- A Központ határozott álláspontja, hogy a genderideológia összeegyeztethetetlen Magyarország Alaptörvényével.
- Különösen igaz ez a gyermekek nemátalakításának kérdésére, ezért az alkotmánybírák számára nem lehet mérlegelés tárgya az ezen a területen is megmutatkozó bírói aktivizmus letörése - fogalmaznak.
Az Alkotmánybíróság megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás "elmaradt kérdésének" ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítette a vonatkozó indítványt - fogalmazott meg kemény kritikát az Alapjogokért Központ.
Bár a referendum pótlása valóban lehetetlen, így a pénteki döntés következtében senki sem került hátrányos helyzetbe, az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a gyermekvédelem ügye egyre hangsúlyosabb lesz, és csak remélni lehet, hogy "éles helyzetben" az Alkotmánybíróság nem a könnyebb utat választja majd.
A Központ régóta hangoztatott véleménye, hogy a genderideológia összeegyeztethetetlen Magyarország Alaptörvényével. Különösen igaz ez a gyermekek nemátalakításának kérdésére, ezért az alkotmánybírák számára nem lehet mérlegelés tárgya az ezen a területen is megmutatkozó bírói aktivizmus letörése.
Varga Judit igazságügyi miniszter 2021. július 21-én öt gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésben kezdeményezett népszavazást.
Bár az ügyben eljáró Nemzeti Választási Bizottság valamennyi kérdést átengedte, a jogorvoslati eljárások során a Kúria Kovács András vezette tanácsa megtagadta a kiskorúak nemátalakító műtétéivel kapcsolatos kérdés hitelesítését.
Ugyan az Alkotmánybíróság 2021. decemberében annak alkotmányellenes mivolta miatt megsemmisítette a Kúria határozatát, Kovácsék a megismételt eljárásban is megtagadták a kérdés hitelesítését.
Az elhúzódó jogi procedúra eredményeként a 2022 áprilisában megtartott referendumon a választók az eredetileg kezdeményezett öt helyett négy kérdésben mondhatták el a véleményüket.
A szóban forgó kúriai döntés tehát alkotmányellenesen korlátozta a választói akarat kifejezését, ezzel pedig egyértelműen a politika sikamlós talajára tévedt.
A Kovács András elnökölte tanács esetében ez korántsem egyedi eset: ugyanezen testület volt az, amelyik a 2018-as országgyűlési választásokon több ezer határon túli szavazatot érvénytelenített úgy, hogy ezzel a Fidesz-KDNP kárára juttatta a jogszerűen járónál eggyel több országgyűlési mandátumhoz a Jobbikot.
Az Alkotmánybíróságnak 2023. február 24-én a kiskorúak nemátalakító műtétével kapcsolatos kérdés hitelesítését másodjára is megtagadó döntéssel kapcsolatos alkotmányjogi panasszal kapcsolatban kellett véleményt mondania.
Hangsúlyozandó, hogy a testület semmiképpen sem hozhatott olyan döntést, amellyel a Kovácsék által okozott károkat orvosolhatta volna, hiszen közel egy év telt el a gyermekvédelmi népszavazás óta, így a kérdés "bepótlása" értelmezhetetlen.
Az eljáró alkotmánybírák ennek megfelelően egyszerűen tárgytalannak nyilvánítottak a beadványt és az abban megfogalmazott alkotmányossági aggályokat érdemben nem bírálták el.
Ezzel a döntéssel azonban az Alkotmánybíróság nemcsak válasz nélkül hagyta a Kovács-féle tanács válaszói akaratot korlátozó döntését, de elmulasztott egy lehetőséget a genderideológia térnyerésével szembeni alkotmányos vörös vonalak lefektetésére is.