- További 2,2 milliárd euró jut Jordániának, Szíriának és Libanonnak.
- 2016-ban és 2019-ben az EU kétszer 3 milliárd eurót biztosított a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek számára.
- A Bizottság már régóta ragaszkodna ahhoz, hogy a tagállamok "társfinanszírozzák" az alapok egy részét, azaz járuljanak hozzá a nemzeti költségvetésükből, de most a pénzbőség miatt letettek erről a tervükről.
Az Európai Unió továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a Törökországban és a szomszédos országokban élő szíriaiaknak. Az EU Bizottsága most először tett javaslatot konkrét összegekre - írja a FAZ.
Az Európai Unió továbbra is sok pénzt fog költeni a szomszédos országokban élő szíriai menekültekre. Az EU Bizottsága összesen 5,7 milliárd eurót javasol. Ebből 2,2 milliárd euró jut Jordániának, Szíriának és Libanonnak. Ennek nagy részét, 3,5 milliárd eurót a Törökországban élő 3,7 millió szíriai számára különítettek el.
Ez derül ki abból a javaslatból, amelyet az EU Bizottsága kedd este küldött el az uniós tagállamoknak, és amely az F.A.Z. rendelkezésére áll. Ez képezte az alapját az állam- és kormányfők e csütörtöki konzultációinak, és most kerül sor a hivatalos formába öntésére. A Bizottság beleegyezett, hogy a teljes összeget a költségvetéséből fizeti ki - erről már hetekkel korábban is viták folytak.
A Bizottság már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok "társfinanszírozzák" az alapok egy részét, azaz járuljanak hozzá a nemzeti költségvetésükből. Így volt ez 2016-ban és 2019-ben is, amikor az EU kétszer hárommilliárd eurót biztosított a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek számára. Először gyorsan kellett mennie, aztán alig maradt pénz. Ezúttal más a helyzet: az Európai Unió teli zsebbel áll az új, 2021-től 2027-ig tartó pénzügyi időszak elején. Ezért a legnagyobb finanszírozók, élükön Németországgal, azt szorgalmazták, hogy Brüsszel fedezze a teljes összeget. Elérték, amit akartak.
Évente átlagosan körülbelül egymilliárd euró
A küzdelem még mindig visszhangzik az Európai Tanács előkészített következtetéseiben. Nem azt mondja, mint eredetileg tervezték, hogy a javaslatot "tudomásul veszik". Ehelyett a kormányfők felszólítják a Bizottságot, hogy "haladéktalanul nyújtson be hivatalos javaslatot". A Bizottság utolsó pillanatban benyújtott terve csupán egy "non-paper" volt, egy hozzájárulás a vitához. Lényegét tekintve azonban egyértelmű, hogy meghatározza a további finanszírozás kereteit.
De facto a korábbi kötelezettségvállalást folytatja, amit a diplomaták "roll-over"-nek neveznek. A Törökországban élő szíriaiak számára eddig jóváhagyott összesen hatmilliárd euróból 4,1 milliárd eurót már folyósítottak. A többi szerződéses, és a következő néhány évben fokozatosan kivezetésre kerül. Mivel néhány fontos programot már nem lehetett ebből a forrásból kifizetni, a Bizottság 535 millió euró összegű áthidaló finanszírozást aktivált. A 2024-ig tartó időszakra további hárommilliárd eurót kell hozzáadni, ami 2016 óta évente átlagosan mintegy egymilliárd eurós támogatást jelent.
Ez a támogatás "az Unió stratégiai önérdeke" - írja a Bizottság vitaanyagában. Ez alatt a következőt kell érteni: csak akkor maradnak ott a szíriaiak, ha Törökországban továbbra is jól gondoskodnak róluk, ahelyett, hogy az Európai Unióba igyekeznének eljutni. Brüsszel a maga részéről elvárja, hogy Ankara biztosítsa a tengeri határt. Az elmúlt hónapokban ez volt a helyzet, amint azt a Frontex határőrizeti ügynökség legfrissebb adatai is mutatják.
Míg a Földközi-tenger középső részén (Líbia/Tunézia és Olaszország között) az illegális határátlépések száma az év első öt hónapjában több mint kétszeresére nőtt, addig a keleti útvonalon (Törökország-Görögország) a felére csökkent.
Az elutasított menedékkérők Törökországba való visszatoloncolásával azonban még mindig problémák vannak. Az ország erre a 2016-os menekültügyi megállapodásban kötelezte el magát. Azóta azonban csak 2700 embert vett vissza Görögországból, miközben Törökország közel 30 000 védelemre szoruló menekültet telepített át az EU tagállamaiba. Tavaly március óta Ankara egyáltalán nem vett vissza senkit. Ennek okaként a világjárványt jelölték meg, de legalább annyira az Athénnal fennálló feszült kétoldalú kapcsolatok kifejeződése is.
Legalább mindkét fél enyhített a konfliktusán a Földközi-tenger keleti részén - egy évvel ezelőtt még hadihajókat vetettek be, most pedig a külügyminiszterek a tengeri határokról és az energiaforrásokról egyeztetnek. Ez az előfeltétele a "fokozatos, arányos és visszafordítható" együttműködésnek, amelyet az Európai Tanács márciusban ajánlott fel Törökországnak. Konkrétan két projektet helyeztek kilátásba a kormányfők akkor az ország számára: a szíriai menekültek további segélyezését és a vámunió modernizálását. Az első ajánlatot most hajtják végre.
A vámunióról szóló technikai tárgyalások megkezdődtek, de nehézkesnek bizonyulnak. Az európaiak a maguk részéről ragaszkodnak ahhoz, hogy Törökország tartsa be a meglévő szabályokat - a törökök viszont mindenekelőtt további előnyökről akarnak beszélni. Ennek eredményeképpen az Európai Tanács még nem adott zöld utat a vámunió bővítéséről szóló politikai tárgyalások megkezdéséhez, és ezt egy másik ülésre tartogatja.
