Cserébe az ausztráloknak az USA-ban kellett megvásárolniuk a fegyvereiket.

Az amerikaiak kijátsszák a bizalom kártyát

Német védelemipari források szerint az amerikai kormány évek óta próbálja fokozni fegyvereladásait Európában. Úgy tűnik, hogy az alku mindkét félnek jó; az amerikai fegyverek is a világ legjobbjai közé tartoznak. Az üzletnek azonban ára is van.

2022 januárjában az amerikaiak megállapodtak Horvátországgal 89 használt Bradley gyalogsági harcjármű, köztük 22 pótalkatrész-adományozó szállításáról. Az eladási ár 130 millió euró volt, mínusz 46 millió euró, amelyet az amerikai védelmi minisztérium átvállalt. De ami kezdetben kedvezőnek tűnt, az drága vállalkozásnak bizonyult. Bradleyék több mint harminc évesek. Horvátországnak komplett csomagot kellett vásárolnia, beleértve a pótalkatrészeket, a karbantartást és a szervizelést. A teljes volumen így 630 millió euróra szökött fel.

A lengyelországi fejlemények különösen fájdalmasak a német harckocsiipar számára. Az elmúlt húsz évben az ország több mint 200 Leopard 2-t vásárolt Németországtól.

A Krím orosz annektálása után a német-lengyel kapcsolatok azonban megromlottak. A varsói kormány azzal vádolta Berlint, hogy túlságosan kritikátlan politikát folytat Moszkvával szemben. Németországot ezért Lengyelország egyre bizonytalanabb partnernek tekintette a fegyverszállításokat illetően is.

2021 júliusában Mariusz Blazczak védelmi miniszter bejelentette, hogy 250 új és 116 használt M1 Abrams harckocsit tervez vásárolni az Egyesült Államoktól 8,85 milliárd euróért.

Tavaly nyáron Lengyelország 1000 darab K-2-es fő harckocsi megvásárlásáról is megállapodott Dél-Koreában. A gyártó erre a célra gyárat épít Lengyelországban. A német ipar is pályázott a szerződésre, de üres kézzel távozott.

Lengyelország tehát most tankokat vásárol az USA-tól és Dél-Koreától is. Ez politikailag is fájdalmas Németország számára, mert a lengyel döntésekkel egy dolog világossá vált: Németország, a szomszédja többé nem stratégiai, megbízható partner. Ez most a távoli USA és a még távolabbi Dél-Korea lett.

A védelmi vállalatok névtelenséget kérő képviselői arról számoltak be, hogy az amerikaiak olyan országoknak, amelyek Leopard 2-t szállíthatnának Ukrajnának, használt harckocsikat ajánlanak fel saját készletükből való pótlásként, valamint hosszú távú ipari partnerséget.

Bármelyik ország, amelyik elfogadja az amerikai ajánlatot, nehezen nyerhető vissza a német harckocsiipar számára. Emellett csökkenne Berlin befolyása a fegyverkezési politikában.

Scholz: A védelmi iparnak gyorsabban kellene termelnie

Hogy a német hadiipar félelmei meghatározó szerepet játszanak-e Scholz kancellárnak a tankszállításokkal kapcsolatos tétova hozzáállásában, azt még nem tudni. A német védelmi iparnak is fel kell tennie magának a kérdést, hogy nem kellett volna-e már régen jelentősen növelnie kapacitásait. Nemcsak Ukrajna, hanem a nyugati országok harckocsik iránti növekvő igénye is nyilvánvalóvá vált legkésőbb 2022. február 24. óta. Évtizedek óta először a fegyverek iránti kereslet Nyugaton fellendülőben van, de a német gyártók alig tudnak szállítani.

Az Egyesült Államokban eközben már számolják, hogy az európai szövetségeseknek történő fegyvereladásokból mennyit lehetne bevonni az Ukrajnának történő szállítások pótlására.

Az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies) Katonai és Politikai Hatalom Központja, egy washingtoni lobbiszervezet, amelyet Izrael finanszíroz, nemrégiben arról számolt be, hogy az USA összesen 21,7 milliárd dollárra számíthat, függetlenül attól, hogy a fegyverek használtak vagy vadonatújak.

Néhány nappal ezelőtt Olaf Scholz arra panaszkodott, hogy a német fegyvergyártó cégek által gyártott kis darabszámok miatt nem lehet "igazi iparról" beszélni. Követelte, hogy a fegyver- és lőszergyártást jelentősen bővítsék. Szombaton Lars Klingbeil, az SPD frakcióvezetője pedig "paktumot javasolt a fegyveriparral".

Mindkét nyilatkozat ismét azt mutatja, hogy a német biztonságpolitikában nem a tervek, hanem a végrehajtás hiánya tapasztalható. Kérdés, hogy az ukrajnai háború után alig egy évvel miért nem létezik már régóta ez a paktum az iparral.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Sztori 2021-12-14 | 12:00
Az illegális migráció sötét árnyoldala: felborult egy kisbusz, heten haltak meg

Az illegális migráció sötét árnyoldala: felborult egy kisbusz, heten haltak meg

  • Mórahalmon egy szerb egyterűt akartak ellenőrizni a rendőrök, az embercsempész gázt adott, majd súlyos balesetet szenvedett a kisvárosban.
Sztori 2022-10-24 | 15:33
A német külügyminiszter triplázná az ukrajnai fegyverszállításokra biztosítható forrásokat

A német külügyminiszter triplázná az ukrajnai fegyverszállításokra biztosítható forrásokat

  • 700 millió euró helyett 2,2 milliárdot követel Annalena Baerbock a liberális pénzügyminisztertől.
  • Kifordult a sarkából a világ: a korábban pacifista és antimilitarista baloldal milliárd eurós fegyverszállításokért kardoskodik.
Sztori 2022-09-22 | 16:03
Németország: 46 százalékkal nőttek a termelői árak augusztusban

Németország: 46 százalékkal nőttek a termelői árak augusztusban

  • Robbanásszerű emelkedésről tudósít a BILD.
  • A közgazdászok az infláció enyhe csökkenésére számítottak - ez távolról sem az - jegyzi meg a BILD.
  • A Commerzbank vezető közgazdásza szerint "Óriási inflációs nyomás van a levegőben".
Sztori 2021-12-18 | 11:08
A 444 cáfolja a baloldali politikusok és az ellenzéki propagandamédia hazudozásait

A 444 cáfolja a baloldali politikusok és az ellenzéki propagandamédia hazudozásait

  • Miután a 444 megszellőztette az ellenzékre nézve borzasztóan kínos közvélemény-kutatási adatokat, össztűz alá került.
  • Megtámadták az újságírót amiatt, hogy tudatos dezinformációban vesz részt azért, hogy gyengítse az ellenzéket.
  • Majd azt hazudták, nem is tudnak a kutatásról.
  • Magyari Péter, a portál szerzője pedig mai cikkében válaszolt: a prezentáció, amiben az ellenzék számára sokkoló adatok szerepeltek, összesen 69 oldalas.
  • És a kutatásnak vannak gazdái, kiderül belőle, hogy milyen mintán, hány embert és hogyan kérdeztek, és van jelzett hibahatára is.
Kül 2021-05-24 | 13:04
Der Spiegel: az iskolaudvarokon a "te zsidó" a leggyakrabban elhangzó sértegetés, az etnikai és vallási konfliktusok túlterhelik a német iskolákat

Der Spiegel: az iskolaudvarokon a "te zsidó" a leggyakrabban elhangzó sértegetés, az etnikai és vallási konfliktusok túlterhelik a német iskolákat

  • Élénk vita zajlik az egyre növekvő, és utcán is észlelhető antiszemitizmus miatt Németországban.
  • A BILD pár napja arról számolt be, migráns fiatalok "szar zsidók" ordítozással tüntettek nagyvárosokban, köztük Berlinben.
  • Egyes iszlámkritikus gondolkodók a németországi helyzethez mérten bátran kimondják: az iszlámban benne gyökerezik a zsidóellenesség, és a politikusok hibát követtek el, amikor nem vették észre, hogy antiszemitizmust importálnak.
  • A Spiegel szerint az iskolákban is jelentkezik a probléma, etnikai és vallási konfliktusok terhelik a mindennapokat.

 

Sztori 2021-09-05 | 19:23
Karácsony a fiát a kiváltságos 1% magániskolájába járatja, de azzal kampányol, a 99%-ot akarja képviselni

Karácsony a fiát a kiváltságos 1% magániskolájába járatja, de azzal kampányol, a 99%-ot akarja képviselni

  • Megint lelepleződött a képmutató és elitista baloldal.
  • Karácsony az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba íratta fiát.
  • Az éves tandíj 1,32 millió forint.
Sztori 2023-01-13 | 19:16
Egyre nagyobb hiány van rákellenes gyógyszerekből Németországban

Egyre nagyobb hiány van rákellenes gyógyszerekből Németországban

  • A beszámolók szerint a helyzet egyre romlik.
  • Az alternatív készítmények pedig erősebb mellékhatásokat okoznak, a nőgyógyászati társaság vezetője szerint ettől szenvedve a nők emiatt egyszerűen abbahagyják a rákellenes terápiákat.