Erdogan: Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa "migránsraktárává" válni

Erdogan: Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa "migránsraktárává" válni

Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa "migránsraktárává" válni – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan csütörtök este az államfői kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján az Afganisztán felől fenyegető újabb migránshullámmal összefüggésben. A török elnök kifejtette: Európa azzal, hogy lezárja határait, nem helyezheti kívül magát a problémán - közli a Magyar Nemzet.

"Európa ezzel nemcsak a nemzetközi jogot sérti meg, de az emberi értékeknek is hátat fordít" – fogalmazott. Egyértelművé tette azt is, hogy országa nem az a hely, ahová és ahonnan aki csak akar, be- és kiléphet, ahol kénye kedve szerint mozoghat. A török társadalom ugyanakkor nem csak magára gondol, és nem fordít hátat azoknak, akik az ajtajához érkeznek – tette hozzá egyúttal.

Tudatta, jelenleg 180 ezer regisztrált, és mintegy 120 ezer regisztrálatlan afgán migráns él Törökország területén.

A török vezető jelezte, hogy országa erősen zárja majd a határait, és a jelenleg a területén tartózkodó illegális migránsokat haza fogja küldeni.

"Hogy más útvonalon hova mennek, az már az ő dolguk" – mutatott rá.

Márpedig Törökország szerepe kulcsfontosságú a tálibok hatalomátvétele után várhatóan Afganisztánból Európa felé meginduló bevándorlási hullám feltartóztatása szempontjából. Ahogyan a destabilizálódott közép-ázsiai állam szomszédjainak, például Pakisztánnak és Iránnak is, ugyanis kizárólag rajtuk múlik majd, hogy mennyien jutnak el az Európai Unió határaihoz a tálibok megtorlásától való félelem által motiválva.

A lap megkeresésére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt húsz évben rengeteg afgán ember szolgálta az amerikaiakat, illetve a NATO-t, közülük pedig bőven akadnak olyanok is, akik nagyon komoly hírszerzési feladatokat láttak el, s mind hittek abban, hogy az ország a változás útjára lépett – nekik pedig van okuk félni a tálib megtorlástól.

"Az sem elhanyagolható tény, hogy az afgán lakosság nagyjából fele 2001 után született, ők tehát egy olyan világban nőttek fel, ami teljesen mást ígért, mint ami várhatóan most megvalósul a tálibok ismételt hatalomra kerülésével; gondoljunk a fiatal lányok iskoláztatására és a nők munkába állására" – ezek az álmok most úgy tűnik, semmivé foszlanak, noha a tálibok láthatóan igyekeznek – legalábbis retorikájukat tekintve – egy barátságosabb arcukat mutatni – magyarázta Marsai Viktor.

A kutató szerint az sem mellékes, hogy 2001-ben ráadásul még nemigen volt közösségi média, most viszont már mindenki kezében ott van az okostelefon, nem csak a Nyugaton, de Afganisztánban is. – A fiatal társadalom tehát a képernyőn keresztül érkező ingerek hatására is motivált lehet abban, hogy elhagyja a közép-ázsiai országot, hiszen a Nyugatról, illetve a környező országokból áradó tartalmak könnyen arra ösztönözhetik őket, hogy útnak induljanak – fűzte hozzá.

Mint arra a kutató rámutatott: az Európai Unió szempontjából rendkívül fontos Afganisztán nyugati szomszédjának, Iránnak a szerepe, illetve az, hogy a perzsa állam milyen mértékben fogja feltartóztatni az újonnan érkezőket, hiszen már most is közel egymillió afgán él Iránban.

Marsai Viktor emlékeztetett: 295 kilométer hosszú falat épít a török kormány az ország Iránnal közös határára, hogy kívül tartsa az Afganisztánból érkező menedékkérőket, ezt júliusban kezdték el építeni, s körülbelül 150 kilométer már el is készült.

"Azt azonban fontos tudatosítani, hogy sem Ankara, sem pedig Teherán nem fogja megerősíteni a határvédelmét Európa két szép szeméért cserébe" – szögezte le a kutató, utalva arra, hogy az Európai Uniónak ismét meg kell nyitnia a pénzcsapokat annak érdekében, hogy a menekültek ne jussanak el az Európai Unió határáig.

Marsai Viktor beszélt arról is: voltak előrelépések az Európai Unióban a migráció megítélését illetően, ez ugyanakkor nem független az álláspontja mellett a kezdetek óta következetesen kitartó magyar kormány retorikájától. – Az Európai Bizottság tavaly például elég határozottan Görögország mellé állt, mikor Törökország útjának eresztette a menekülteket; ugyanezt a támogató hozzáállást látjuk most a litván–belarusz határon – magyarázta a kutató.

Marsai szerint az látszik, hogy bár az Európai Unió mostanra eljutott oda, hogy próbálja megszüntetni az illegális migrációt, annak szankcionálására azonban még mindig nincs megoldás.

"Az Európai Unió területére már bejutott, ám elutasított menedékkérelemmel rendelkező bevándorlóknak ugyanis csupán az egyharmadát sikerül kitoloncolni" – mutatott rá Marsai. Hozzáfűzte: ha tehát valaki útra kell, és sikerül betenni a lábát az EU területére, akkor 80-85 százalék esélye van arra, hogy valahogyan itt ragad. Ez még mindig nagyon sok, és ösztönzőleg hathat azokra, akik most azon gondolkodnak, megéri-e útnak indulni.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Sztori 2021-07-14 | 11:12
A kukoricásig jutott a balfék tolvaj - FOTÓ

A kukoricásig jutott a balfék tolvaj - FOTÓ

  • A gyanúsított egy utcán parkoló járművet kötött el Debrecenben.
  • A kaland nem sokáig tartott, mivel egy kanyarban kisodródott és egy kukoricásba hajtott az autóval.
Sztori 2021-09-24 | 11:07
Drasztikus gázár-emelés Romániában: négy-hétszeresére nő a gáz ára

Drasztikus gázár-emelés Romániában: négy-hétszeresére nő a gáz ára

  • Magyarországon kívül mindenhol Európában energiakrízis tapasztalható.
  • Németországban év eleje óta háromszorosára emelkedett a magyarnál korábban is két és félszer drágább gáz ára, ezt természetesen a polgárok fizetik meg.
  • A német energiawende (energiafordulat) több elemében is lebőgött idén.
  • Miközben a német áramár világelső, addig nem sikerült teljesíteni a megújulókhoz fűzött reményeket sem: Németország több CO2-t bocsát ki ebben az évben, mint 1990 óta valaha.
  • Egy román lap a magyar rezsicsökkentés politikáját dicséri.
Kül 2021-05-12 | 09:05
Michel Barnier: "Vannak összefüggések [a bevándorlási hullámok] és a terrorista hálózatok között, amelyek megpróbálnak beszivárogni" - a francia elnökválasztás kampányának középpontjában visszavonhatatlanul az illegális migráció áll

Michel Barnier: "Vannak összefüggések [a bevándorlási hullámok] és a terrorista hálózatok között, amelyek megpróbálnak beszivárogni" - a francia elnökválasztás kampányának középpontjában visszavonhatatlanul az illegális migráció áll

  • Egy ideje érzékelhető, hogy a francia politikai elit hangsúlyt váltott az illegális migráció megítélésében.
  • A Charlie Hebdo, majd a Bataclan elleni súlyos terrortámadások óta eltelt időben többé nem tabu nyilvánosan megkérdőjelezni az illegális migrációt.
  • Korábban csak a politikai életből kirekesztett Marine Le Pen tette ezt, de ma már a hivatalban lévő Macron elnök és kihívói is erről beszélnek.
  • Macron az utóbbi hónapokban kivívta a baloldali értelmiség haragját azzal, hogy a baloldalról támogatott politikai iszlamizmust kritizálta.
  • Az elegáns és kimért Michel Barnier, aki a BREXIT főtárgyalója volt Brüsszelben és mint az Európai Bizottság elnökségére esélyest is emlegették, szintén azzal lépett be a francia elnökválasztási kampányba, hogy meg kell állítani a migrációt Európa külső határain.
  • "Vannak összefüggések [a bevándorlási hullámok] és a terrorista hálózatok között, amelyek megpróbálnak beszivárogni" - mondta Barnier.
  • A mainstream establishment brüsszeli lapja, a Politico és annak kommentátorai migráció-ellenes kijelentései miatt azonnal éles cikkben fordultak a korábban dédelgetett főtárgyaló ellen.
Sztori 2021-05-16 | 08:00

Kezdetektől az Orbán-kormánynak volt igaza: csak az oltás törheti le a koronavírus-járványt - nagyszabású olasz vizsgálat igazolta, már az első oltás radikálisan visszaszorítja a súlyos fertőzést, és minimalizálja a kórházba kerülés esélyét

  • Hónapokig ment a vita azon, hogy a tesztelés, vagy az oltás hatékonyabb-e a koronavírus-járvány visszaszorításában.
  • A baloldali ellenzék és a vele szövetséges ellenzéki propagandamédia folyamatosan, megállás nélkül tesztelt volna, és hónapokon keresztül ezt követelték a kormánytól is.
  • Az Orbán-kormány pedig már 2020 tavaszától azt kommunikálta: csak a vakcina lesz hatékony a ragály visszaszorításában.
  • Hogy oltási céljait elérje, a magyar kormány sem ideológiai, sem pedig geopolitikai kérdést nem csinált a vakcinabeszerzésből: azért vásárolt keleti oltóanyagokat is, hogy minél hamarabb hozzájuthassanak az oltáshoz a magyarok.
  • A Karácsony Gergely vezette Főváros azonban töretlenül a tesztelésben látta a járvány visszaszorításának útját, és Budapest elköltött másfél milliárd forintot baloldali egészségügyi szolgáltatócégeknél tesztekre.
  • Ebből 1 milliárd forintot Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa biztosított Karácsonyéknak a pótcselekvéshez.
  • A tesztvita ellenére a magyar kormánynak lett igaza, és most már papírja is van róla.
  • Egy nagyszabású, 4 hónapos olasz vizsgálat szombaton megerősítette: a vakcinák első adagjának beadása után öt héttel már 80%-kal csökken a fertőzésveszély, 90%-kal csökken a kórházba kerülés esélye, és 95%-kal a halálos megbetegedés esélye.
  • Tehát abban is a kormánynak volt igaza, hogy csak a vakcina képes legyőzni a járványt, nem pedig a véget nem érő tesztelés, és abban is, hogy minél több magyar ember kapja meg legalább az oltás első adagját, annál több védett lesz idehaza, mert már az első adag is jelentős mértékben megvéd a súlyos fertőzéstől.
Sztori 2023-02-27 | 14:42
Miközben fegyvereket szállítanak, addig Párizs és Berlin is a béketárgyalások megkezdését javasolta Zelenszkijnek

Miközben fegyvereket szállítanak, addig Párizs és Berlin is a béketárgyalások megkezdését javasolta Zelenszkijnek

  • Ez az értesülés pár napja jelent meg a Wall Street Journalban.
  • A nyilvános retorika úgy szól, hogy fegyvereket kell átadni Ukrajnának, hogy az megvédhese magát és fordíthasson a háború menetén.
  • Nem nyilvánosan, magánbeszélgetések során a kételyeiket fogalmazzák meg a nyugati kormányok tisztségviselői.
  • Senki sem hisz például a Krím visszafoglalásában, ezért inkább azt támogatnák, hogy a nyugati fegyverrendszerek és a szorosabb NATO-kapcsolatok biztosítása után Ukrajna béketárgyalásokba kezdene.
  • A Wall Street Journal idéz egy párizsi vacsorát is, ahol mind Scholz, mind Macron arról győzködték az ukrán elnököt, fontolja meg a béketárgyalásokat Moszkvával.
  • A WSJ cikkébe rejtett üzenet világos: Ukrajna veszteségei elviselhetetlenre emelkednek, ha ezzel az erővel zakatol tovább a keleti fronton az orosz húsdaráló.
  • Ennek alátámasztására a WSJ egy olyan fotót is mellékelt cikkébe, amely egy lembergi temetést ábrázol, és ahol több friss sír is azonosítható.
  • Már január közepén elkezdtek a közösségi médiában terjedni olyan felvételek, ahol több ezer négyzetméteren elterülő temetők friss sírhantjain látszott, hogy irtózatos élőerő-vesztesége van az ukrán hadseregnek.
  • Ezek a képek azonban eddig nem kerülhettek be az angolszász sajtóba.