- A 25%-os kiugrás Észtország árszínvonalát Spanyolország fölé emelte - írja a BLOOMBERG.
- A bérek azonban lassabban zárkóznak fel, így e két hatás jelentősen sújtja a háztartásokat.
Az euróövezet kisebb országaiban tapasztalható, szemet szúró árnövekedés újrarajzolja a kontinens keleti és nyugati része közötti gazdasági szakadékot - fogalmaz a BLOOMBERG.
A balti régióban, ahol az infláció a leggyorsabb a blokkban, és már meghaladta a 25%-ot, Észtországban így tavaly óta az áruk és szolgáltatások ára Olaszországot és Spanyolországot is megelőzte, és ezzel Közép- és Kelet-Európa legdrágább országává vált. Szlovákia és Szlovénia is egyre drágul, és most már nem sokkal van lemaradva.
Mindig az volt a remény, hogy a kontinens egykori kommunista gazdaságai idővel közelednek gazdagabb szomszédaikhoz, és ezzel együtt emelkedik az életszínvonal.
Az ársokk azonban azt jelenti, hogy a bérek elmaradnak, és a bérkülönbségek az elmúlt évek egyik legnagyobb munkaerő-elvándorlási hullámát indították el Európa gazdagabb nyugati része felé.
A helyzet részben az euróövezet közös monetáris politikájának köszönhető, a balti tisztviselők csak későn tudták meggyőzni az Európai Központi Bankot, hogy emelje meg az ultraalacsony kamatlábakat. Az energia piaci árainak való nagyobb kitettség pedig még fokozza a fájdalmat. "Nagyon gyorsan felzárkóztunk az Európai Unió átlagos árszintjéhez" - mondta Madis Muller észt jegybankelnök. De "a jövedelmeink még mindig nem érik el az európai átlagot".
Ennek eredménye a csökkenő vásárlóerő, amely az Észt Bank kutatása szerint 2024-ig valószínűleg nem éri el a tavalyi szintet. Ez pedig a gazdasági növekedést fogja visszább húzni, amely a járvány után még dübörgött, de most már visszaszorulóban van.
A háztartásokra nagy nyomás nehezedik, és azok a vállalatok, amelyek nem tudják a növekvő költségeket az ügyfelekre hárítani, a megszűnést kockáztatják - mondta Olavi Lepp, a Swedbank Estonia vezérigazgatója. Ez próbára teheti Észtország hagyományos, alacsony költségű exportőr szerepét.
"Ha Skandináviát és Közép-Európát nézzük, felmerül a kérdés, hogy Észtország vonzó hely-e az áruk és szolgáltatások vásárlására" - mondta a Delfi balti hírszolgálatnak.
Lenno Uuskula, a tallinni Luminor vezető közgazdásza szerint a cégek rövid távon ugyan zavarokkal szembesülnek, de a váltás hosszú távon előnyökkel jár.
"Egymás után kell bezárniuk a cégeknek, amelyek nem tudják kifizetni az átlagbért" - mondta Uuskula. "Aztán új munkáltatók jelennek meg, amelyek megengedhetik maguknak, hogy magasabb fizetéseket fizessenek. Ez magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket jelent Észtországban."
Az 1,3 millió lakosú ország már eddig is ápolta a technológiai ipart, amely hozzájárult a Skype és 10, több mint 1 milliárd dolláros értékű startup vállalkozás létrejöttéhez, bár a vállalkozókat részben az alacsonyabb megélhetési költségek is vonzották.
"Nyugat-Európához képest még mindig olcsók vagyunk" - mondta Uuskula. "De Varsó jelenleg biztosan olcsóbb."
Litvániában, egy másik balti euróövezeti tagországban Gediminas Simkus központi banki vezető szintén a magasabb hozzáadott értékű termelésre való átállást hangsúlyozza, és a gyorsabb inflációt részben annak tulajdonítja, hogy a gazdaság igyekszik elérni gazdagabb szomszédainak szintjét.
Simkus ecseteli a közelmúltban bekövetkezett áremelkedést, és inkább hosszabb távra összpontosít. Kiemeli továbbá a fizetések növekedését, amelyek a vásárlóerővel kiigazítva meghaladták az olaszországi emelkedéseket, és 2023-ban a minimálbér megugrása miatt még jobban fognak emelkedni.
"Nálunk magasabb az infláció, de a bérek növekedése is magasabb volt az elmúlt 10 évben" - mondta. "A bérek körülbelül 2,5-szeresére nőttek", de "az árak nem duplázódtak meg az elmúlt évtizedben, így a reál vásárlóerő határozottan nőtt".
A közeljövőben azonban az út továbbra is göröngyös lesz: a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint az infláció jövőre is közel kétszámjegyű marad - ez több, mint amit a központi bank előre jelez.
