- Egyre többen teszik fel a kérdést a Bizottságnak: hol a pénz?
- Teljesen átláthatatlan, ahogyan a tagok a Helyreállítási Alap pénzeit költik.
- Hogyan, mire, és kinek?
- Ezekre a kérdéskre nincs válasz.
Az EU Korona újjáépítési alapja 723 milliárd eurót tesz ki. Tulajdonképpen az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának kellene felügyelnie, hogyan osztják el a forrásokat. De alig kap információt a végső kedvezményezettekről - mondja Hohlmeier elnök, tudósít n-tv.
Monika Hohlmeiernek van egy problémája. Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, amelynek a CSU-s politikusnő az elnöke, szerinte részben képtelen ellátni a feladatát.
A kritika középpontjában a Korona Újjáépítési Alapból származó támogatások elosztásának átláthatatlansága áll.
Az EU a világjárvány idején hozta létre a 723 milliárd eurós, kölcsönökből és támogatásokból álló alapot, hogy különböző projektek finanszírozásával válságállóbbá tegye a tagállamokat. Cserébe az uniós tagoknak reformokat kell kezdeményezniük, különösen a digitális és az ökológiai területen.
Hohlmeier tájékoztatást követel az országoktól és az EU Bizottságától arról, hogy pontosan mire fordítják majd a pénzt. A kielégítő válasz a többszöri kérés ellenére még mindig várat magára. "A Költségvetési Ellenőrző Bizottság egyik tagállamtól sem kapott teljes áttekintést az összes vagy legalábbis a lényeges projektekről" - mondja.
Valójában az uniós államok évente kétszer kötelesek átadni a Bizottságnak a 100 legfontosabb végső kedvezményezett listáját. Összesen 14 ország tett már eleget ennek a kötelezettségének. Hohlmeier azonban kifogásolja, hogy ezek a nyilvánosan online megtekinthető listák nem túlságosan megvilágító erejűek.
Olaszország támogatni akarta a futballstadionokat
Az adatbázisban Ausztria például azt állítja, hogy több mint 78 milliót juttat az alapból a szövetségi oktatási, tudományos és kutatási minisztériumnak. Ebből mintegy 73 milliót a diákok digitális terminálokkal való ellátására fordítanak. Hogy ezzel kapcsolatban milyen pályázatokat írnak ki, melyik cég szállítja az eszközöket, és végül ki kapja a pénzt, az nem derül ki a honlapról.
A támogatások hollétéről sok esetben még a parlamenti képviselők sem tudnak sokkal többet. Hohlmeier többször is megkereste a Bizottságot, hogy részletesebb információkhoz jusson. Sikertelenül.
Spanyolország például elkülönített pénzeket az egészségügyre - mondja a CSU-s politikus. "Amikor mi, az EU Parlamentjeként szeretnénk tudni, hogy mire használták fel ténylegesen a forrásokat, hiányos egyedi példákat kapunk, amelyekből nem tudunk következtetéseket levonni a pénzek elosztásának egészére vonatkozóan" - mondta Hohlmeier.
Nem lehet például látni, hogy mely kórházak milyen típusú berendezéseket kaptak és milyen áron. A bizottság azt sem tudta ellenőrizni, hogy a pénzt tisztességesen és pártatlanul költötték-e el.
Olaszországban, amely Spanyolországhoz hasonlóan az egyik legnagyobb kedvezményezettje az újjáépítési alapnak, egy különösen szemléletes példa mutatta meg, hogyan lehet a pénzt elkótyavetyélni, ha az elosztást nem ellenőrzik. Róma két futballstadion építését és felújítását akarta támogatni. Egy velencei stadion 93 millió eurót, egy másik firenzei 55 millió eurót kapott volna. A Bizottság végül közbelépett, és elutasította a projektek finanszírozását az alapból. Firenze polgármestere dacosan reagált, azt állítva, hogy az alapokat már jóváhagyták.
Információt "csak nagy nyomás alatt lehet kapni"
Hohlmeier úgy véli, hogy az olasz hatóságok a személyzet hiánya miatt túlterheltek azzal, hogy az újjáépítési alapból "a kohéziós pénzekkel párhuzamosan lehívják a forrásokat, hogy olyan projektekre költsék, amelyeknek valóban van értelme", ahogy ő fogalmaz. A különböző részletek Olaszországnak történő folyósítása ennek megfelelően késik. A jelentések szerint az olasz kormány korlátozza a Számvevőszék hatáskörét, mert az kritizálta a támogatások felhasználásának késedelmét.
Hohlmeier kritikájával szembesülve a Bizottság szóvivője az ntv.de-nek elmondta, hogy a tagállamok valóban kötelesek "nyilvántartást vezetni a speciális eszközalapok végső kedvezményezettjeiről". Ezeket az adatokat azonban csak a Bizottság, az Európai Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal vagy az Európai Ügyészség kérésére kellene nyilvánosságra hozniuk.
Valójában az országok nem sértik meg az uniós jogot, ha csak homályos információkat adnak át a Parlamentnek. A Bizottság akkor adja át az adatokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, amikor az kéri - mondta a szóvivő. Hohlmeier ezt hevesen tagadja. Információt "csak apránként és nagy nyomás alatt lehet kapni" - mondja.
A térkép csak példaként mutatja a projekteket
A Bizottság hangsúlyozza, hogy egy úgynevezett eredménytábla és egy digitális térkép jó áttekintést ad a pénzek elosztásáról. A költségvetési bizottság ezzel szemben azt kifogásolja, hogy az ott látható projektek pusztán példaként vannak kiválasztva, amit az Európai Bizottság is elismer. A grafikon nyilvánosan hozzáférhető adatokból táplálkozik - mondta a szóvivő. "A térkép egy élő projekt, amelyet rendszeresen frissítünk" - tette hozzá.
Ennek megfelelően a térkép is csak hiányos információkat nyújt. Néhol hiányoznak a projekteket részletesen leíró weboldalakra mutató linkek, más esetekben a hivatkozások nem vezetnek sehova. Így fordul elő, hogy egy-egy programot csak kezdetlegesen, néhány mondatban írnak le.
Hohlmeier bizottsága számára, amelynek a költségvetési fegyelem fenntartásában kellene támogatnia a Bizottságot, ez nem alap a munkához.
