- A hazaszeretet, a vallás és a kemény munka egyre kevésbé fontosak az amerikaiaknak, derül ki egy exkluzív Wall Street Journal-kutatásból.
A hazaszeretet, a vallásos hit, a gyermekvállalás és más prioritások, amelyek nemzedékeken át segítettek meghatározni az amerikai nemzeti karaktert, egyre kevésbé fontosak az amerikaiak számára - derül ki a Wall Street Journal-NORC új felméréséből.
A Chicagói Egyetem NORC nevű, pártoktól független kutatószervezetével közösen végzett felmérés szerint az ország politikai pártokra szakadva élesen megosztott az olyan társadalmi tendenciák tekintetében, mint a faji sokszínűség szorgalmazása a vállalkozásokban és a nemi szempontból semleges névmások használata.
A megkérdezettek 38%-a mondta, hogy a hazafiság nagyon fontos számára, 39%-uk pedig azt, hogy a vallás nagyon fontos.
Ez jelentősen elmaradt attól, amikor a Journal 1998-ban először tette fel a kérdést, amikor 70% tartotta nagyon fontosnak a hazafiságot, és 62% a vallást.
Ugyancsak csökkent azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint a gyermekvállalás, a közösségben való részvétel és a kemény munka nagyon fontos érték. A másokkal szembeni tolerancia, amelyet még négy évvel ezelőtt az amerikaiak 80%-a tartott nagyon fontosnak, azóta 58%-ra csökkent.
Bill McInturff közvélemény-kutató, aki az NBC News-szal együtt dolgozott a Journal korábbi felmérésén, amely ezeket az attitűdöket mérte, azt mondta, hogy "ezek a különbségek olyan drámaiak, hogy új és meglepő képet festenek a változó Amerikáról". Feltételezte, hogy "talán a politikai megosztottságunk, a Covid és az évtizedek óta legalacsonyabb gazdasági bizalom megdöbbentő hatással van alapvető értékeinkre".
Számos esemény megrázta és bizonyos értelemben meg is törte a nemzetet azóta, hogy a Journal először kérdezett rá az egyesítő értékekre, köztük a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, a 2008-as pénzügyi válság és az azt követő gazdasági visszaesés, valamint - a WSJ szerint -Donald Trump korábbi elnök felemelkedése.
A Journal által vizsgált egyetlen olyan prioritás, amelynek fontossága az elmúlt negyedszázadban nőtt, a pénz, amelyet az új felmérésben 43 százalék jelölt meg nagyon fontosnak, szemben az 1998-as 31 százalékkal.
A pénztől eltekintve minden korcsoport, beleértve az időseket is, sokkal kisebb jelentőséget tulajdonított azoknak a prioritásoknak és értékeknek, mint amikor a közvélemény-kutatók 1998-ban és 2019-ben kérdeztek róluk. De különösen a fiatalabb amerikaiak tulajdonítanak alacsony jelentőséget azoknak az értékeknek, amelyek közül sok központi szerepet játszott szüleik életében.
A 30 év alatti felnőttek mintegy 23%-a mondta az új felmérésben, hogy a hazafiság nagyon fontos számukra személyesen, szemben a 65 éves vagy idősebb idősek 59%-ával. A fiatalabb válaszadók 31%-a mondta azt, hogy a vallás nagyon fontos számára, míg az idősebbek 55%-a.
A 30 év alatti felnőttek mindössze 23%-a mondta azt, hogy a gyermekvállalás nagyon fontos.
Kevin Williams, az oregoni Bendben (Bend, Ore) működő kereskedelmi és lakossági festőművész számára ezek az értékek közül sok összefügg egymással. A 33 éves Williams azt mondta, hogy szerinte a hazafiság mint polgári érték egyre inkább visszaszorulóban van a növekvő individualizmussal, a sokak által érzett jogosultsággal és a közösségi szerepvállalás csökkenésével párhuzamosan, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az emberek inkább a saját faji vagy kulturális hátterükre összpontosítanak, mint arra, hogy mi a közös az amerikaiakban.
"Szerintem a hazafiság magában foglalja a közösséghez tartozást és a többi amerikai segítését" - mondta Williams, aki hozzátette, hogy ifjúsági sportolókat edz, és önkéntesként dolgozik egy olyan csoportban, amely tüntetéseken és gyűléseken szavatolja a biztonságot.
Williams úr elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások idején, középiskolásként már akkor tudta, hogy csatlakozni fog a hadsereghez. "Egyszerűen úgy éreztem, hogy ki akarom venni a részem a hazám védelméből" - mondta Williams, aki támogatta Donald Trump korábbi elnök két fehér házi kampányát. Végül négy évet szolgált a tengerészgyalogságnál.
Janet Boyer, a délnyugat-pennsylvaniai szénvidéken, Cumberland Townshipben élő egykori pünkösdi lelkész számára a hazafiság politikai színezetet öltött, és már nem fontos számára. "Számomra a hazafiság jobboldali nacionalizmussá változott" - mondta Boyer asszony, aki 2020-ban Biden elnököt támogatta.
A politikai megosztottság is nyomasztja őt. "Régen a republikánusok és a demokraták tisztelték egymást" - mondta az 52 éves Boyer asszony, aki önsegítő író és ékszertervező. "Nem úgy viselkedtek, mintha az iskolaudvaron próbáltak volna bosszúállóak lenni".
Arra a kérdésre, hogy milyen értékek egyesítik a nemzetet, a 43 éves Elana Reiser (Brookhaven, N.Y.) a gazdasági lehetőségekre mutatott rá. "Nem számít, honnan indulsz, mindig sikeressé válhatsz" - mondta.
A felmérésben részt vevők mintegy 21%-a szerint Amerika a világ összes többi országa felett áll, ezt a nézetet egyesek amerikai kivételességnek nevezik. A fele azt mondta, hogy Amerika az egyik legnagyszerűbb ország, néhány másikkal együtt.
Azok aránya, akik szerint más országok jobbak, mint az Egyesült Államok, 27%-ra emelkedett, szemben a 2016-ban feltett hasonló kérdés 19%-ával.
Reiser asszony elmondta, hogy egyetemi matematikatanárként tudja, hogy más országok a matematikai teljesítményt mérő teszteken jobb helyezést érnek el. Elmondta, hogy a hosszabb szabadságok és az anyai szabadságok egyes európai országokban azt jelentik, hogy jobb az életminőségük. "Amerikában lényegében egész életedben dolgoznod kell, és nem kapsz szünetet" - mondta.
Jennifer Benz, a NORC közügyekért és médiakutatásért felelős alelnöke szerint a felmérésben szereplő nézeteket befolyásolhatta a közvélemény-kutatásban is megállapított borúlátó gazdasági kilátások. "Az emberek egyszerűen minden tekintetben rossz véleménnyel vannak az országról" - mondta.
A felmérés politikai pártok szerint éles különbségeket talált a társadalmi kérdésekben, amelyek egyre inkább előtérbe kerülnek.
A felmérés azt a kérdést tette fel, hogy a társadalom elég messzire ment-e - vagy túl messzire ment-e -, amikor arról van szó, hogy a vállalkozások lépéseket tesznek a faji és etnikai sokszínűség előmozdítására. A republikánusok alig több mint fele szerint a társadalom túl messzire ment, míg a demokratáknak csak a 7%-a szerint. A demokraták 61%-a szerint a sokszínűségre irányuló erőfeszítések nem mentek elég messzire, míg a republikánusok 14%-a szerint.
A republikánusok háromnegyede szerint a társadalom túl messzire ment a transzneműek elfogadásában, míg a demokraták 56%-a szerint a társadalom nem ment elég messzire.
Összességében a felmérésben részt vevők 63%-a szerint a vállalatoknak nem kellene nyilvánosan állást foglalniuk társadalmi és politikai kérdésekben, míg 36%-uk szerint a vállalatoknak kellene állást foglalniuk. A republikánusok 80%-a ellenezte, hogy a vállalatok így járjanak el, míg a demokraták 56%-a támogatta az ötletet.
A felmérésben részt vevők fele mondta, hogy nem tetszik neki az a gyakorlat, hogy egy másik személy megszólításakor nemsemleges névmásokat, például "ők" vagy "őket" kell használni, míg 18%-uk kedvezően ítélte meg ezt. A 35 év alatti válaszadók mintegy 30%-a látta kedvezően a gyakorlatot, míg az idősebbek 9%-a.
A Journal-NORC felmérésében 1019 személyt kérdeztek meg március 1-13. között, főként online. A hibahatár plusz-mínusz 4,1 százalékpont volt. Az új felmérés és a korábbi felmérések lebonyolítási módja közötti különbségek magyarázhatják a vizsgált amerikai értékek fontosságának állítólagos csökkenését. A Journal és az NBC News számára végzett korábbi felmérések során élő interjúkészítőkkel, telefonon keresztül érték el az embereket.
