A járványon is egy csomót kerestek - 3,2 millió dollárt adott Soros György a Fővárosnak, ezt Budapest 500 millió forinttal egészítette ki, aztán Karácsonyék az egészet elköltötték Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt futtatott egészségügyi háttércégeknél
Bár a Főváros 2020-ban sem szorult volna rá, tavasszal 1,5 milliót, télen 1,7 millió dollárt "adományozott" Budapestnek a hírhedt nemzetközi spekuláns, Soros György.
A Fővárosnak pontosan 477,992,900 forintot utalt a Nyílt Társadalom Alapítvány tavasszal, majd a decemberi szerződés szerint 531,403,340 forint landolt Budapest számláján; az adományt a Főváros további 500 millióval egészítette ki.
Ahogyan az közismert, Karácsony kampányszerű teszteléssel állította volna meg a járványt, jelszava az volt, "teszteltni, tesztelni, tesztelni". A kormány kezdetektől fogva azt mondta, egyedül az oltás törheti le a járványt.
Soros György az adományozással 1 milliárd forintot biztosított Karácsony kampányolására, a budapesti költségvetés pedig további 500 millióval egészítette ki a liberális propagandamédiában cselekvésként tálalható álcselekvés-kampányt.
A másfél milliárdos forrás döntő része ugyanis Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása alatt jól fekvő baloldali egészségügyi vállalkozásokhoz és egy egykori miniszterhez került.
A tavaszi 1,5 millió dolláros adományból és fővárosi kiegészítésből a Corden International Kft.-vel 725 millió forint keretösszegben szerződött Budapest Covid-tesztek beszerzésére.
A decemberi szerződést már nem aprózták el, 382 millió forint összegben adtak megbízást a labordiagnosztikai vállalkozásnak, vagyis összesen 1,1 milliárdot költöttek el a Cordennél.
További cégek között a szocialista érában az egészségügyi megrendeléseken taroló Kern József, és az érdekeltségébe tartozó Diagon Kft-t találjuk: a második Soros-adományból 198 millió forintos értéken százezer darab antigéngyorsteszt beszerzésére szerződtek a céggel.
Az igazi nagy nyertes tehát a Corden International, a céggel kilenc szerződést kötött a főváros 1,1 milliárd forint értékben: a vállalkozás személyi állománya egy időben részleges átfedést mutatott a Kern József érdekkörébe tartozó Diagon és Medisyst Kft.-vel is. Kernt Gyurcsány Ferenc körébe tartozó üzletemberként tartják számon.
A harmadik nyertes pedig A Kelen Kórház Kft. nevű magánintézmény. Egyik ügyvezetője az a Székely Tamás, aki a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kabinet egészségügyi minisztere is volt. A szerződés keretösszege százhúszmillió forint. A szerződéskötéssel Székely Tamás cége nagyon jól járt, 2018-ban a Kelen Kórház Kft. árbevétele nettó 378 millió forint volt, 2020-ban tehát egyetlen szerződéssel megkapta ennek harmadát.
Az eset ismét rávilágít arra, hogy Soros György holt nyíltan, hol áttételesen, de aktívan beavatkozik a magyar politikai életbe azzal, hogy számára kedves baloldali szereplőket és azok kampányait finanszírozza.
Azonban az is biztos, hogy ennek a spekuláns-milliárdos megkéri majd az árát: ő nem arról híres, hogy feltétel nélkül szórná az ingyenpénzt.
A Telexben dolgozó férfiak ájultan rajongják, ahogy Magyar Péter a Duna mellett szelfizget a feszesen domborodó nacijában.
Közben csütörtökön a tiszások Brüsszel kívánságát teljesítve nekirontottak Magyarországnak az Európai Parlamentben.
Az EP óriási többséggel szavazott meg egy újabb háborúrajongó állásfoglalást, a jelenlévő fideszes képviselők egységesen nemmel szavaztak.
A tiszások megszavazták a módosítót javaslatot, hogy az [állásfoglalás] "sürgeti a tagállamokat, hogy aktívan gyakoroljanak nyomást a magyar kormányra, hogy szüntesse meg az Európai Békekeret, köztük az újonnan létrehozott Ukrajna Támogatási Alap blokkolását."
Vagyis a tiszás képviselők Brüsszel akaratát követve akarják belezsarolni Magyarországot az eszetlen vérontásba.
A tiszások ezzel megtették, amit megkövetelt Brüsszel: bizonyítékot szolgáltattak rá, hogy készek szembefordulni Magyarországgal.
Bige Lászlóék vállalkozásaira a GVH bírságot szabott ki műtrágyapiaci kartellezés miatt.
A baloldali vörösbáró nem ismeri el a büntetés jogosságát, helyette azt hangoztatja, őt "ki akarják csinálni".
Miközben az áldozatiságát kommunikálja, többször is megüzente, hogy bárki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, annak támogatást nyújt a kampányához.
Majd miután Márki-Zay lett a befutó, újból üzent a baloldali oligarcha: bármennyit kérhet tőle a hódmezővásárhelyi polgármester, és egy "kis aprót" már adott is neki.
Közben pedig a magyar gazdáknak is üzent Bige: nem érdekli, ha a gazdák nem jutnak műtrágyához, mert ő a nagy kereslet miatt exportálni fog, sokkal magasabb áron.
Embert barátjáról: miután a büntetését nem fizette be, aznap Márki-Zay egy videóban visszaüzent: nagyon reméli, kampányának tizedét, vagy akár az ötödét is kifizeti Bige László.
Anonymus új videójában felteszi a kérdést: nem tudjátok, ki az a Berki Zsolt? Ez egy utalás arra, hogy a napokban kirobbant Városháza-eladási ügy egyik főszereplője Berki Zsolt.
Róla Gy. Németh Erzsébet, Karácsony egyik, és Kerpel-Fronius Gábor, a Főpolgármester másik helyettese is azt állította, nem tudja, hogy kicsoda.
Az Anonymus által közreadott hangfelvételen egy férfi a budapesti ingatlanmutyik világába enged bepillantást. Mépedig abba, hogyan és milyen prakatikákkal lehet megszerezni budapesti, köztulajdonban álló ingatlanokat a Fővárostól.
2020 első negyedévében 53,4 millió eurós- 19,491 milliárd forintos - veszteséget jelentett a a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely kifejlesztette a Pfizer koronavírus elleni vakcináját.
2021 első negyedévében az adózott nyeresége már 406 milliárd forintra rúg a vállalatnak.
Ez az összeg hamarosan jelentősen tovább fog emelkedni, ugyanis csak az Európai Bizottság 1,8 milliárd Pfizer-vakcinát rendelt a 2022-2023-as évre, darabonként 20,5 eurós áron.
Az 1,8 milliárd adag ára forintva átszámolva 13,000 milliárd forint.
Érdekesség, hogy 2019 végén és 2020 júniusáig a Pfizer 12,5 euróért szállított egyetlen adagot Európába, ezt az árat emelték nemrégiben 20,5 euróra.
A háború hatalmas üzlet, mert az üzlet pénzt termel, amiből ismét lehet háborúzni.
A BENNFENTES 2023 januárjában közölte a NEWSWEEK alapján: a csata az ukrán titánium-készletért is folyik.
Azóta az is kiderült, hogy a németek a donbásszi ritkaföldfémekre hajtanak, mert szükségük van ezekre a zöldátálláshoz: szükségünk van "saját" készletekre, érveltek.
Ahogyan más befektetők az ukrán földvagyon egy jelentős részére tették rá a kezüket, összesen minimum 3,5 millió hektárra.
Mások az európai baromfiágazatot tönkretevő, az űrből is látszó hatalmas csirkegyár-komplexumokat üzemeltetik, ezeket Brüsszel is bőkezűen finanszírozza.
A napokban az ukrán állam megvált a világ egyik legnagyobb titánium-termelő cégétől is.
Azt is október elején jelentették be, hogy az IMF és a Világbank "könnyít ukrajnai hiteleinek kondícióin".
