A Sars-CoV-2 eredete még mindig nem tisztázott. Egy kutatócsoport most egy új elemzéssel kelt feltűnést: azt állítják, hogy felfedezték a vírus genomjában egy genetikai manipuláció "ujjlenyomatát". A koronavírus mégiscsak egy kínai laboratóriumból származik? - teszi fel a kérdést a német n-tv.
A Sars-CoV-2 koronavírus több mint hatmillió ember életét követelte, de becslések szerint akár 18 millióan is meghalhattak. Azonban még mindig teljesen tisztázatlan, hogy a halálos vírus valójában honnan származik. Sok kutató természetes eredetet feltételez - de lehetségesnek tartanak egy balesetet is egy laboratóriumban a kínai nagyvárosban, Wuhanban, ahol az első kitörés ismertté vált.
Egy háromfős kutatócsoport most azt állítja, bizonyítékot találtak arra, hogy a vírus valójában egy laboratóriumból származik. Egy nemrégiben online közzétett előzetes publikációban érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy a Sars-CoV-2 egy szándékosan, genetikailag módosított vírus. Munkájukat úgynevezett preprintként tették közzé, amely még nem ment át a tudományos felülvizsgálati eljáráson.
Valentin Bruttel, aki immunológiából doktorált, és kollégáival együtt elnyerte a Német Biotechnológiai Napok idei innovációs díját, az egyik szerző. A würzburgi egyetemi kórházban dolgozik. Már 2021 nyarán észrevette az első rendellenességeket a Sars-CoV-2 genomjában - mondta az ntv.de-nek. Azóta szabadidejében tovább vizsgálta ezeket, és Alex Washburnnel és Antonius VanDongennel közösen egy előzetes kiadványban dolgozta ki.
"Egy vírus mesterséges másolata"
"Más molekuláris nyomokkal együtt az eredményeink azt mutatják, hogy ez a vírus 99,9 százalékban egy természetes vírus mesterséges, valószínűleg manipulált másolata" - mondta Bruttel az ntv.de-nek. Az ehhez feltehetően használt módszereket nagyon hasonló formában az egyes virológiai laboratóriumok is használják szintetikus vírusok előállítására. Ezeket a technikákat napi munkájában is alkalmazza, de Bruttel szerint csak "teljesen ártalmatlan" fehérjealapú gyógyszerek kifejlesztésére autoimmun betegségek ellen.
A kutatók szerint a Sars-CoV-2 genomjában felfedeztek egyfajta "ujjlenyomatot" a célzott manipulációhoz, Bruttel szerint ez egy rendszeresen visszatérő minta a vírus genomjában. A Sars-CoV-2 vírushoz hasonló RNS-vírusokat genetikailag módosító laboratóriumok - magyarázza a kutató - először a genetikai anyagot állítják össze az egyes DNS-építőelemekből. A gyakran alkalmazott módszer szerint a genomban ezen építőelemek kapcsolódási pontjai közelében látható "felismerési helyek" maradnak - ez egy jellegzetes, szabályos mintázat. Ezek a felismerőhelyek megkönnyíthetik azt is, hogy egy kész DNS-genomból sok különböző mesterséges vírusváltozatot hozzanak létre.
Bruttel és kollégái összehasonlították az ismert mesterségesen létrehozott vírusok és a természetes "modellvírusok" genomját. "A természetes vírusokban a felismerőhelyek teljesen véletlenszerűen oszlanak el" - mondja Bruttel. A genetikailag összeállított vírusokban azonban mindig egy meghatározott, termeléssel kapcsolatos mintázatban jelentek meg. "Ez a minta a Sars-CoV-2-ben is megtalálható, de a közeli rokon vírusokban nem." Előzetes eredményeik azt mutatták, hogy annak valószínűsége, hogy a természetes evolúció véletlenszerűen hozta létre ezt a mintázatot, legfeljebb 1:100-hoz, valószínűleg sokkal kisebb.
Mintázat, mint egy "ujjlenyomat"
Vajon az ő és kollégáinak kutatása most azt bizonyítja, hogy a Sars-CoV-2-t szintetikusan hozták létre laboratóriumban? Bruttel habozik. "Ez a minta egy gyilkos fegyveren lévő ujjlenyomathoz hasonlítható" - mondja. "Megmutattuk, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy egy ilyen mintázat, amely legalább tíz másik szintetikus RNS-vírusban is megtalálható, pusztán véletlenül jelenjen meg itt." Azt is hangsúlyozza: "A mi kiadványunk csak erre az ujjlenyomatra összpontosít".
Az előzetes tanulmány új anyagot szolgáltat ahhoz a hipotézishez, hogy a Sars-CoV-2 laboratóriumi baleset során szabadulhatott el, ami végül a világméretű járványt kiváltotta. E megfontolások középpontjában a kínai Wuhan megaváros egyik kutatóintézete áll: a Wuhan Institute of Virology (WIV). Ismert a koronavírusokkal kapcsolatos intenzív kutatásairól. Ez többször is találgatásokhoz vezetett azzal kapcsolatban, hogy a Sars-CoV-2 véletlenül kiszabadulhatott-e az ottani genetikai kísérletek során.
Bruttel ezt is elképzelhetőnek tartja. "Egy amerikai újságjelentés szerint csak az Egyesült Államokban szinte hetente történnek veszélyes balesetek a szigorúan őrzött laboratóriumokban" - mondja.
Mivel saját állítása szerint a WIV-ben a koronavírusokkal kapcsolatos munkát a világjárvány kitörése előtt csak alacsony biztonsági feltételek mellett végezték, ahol még a szájból szájba történő védekezés sem volt kötelező, "nem sok mindent kellett volna tenni" - mondja Bruttel. Egy kutatót megharaphatott egy egér, leeshet valami, vagy aeroszolok képződhetnek. "Egy fiatal alkalmazott tudtán kívül megfertőződhetett, nem voltak tünetei, és megfertőzött másokat" - mondja Bruttel. A vírus elméletileg szinte bárhonnan bejuthatott a városba tünetmentesen fertőzött emberektől, majd - a génszekvenciák alapján - hónapokkal később a wuhani Huanan piacon jelent meg először egy járvány kitörésekor.
Erős kritika a szakértőktől
A kutatói világ most megosztott abban a kérdésben, hogy honnan származik eredetileg a vírus. A laboratóriumi hipotézis legjelentősebb kritikusai közé tartozik Kristian Andersen, az amerikai Kalifornia állam La Jollában található Scripps Kutatóintézet ismert immunológusa. Andersen pedig nem sokkal azután reagált a Twitteren, hogy Bruttel és kollégái közzétették az előzetes publikációt. A munkát "képtelenségként" bírálta, a tanulmány "annyira hibás, hogy még egy molekuláris biológiai óvodában sem menne át a rostán" - írta Andersen. A Sars-CoV-2 genetikai anyagában csak "véletlenszerű zaj" ismerhető fel.
Friedemann Weber német virológus is csatlakozott Andersen kritikájához a Twitteren. Weber a Giesseni Egyetem Virológiai Intézetének vezetője. Egy részletes Twitter-szálban kritikusan vizsgálja a mű egyes aspektusait. Például azzal érvel, hogy a vírusok genetikai manipulálása a Bruttel és kollégái által említett nyomok hátrahagyása nélkül is lehetséges - "és még időt, pénzt és munkát is megtakaríthatunk".
Bruttel erre higgadtan reagál: "A felsorolt kritikapontok eddig nem ellenállóak". Az az érv, hogy a felismerési szekvenciákat is el lehetett volna rejteni, szerinte helytálló. "De az általunk említett hátrányokról, amelyeket ez magával hoz, akkor nem beszélhetünk." Sajnos, mondta, gyakran folyamodnak sértegetésekhez. Ugyanakkor Bruttel elmondta, hogy kifejezetten szeretné, ha a virológusok és minden más érdekelt fél alaposan megvizsgálná az általa és kollégái által készített tanulmányt, és keresné a gyenge pontokat, amire az ilyen előzetes publikációk szolgálnak. "Már érkezett néhány kisebb, nagyon hasznos észrevétel, és néhány pontot valószínűleg részletesebben meg kell vitatni" - ismeri el Bruttel.
Figyelmeztetés a funkciógyarapodással kapcsolatos kutatások ellen
A munka befejezése után Bruttel szabadidejét ismét a családjának vagy saját kutatásainak szeretné szentelni, ami "valójában sokkal izgalmasabb". A német kutató azonban az úgynevezett gain-of-function kutatás veszélyeire is szeretné felhívni a figyelmet. Ebben a kutatásban a vírusokat genetikai manipulációval új tulajdonságokkal ruházzák fel.
A mesterséges vírusok által véletlenül kiváltott világjárvány kockázatát még mindig messze alábecsülik - figyelmeztet Bruttel. "Nagyon sok mesterségesen előállított vírus még mindig többszörösen halálosabb volt, mint a Sars-CoV-2."
Emlékeztet Ron Fouchier virológusra, aki tíz évvel ezelőtt felháborodást keltett a rendkívül veszélyes madárinfluenza genetikai kísérleteivel.
Bruttel figyelmeztet: "Ha egy ilyen módosított vírus elszabadul, az összetett ellátórendszereink teljes összeomlásához vezethet".
