- Az Európai Unió bírósága elutasította a magyar és a lengyel keresetet, hogy ne lehessen megfoghatatlan jogállami feltételekhez kötni az uniós pénzek kifizetését.
- A Soros György szervezetei által érzékenyített uniós bírók papírforma-szerű döntést hoztak.
- A megfoghatatlan jogállamisági követelésekre való hivatkozás és ezzel a pénzek visszatartása két dologra jó.
- Egyrészt súlyosan sértik ezzel a versenysemlegesség elvét az Unióban, másrészt nagykalapáccsal álltak neki az Unió szétverésének.
- A döntés összefüggésben áll azzal, hogy Soros György NGO-i tudatosan rossz hírét keltik Magyarországnak és Lengyelországnak is.
A várakozásoknak megfelelően, az Európai Unió Bírósága (EUB) elutasította a közösség jogállamisági rendeletét megtámadó magyar keresetet szerda délelőtt bejelentett téletében. Ezzel elhárult az elől, hogy a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottság (EB) elindítsa az első eljárásokat az EU pénzügyeit szerintük megkárosító, korrupt kormányok ellen.
A körülbelül 6-8 hónapig tartó folyamat végén pénzmegvonással sújthatók azok a tagállamok, amelyekben az unió költségvetés érdekeit sértő jogállamisági normaszegések történnek.
Szinte biztos, hogy az első hivatalos megkeresések egyik címzettje Magyarország lesz, amellyel szemben már eddig is súlyos aggodalmakat fogalmaztak meg a nemzetközi és az uniós intézmények a jogállamiság működésével és a büntetlenséget élvező magas szintű korrupcióval kapcsolatban.
A brüsszeli lépésekre azonban még várni kell, mert a bizottsági szakértők először áttanulmányozzák a bírósági ítéletet és véglegesítik az előírások gyakorlati alkalmazására vonatkozó előírásokat. Az Európai Parlament (EP) mindezt időhúzásnak tartja és azonnali lépéseket követel a biztosi kollégiumtól. A politikai nyomásgyakorlás részeként a képviselők ma délután plenáris vitát tartanak az ítélet nyomán kialakult helyzetről.
Történetében először az EUB egyenes adásban közvetítette az ítélethirdetést, ami jelzi, hogy Brüsszel célja a pellengérre állítás és a példastatuálás.
A magyarok és a lengyelek megsemmisítési keresetét a bíróság teljes ülésen, vagyis mind a 27 bíró részvételével tárgyalta, amire szintén csak a jelentősebb ügyekkel kapcsolatban van példa. Az EUB véleményalkotó főbírája tavaly év végén azt javasolta, hogy utasítsák el a beadványokat. Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződéssel és előírásai nem sértik a jogbiztonság elvét.