Görög közbeszerzések, gigantikus csalás: 2,5 milliárd euró uniós pénz 10 görög cégnek

Görög közbeszerzések, gigantikus csalás: 2,5 milliárd euró uniós pénz 10 görög cégnek
  • A múlt héten a rendőrség Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le, akik részesei voltak egy 600 millió eurós (234 milliárd forintos) csalás előkészületeinek Olaszországban.
  • A görögországi nyomozás látókörében pedig olyan közbeszerzések állnak, ahol a cégek összejátszhattak, hogy egynél több pályázó egy pályázatban ne legyen.
  • A gyanús szerint a csalás értéke 2,5 milliárd euró (975 milliárd forint).
  • Az országnak összesen 39,95 milliárd euró jár a Helyreállítási Alapból.
  • Egy pályázati kiírás 44 millió eurós keretösszeget tartalmazott egy feladatra.
  • Ugyanez a projekt Írországban hét éve 4,6 millió euróba, Cipruson kilenc éve 4,5 millió euróba, Máltán pedig 1,3 millió euróba került.

A hatóságok csalás gyanúját vizsgálják azzal kapcsolatban, ahogyan 2,5 milliárd eurónyi uniós forrást mindössze 10 görögországi vállalatnak ítéltek oda - derül ki a POLITICO értesüléseiből. 

Az ország három távközlési cégének - a Cosmote, a Vodafone és a Nova -, valamint öt informatikai vállalat és két tanácsadó cég irodáiban tartottak razziát a görög versenybizottság nyomozói a múlt hónapban. Az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított - erősítette meg a hírügynökség.

A vizsgálat a legújabb csapás az EU eredetileg 723 milliárd eurós, a Covid utáni gazdaságélénkítési alapjának hitelességére, amelyből kölcsönöket és támogatásokat folyósít a blokk 27 országának.

A múlt héten a rendőrség Olaszországban, Ausztriában, Romániában és Szlovákiában több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le, akik kapcsolatban álltak egy állítólagos összeesküvéssel, amelynek célja 600 millió euró elcsalása volt az alapból Olaszországban.

A görögországi nyomozás középpontjában olyan közbeszerzési eljárások állnak, amelyek során a cégek állítólag összejátszottak annak érdekében, hogy egynél többen ne pályázzanak ugyanarra a szerződésre - ezzel korlátozva a kedvezményezett cégek számát. Ez felhajtotta a szerződéses díjakat.

A 35,95 milliárd euró értékű projektekkel Görögország a helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) néven ismert alap egyik fő kedvezményezettje. Az Európai Bizottsághoz benyújtott terv szerint ennek az összegnek körülbelül egyötöde az ország digitális fejlesztésére megy el.

A közbeszerzések központi elektronikus nyilvántartásának adatai szerint eddig mintegy 600 digitális projektre írtak ki pályázatot és kötöttek szerződést több mint 2,5 milliárd euró értékben. Az EPPO és a görög versenyhatóság vizsgálja, hogyan ítélték oda ezeket a projekteket.

A görög versenybizottság közleményben közölte, hogy vizsgálja, hogy megsértették-e azt az uniós szerződést, amely "tiltja a versenyellenes megállapodásokat és a vállalkozások társulásainak olyan döntéseit, amelyek megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítják a versenyt, az egyoldalú magatartásokat, amelyek összejátszásra való felhívásnak vagy a versenytársaknak szóló jövőbeli árbejelentéseknek minősülnek, valamint az erőfölénnyel való visszaélést".

A brit Vodafone megerősítette a versenybizottság vizsgálatát. A többi vállalat nem reagált a kommentárra vonatkozó megkeresésekre.

A görög miniszterelnök hivatala és az ország fejlesztési minisztériuma nem kommentált.

A vizsgált 10 vállalat együttesen több mint 600 projektre nyert szerződést a technológiai ágazatban 2020 és 2023 között, mindegyik legalább 100 000 euró értékben. E projektek közül csak kevés projektre érkezett egynél több ajánlat a pályázati eljárás során. 

A vizsgálat akkor kezdődött, amikor a European Dynamics, egy görög szoftver- és IT-szolgáltató vállalat 2023 novemberében panaszt nyújtott be az RRF irányítását felügyelő Európai Bizottsághoz, azt állítva, hogy egy közbeszerzési pályázat részrehajló volt bizonyos vállalatok javára.

Az első közzétételkor a pályázat 44 millió euróban határozta meg a görög nemzeti elektronikus közbeszerzési rendszerhez (ESIDIS) kapcsolódó digitális korszerűsítési projekt költségvetését, ami többszöröse annak, mint amennyibe más uniós országokban kerül egy nemzeti e-közbeszerzési projekt. 

Írországban például hét évree 4,6 millió euróba, Cipruson kilenc éves időtartamban 4,5 millió euróba, Máltán pedig 1,3 millió euróba került. 

Végül négy vállalat tiltakozását követően a projektet két pályázatra osztották fel, amelyek teljes költségvetése 5,7 millió EUR, illetve 12 millió EUR volt két évre. A görög államnak a projekthez szükséges felszereléseket, szoftverlicenceket és tárhelyköltségeket is ki kell fizetnie.

Két, az ügyet ismerő tisztviselő szerint az ESIDIS-rendszerekhez való szabálytalan hozzáférés miatt is érkezett panasz, ami kérdéseket vetett fel a több milliárd euró értékű pályázati eljárások ezreinek kezelésére használt rendszer hitelességével kapcsolatban. 

A görög digitális kormányzásért felelős minisztérium szerint a rendszerrel kapcsolatban nem történt jogsértés, és nem tettek panaszt.

A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy a Bizottság levelet kapott a European Dynamics-tól az ESIDIS-tenderrel kapcsolatban, és minden vonatkozó információt megosztott az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).  

"Továbbra is az uniós szerződésekben és az RRF-rendeletben előírt hatáskörök keretein belül kezelünk minden hozzánk érkező információt vagy panaszt" - tette hozzá a szóvivő.

Egy, az ügyet ismerő tisztviselő a POLITICO-nak elmondta, hogy az EPPO a görög versenybizottságtól kérte az összegyűjtött bizonyítékokat.

Görögország sajátos problémája

Nem Görögország az egyetlen uniós ország, ahol aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan osztják el ezeket a pénzeszközöket. Az olasz ügyben történt letartóztatások mellett az OLAF több uniós országban is vizsgálja a járvány utáni helyreállítási pénzzel kapcsolatos esetleges csalásokat.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák azonban Görögországban különösen nagy gondot jelentenek. Az országban már régóta széles körű kritika éri a közbeszerzések lebonyolítását, és azt állítják, hogy a vállalatok együttműködnek abban, hogy hogyan és mikor pályázzanak egy közbeszerzési pályázatra, ahelyett, hogy lehetővé tennék számukra, hogy versenyképesek legyenek és jobb ár-érték arányt kínáljanak. 

Az ügyet ismerő személyek átláthatatlan folyamatokra és a vállalatoknak tett engedményekre hivatkoznak.

A nemzetközi hitelezők által az ország több mint egy évtizeddel ezelőtti adósságválsága idején a mentőcsomagért cserébe előírt számos reform ellenére a kutatások szerint a korrupció inkább rosszabbodott, mint javult.

A technológiai ágazatban a vállalatok növekvő elégedetlenségről számolnak be, mivel nem sikerül állami megrendeléseket elnyerniük, míg mások, köztük nagyon kis méretűek, több tízmillió eurós projekteket kaptak.

Csak egy pályázat

A POLITICO 110, elsősorban az EU gazdaságélénkítési alapjából finanszírozott, 2021 és 2024 januárja között kiírt, uniós finanszírozású görög közbeszerzési pályázatot vizsgált meg. 

A szerződések túlnyomó többségét, 101 ajánlatot a vizsgált 10 cég egyikének ítélték oda, és nem versenyeztek más ajánlattevővel. Mindössze kilenc pályázatra volt egynél több ajánlat.

Még azokban a pályázatokban is, ahol több vállalat is licitált egy tenderre, úgy tűnt, hogy mindegyik vállalat csak egy egyedi szegmensre tett ajánlatot.

A Bizottság egyik szóvivője elmondta, hogy a szerződések odaítéléséről szóló döntések az illetékes görög hatóságok hatáskörébe tartoznak. "A közbeszerzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés biztosítása elsősorban a tagállamok felelőssége" - tette hozzá a szóvivő.

Az állítólagos ajánlati csalás

A European Dynamics által benyújtott panaszt az OLAF-hoz továbbították, amely azt az EPPO-nak küldte el vizsgálatra "olyan potenciális bűncselekményi elemek miatt, amelyek kivizsgálására az EPPO illetékes" - közölte több, az ügyet ismerő tisztviselő.

A távközlési cégek mellett razziákra került sor a Byte, az Uni Systems, a Netcompany-Intrasoft, a Space Hellas, a Cosmos Business Systems informatikai és szoftvercégeknél, valamint a Toolbox és az Active tanácsadó cégeknél.

Az OLAF nem válaszolt a POLITICO konkrét kérdéseire. Sajtóirodája azt mondta: "Az OLAF általában nem tesz megjegyzéseket az általa esetlegesen kezelt vagy nem kezelt ügyekről, hogy megóvja az esetleges vizsgálatok és az esetleges későbbi bírósági eljárások titkosságát, valamint biztosítsa a személyes adatok és az eljárási jogok tiszteletben tartását."

Az Európai Számvevőszék 2021-es jelentése szerint Görögországban a közbeszerzési szerződések mintegy 42,4 százalékát úgy ítélték oda, hogy csak egy ajánlat érkezett. 2011-ben a szerződések 15 százalékára csak egy ajánlat érkezett.

A hasonló népességű országokban, például Portugáliában, Belgiumban és a Cseh Köztársaságban az egy ajánlatot tartalmazó tenderek aránya 31,6 százalék, 27,1 százalék és 47,8 százalék volt.

A gazdasági tisztviselők gyakran hangoztatják azt az érvet, hogy az egy ajánlatot tartalmazó pályázatok mintázata annak köszönhető, hogy több száz pályázati lehetőség van nyitva. A vállalatoknak pedig nincs elég erőforrásuk ahhoz, hogy mindegyikben részt vegyenek.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Biznisz 2021-07-09 | 11:19
STOP az elszabadult építőanyag-ipari áraknak: kiegészítő bányajáradékot vezet be a kormány

STOP az elszabadult építőanyag-ipari áraknak: kiegészítő bányajáradékot vezet be a kormány

  • A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
  • Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
  • A rendelet célja a "tisztességes haszonkulcs" kialakítása.
Biznisz 2021-05-16 | 16:55
Tovább terjeszkedik a médiában Soros György: bevásárolta magát a ViacomCBS és a Discovery globális médiavállalkozásokba is

Tovább terjeszkedik a médiában Soros György: bevásárolta magát a ViacomCBS és a Discovery globális médiavállalkozásokba is

  • Újabb nagybevásárlást jelentett be a Soros Fund Management: jelentős részesedést vásárolnak a világ 6. legnagyobb médiacégében, a ViacomCBS-ben.
  • Ez a globális médiavállalkozás tulajdonolja a Paramount Networkot, a Music Televisiont, a COMEDY CENTRAL, a Nickelodeon és a VH1 csatornákat is.
  • Azonban nem csak a ViacomCBS-ben, hanem a Discoveryben is részesedést szerzett a magyar származású spekuláns.
  • A Discoveryhez olyan idehaza is ismert csatornák tartoznak, mint az ANIMAL PLANET, a Travel Channel, az EuroSport, és a TLC.
  • Mint ismert, Soros György médiaalapja, a svájci Media Developement Fund résztulajdonos a 444-et kiadó Zrt-ben is.
  • Ugyanígy Soros György régi támogatója a Magyar Narancs hetilapnak is idehaza.
  • Ugyanez a befektetési alap nemrégiben a szlovák alvilág oligarcháitól vásárolta meg a legnagyobb példányszámú SME szlovák napilapot.
Biznisz 2021-08-25 | 12:58
Használt "grillsütők" 200 milliós áron - kiírta a használt villamosok közbeszerzését a BKV

Használt "grillsütők" 200 milliós áron - kiírta a használt villamosok közbeszerzését a BKV

  • A frakfurtiak áltak grillsütőnek becézett, 30 éves, használt villamosok beszerzését tervezi a Főváros.
Biznisz 2021-09-20 | 12:06
Hatalmas előrelépés: 2022-től a Pest megyei cégek is 70%-os támogatási intenzitással pályázhatnak EU-s forrásokra

Hatalmas előrelépés: 2022-től a Pest megyei cégek is 70%-os támogatási intenzitással pályázhatnak EU-s forrásokra

  • Eddig azért nem lehetett ekkora támogatásra pályázni, mert az Európai Unió Budapestet és Pest megyét egy térségként kezelte, ahol a Főváros "felhúzta" a statisztikai régió fejlettségét, márpedig komolyabb volumenű támogatások csak "fejletlen" régióknak járnak.
  • A kormány azért lobbizott Brüsszelnél, hogy Pest megyét leválaszthassa a statisztikai régióról az itt dolgozó vállalkozások érdekében.
  • A törekvés sikerrel járt, 2022-től a Pest megyei cégek is 70%-os támogatási intenzitással nyerhetnek el EU-s forrásokat.
Biznisz 2021-07-09 | 20:28
Ha felépül a debreceni vakcinagyár, szinte teljesen önellátóvá válunk az egészségipar tekintetében

Ha felépül a debreceni vakcinagyár, szinte teljesen önellátóvá válunk az egészségipar tekintetében

  • A Covid-világjárvány első hulláma mutatta meg, micsoda sérülékenységet okoz, ha sem maszkot, se fertőtlenítőszert, se gyógyszereket nem tudunk idehaza gyártani - ezt akarja kiküszöbölni a kormány sorozatos fejlesztésekkel.
  • Most már maszkokat, fertőtlenítőszereket- kendőket és a vírus elleni Favipiravirt is tudunk Magyarországon gyártani.
  • A következő állomás a debreceni vakcinagyár, ennek felépítéséről is döntött korábban a kormány.
Biznisz 2021-07-17 | 13:36
Újabb gyurcsányista propagandaoldal indul

Újabb gyurcsányista propagandaoldal indul

  • A honlap mögött álló Merényi Miklós Gyurcsányék családi cégében volt felügyelőbizottsági tag, 1993-1997 között, a privatizációs aranyévekben.
  • Később Niedermüller Péter DK-s polgármester kabinetfőnökeként tevékenykedett a független újságíró.
Biznisz 2022-02-10 | 16:44
Újabb baloldali politikus pakolt tízmilliókat államkötvénybe

Újabb baloldali politikus pakolt tízmilliókat államkötvénybe

  • A baloldali politikusok szerint Magyarországot tönkretette az Orbán-kormány.
  • Ennek ellenére a Magyar Állam által kibocsátot állampapírokat úgy veszik, mint a cukrot.
  • Az MSZP-s Korózs Lajos, a baloldal kamuvideósa negyven milliónál is többet tett államkötvénybe 2021-ben.
  • Ugyanígy tett Brenner Koloman is, a Jobbik politikusa, igaz, ő szerényebb léptékben gyűjtögeti tízmilliós értékű állampapírjait.
  • De az igazi nagyágyú Karácsony helyettese, Tüttő Kata.
  • Tüttő újabb 13 millió forintot pakolt állampapírba egyetlen év alatt, ezzel 67 millió forintra növelte a portfóliójának értékét.
  • Hadházyhoz hasonlóan minden jel szerint Tüttő Kata is fényevő, mert ez a 13 millió forint több, mint a teljes nettó keresete főpolgármester-helyettesként 2021-ben.
Biznisz 2021-12-01 | 13:26
256 millióért vette, másnap 540 millióért árulta a telket, amit a Fővárostól szerzett

256 millióért vette, másnap 540 millióért árulta a telket, amit a Fővárostól szerzett

  • Anonymus legutóbbi felvételén az álarcos alak 13 olyan ingatlant nevezett meg, amiken "jutalékos" rendszerben adhatott tovább a főváros.
  • Ezek közül is kiemelkedik egy telek, amit 256 millióért szerzett meg az új gazdája, majd másnap 540 millióért kezdte hirdetni.