- A múlt héten a rendőrség Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le, akik részesei voltak egy 600 millió eurós (234 milliárd forintos) csalás előkészületeinek Olaszországban.
- A görögországi nyomozás látókörében pedig olyan közbeszerzések állnak, ahol a cégek összejátszhattak, hogy egynél több pályázó egy pályázatban ne legyen.
- A gyanús szerint a csalás értéke 2,5 milliárd euró (975 milliárd forint).
- Az országnak összesen 39,95 milliárd euró jár a Helyreállítási Alapból.
- Egy pályázati kiírás 44 millió eurós keretösszeget tartalmazott egy feladatra.
- Ugyanez a projekt Írországban hét éve 4,6 millió euróba, Cipruson kilenc éve 4,5 millió euróba, Máltán pedig 1,3 millió euróba került.
A hatóságok csalás gyanúját vizsgálják azzal kapcsolatban, ahogyan 2,5 milliárd eurónyi uniós forrást mindössze 10 görögországi vállalatnak ítéltek oda - derül ki a POLITICO értesüléseiből.
Az ország három távközlési cégének - a Cosmote, a Vodafone és a Nova -, valamint öt informatikai vállalat és két tanácsadó cég irodáiban tartottak razziát a görög versenybizottság nyomozói a múlt hónapban. Az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított - erősítette meg a hírügynökség.
A vizsgálat a legújabb csapás az EU eredetileg 723 milliárd eurós, a Covid utáni gazdaságélénkítési alapjának hitelességére, amelyből kölcsönöket és támogatásokat folyósít a blokk 27 országának.
A múlt héten a rendőrség Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le, akik kapcsolatban álltak egy állítólagos összeesküvéssel, amelynek célja 600 millió euró elcsalása volt az alapból Olaszországban.
A görögországi nyomozás középpontjában olyan közbeszerzési eljárások állnak, amelyek során a cégek állítólag összejátszottak annak érdekében, hogy egynél többen ne pályázzanak ugyanarra a szerződésre - ezzel korlátozva a kedvezményezett cégek számát. Ez felhajtotta a szerződéses díjakat.
A 35,95 milliárd euró értékű projektekkel Görögország a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) néven ismert alap egyik fő kedvezményezettje. Az Európai Bizottsághoz benyújtott terv szerint ennek az összegnek körülbelül egyötöde az ország digitális fejlesztésére megy el.
A közbeszerzések központi elektronikus nyilvántartásának adatai szerint eddig mintegy 600 digitális projektre írtak ki pályázatot és kötöttek szerződést több mint 2,5 milliárd euró értékben. Az EPPO és a görög versenyhatóság vizsgálja, hogyan ítélték oda ezeket a projekteket.
A görög versenybizottság közleményben közölte, hogy vizsgálja, hogy megsértették-e azt az uniós szerződést, amely "tiltja a versenyellenes megállapodásokat és a vállalkozások társulásainak olyan döntéseit, amelyek megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítják a versenyt, az egyoldalú magatartásokat, amelyek összejátszásra való felhívásnak vagy a versenytársaknak szóló jövőbeli árbejelentéseknek minősülnek, valamint az erőfölénnyel való visszaélést".
A brit Vodafone megerősítette a versenybizottság vizsgálatát. A többi vállalat nem reagált a kommentárra vonatkozó megkeresésekre.
A görög miniszterelnök hivatala és az ország fejlesztési minisztériuma nem kommentált.
A vizsgált 10 vállalat együttesen több mint 600 projektre nyert szerződést a technológiai ágazatban 2020 és 2023 között, mindegyik legalább 100 000 euró értékben. E projektek közül csak kevés projektre érkezett egynél több ajánlat a pályázati eljárás során.
A vizsgálat akkor kezdődött, amikor a European Dynamics, egy görög szoftver- és IT-szolgáltató vállalat 2023 novemberében panaszt nyújtott be az RRF irányítását felügyelő Európai Bizottsághoz, azt állítva, hogy egy közbeszerzési pályázat részrehajló volt bizonyos vállalatok javára.
Az első közzétételkor a pályázat 44 millió euróban határozta meg a görög nemzeti elektronikus közbeszerzési rendszerhez (ESIDIS) kapcsolódó digitális korszerűsítési projekt költségvetését, ami többszöröse annak, mint amennyibe más uniós országokban kerül egy nemzeti e-közbeszerzési projekt.
Írországban például hét évree 4,6 millió euróba, Cipruson kilenc éves időtartamban 4,5 millió euróba, Máltán pedig 1,3 millió euróba került.
Végül négy vállalat tiltakozását követően a projektet két pályázatra osztották fel, amelyek teljes költségvetése 5,7 millió EUR, illetve 12 millió EUR volt két évre. A görög államnak a projekthez szükséges felszereléseket, szoftverlicenceket és tárhelyköltségeket is ki kell fizetnie.
Két, az ügyet ismerő tisztviselő szerint az ESIDIS-rendszerekhez való szabálytalan hozzáférés miatt is érkezett panasz, ami kérdéseket vetett fel a több milliárd euró értékű pályázati eljárások ezreinek kezelésére használt rendszer hitelességével kapcsolatban.
A görög digitális kormányzásért felelős minisztérium szerint a rendszerrel kapcsolatban nem történt jogsértés, és nem tettek panaszt.
A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a Bizottság levelet kapott a European Dynamics-tól az ESIDIS-tenderrel kapcsolatban, és minden vonatkozó információt megosztott az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).
"Továbbra is az uniós szerződésekben és az RRF-rendeletben előírt hatáskörök keretein belül kezelünk minden hozzánk érkező információt vagy panaszt" - tette hozzá a szóvivő.
Egy, az ügyet ismerő tisztviselő a POLITICO-nak elmondta, hogy az EPPO a görög versenybizottságtól kérte az összegyűjtött bizonyítékokat.
Görögország sajátos problémája
Nem Görögország az egyetlen uniós ország, ahol aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan osztják el ezeket a pénzeszközöket. Az olasz ügyben történt letartóztatások mellett az OLAF több uniós országban is vizsgálja a járvány utáni helyreállítási pénzzel kapcsolatos esetleges csalásokat.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák azonban Görögországban különösen nagy gondot jelentenek. Az országban már régóta széles körű kritika éri a közbeszerzések lebonyolítását, és azt állítják, hogy a vállalatok együttműködnek abban, hogy hogyan és mikor pályázzanak egy közbeszerzési pályázatra, ahelyett, hogy lehetővé tennék számukra, hogy versenyképesek legyenek és jobb ár-érték arányt kínáljanak.
Az ügyet ismerő személyek átláthatatlan folyamatokra és a vállalatoknak tett engedményekre hivatkoznak.
A nemzetközi hitelezők által az ország több mint egy évtizeddel ezelőtti adósságválsága idején a mentőcsomagért cserébe előírt számos reform ellenére a kutatások szerint a korrupció inkább rosszabbodott, mint javult.
A technológiai ágazatban a vállalatok növekvő elégedetlenségről számolnak be, mivel nem sikerül állami megrendeléseket elnyerniük, míg mások, köztük nagyon kis méretűek, több tízmillió eurós projekteket kaptak.
Csak egy pályázat
A POLITICO 110, elsősorban az EU gazdaságélénkítési alapjából finanszírozott, 2021 és 2024 januárja között kiírt, uniós finanszírozású görög közbeszerzési pályázatot vizsgált meg.
A szerződések túlnyomó többségét, 101 ajánlatot a vizsgált 10 cég egyikének ítélték oda, és nem versenyeztek más ajánlattevővel. Mindössze kilenc pályázatra volt egynél több ajánlat.
Még azokban a pályázatokban is, ahol több vállalat is licitált egy tenderre, úgy tűnt, hogy mindegyik vállalat csak egy egyedi szegmensre tett ajánlatot.
A Bizottság egyik szóvivője elmondta, hogy a szerződések odaítéléséről szóló döntések az illetékes görög hatóságok hatáskörébe tartoznak. "A közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége" - tette hozzá a szóvivő.
Az állítólagos ajánlati csalás
A European Dynamics által benyújtott panaszt az OLAF-hoz továbbították, amely azt az EPPO-nak küldte el vizsgálatra "olyan potenciális bűncselekményi elemek miatt, amelyek kivizsgálására az EPPO illetékes" - közölte több, az ügyet ismerő tisztviselő.
A távközlési cégek mellett razziákra került sor a Byte, az Uni Systems, a Netcompany-Intrasoft, a Space Hellas, a Cosmos Business Systems informatikai és szoftvercégeknél, valamint a Toolbox és az Active tanácsadó cégeknél.
Az OLAF nem válaszolt a POLITICO konkrét kérdéseire. Sajtóirodája azt mondta: "Az OLAF általában nem tesz megjegyzéseket az általa esetlegesen kezelt vagy nem kezelt ügyekről, hogy megóvja az esetleges vizsgálatok és az esetleges későbbi bírósági eljárások titkosságát, valamint biztosítsa a személyes adatok és az eljárási jogok tiszteletben tartását."
Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése szerint Görögországban a közbeszerzési szerződések mintegy 42,4 százalékát úgy ítélték oda, hogy csak egy ajánlat érkezett. 2011-ben a szerződések 15 százalékára csak egy ajánlat érkezett.
A hasonló népességű országokban, például Portugáliában, Belgiumban és a Cseh Köztársaságban az egy ajánlatot tartalmazó tenderek aránya 31,6 százalék, 27,1 százalék és 47,8 százalék volt.
A gazdasági tisztviselők gyakran hangoztatják azt az érvet, hogy az egy ajánlatot tartalmazó pályázatok mintázata annak köszönhető, hogy több száz pályázati lehetőség van nyitva. A vállalatoknak pedig nincs elég erőforrásuk ahhoz, hogy mindegyikben részt vegyenek.
