Újabb 3,5 milliárd eurót ad az Európai Bizottság a szíriai menekültek támogatására Törökországnak

Újabb 3,5 milliárd eurót ad az Európai Bizottság a szíriai menekültek támogatására Törökországnak
  • További 2,2 milliárd euró jut Jordániának, Szíriának és Libanonnak.
  • 2016-ban és 2019-ben az EU kétszer 3 milliárd eurót biztosított a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek számára.
  • A Bizottság már régóta ragaszkodna ahhoz, hogy a tagállamok "társfinanszírozzák" az alapok egy részét, azaz járuljanak hozzá a nemzeti költségvetésükből, de most a pénzbőség miatt letettek erről a tervükről.

Az Európai Unió továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a Törökországban és a szomszédos országokban élő szíriaiaknak. Az EU Bizottsága most először tett javaslatot konkrét összegekre - írja a FAZ.

Az Európai Unió továbbra is sok pénzt fog költeni a szomszédos országokban élő szíriai menekültekre. Az EU Bizottsága összesen 5,7 milliárd eurót javasol. Ebből 2,2 milliárd euró jut Jordániának, Szíriának és Libanonnak. Ennek nagy részét, 3,5 milliárd eurót a Törökországban élő 3,7 millió szíriai számára különítettek el.

Ez derül ki abból a javaslatból, amelyet az EU Bizottsága kedd este küldött el az uniós tagállamoknak, és amely az F.A.Z. rendelkezésére áll. Ez képezte az alapját az állam- és kormányfők e csütörtöki konzultációinak, és most kerül sor a hivatalos formába öntésére. A Bizottság beleegyezett, hogy a teljes összeget a költségvetéséből fizeti ki - erről már hetekkel korábban is viták folytak.

A Bizottság már régóta ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok "társfinanszírozzák" az alapok egy részét, azaz járuljanak hozzá a nemzeti költségvetésükből. Így volt ez 2016-ban és 2019-ben is, amikor az EU kétszer hárommilliárd eurót biztosított a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek számára. Először gyorsan kellett mennie, aztán alig maradt pénz. Ezúttal más a helyzet: az Európai Unió teli zsebbel áll az új, 2021-től 2027-ig tartó pénzügyi időszak elején. Ezért a legnagyobb finanszírozók, élükön Németországgal, azt szorgalmazták, hogy Brüsszel fedezze a teljes összeget. Elérték, amit akartak.

Évente átlagosan körülbelül egymilliárd euró

A küzdelem még mindig visszhangzik az Európai Tanács előkészített következtetéseiben. Nem azt mondja, mint eredetileg tervezték, hogy a javaslatot "tudomásul veszik". Ehelyett a kormányfők felszólítják a Bizottságot, hogy "haladéktalanul nyújtson be hivatalos javaslatot". A Bizottság utolsó pillanatban benyújtott terve csupán egy "non-paper" volt, egy hozzájárulás a vitához. Lényegét tekintve azonban egyértelmű, hogy meghatározza a további finanszírozás kereteit.

De facto a korábbi kötelezettségvállalást folytatja, amit a diplomaták "roll-over"-nek neveznek. A Törökországban élő szíriaiak számára eddig jóváhagyott összesen hatmilliárd euróból 4,1 milliárd eurót már folyósítottak. A többi szerződéses, és a következő néhány évben fokozatosan kivezetésre kerül. Mivel néhány fontos programot már nem lehetett ebből a forrásból kifizetni, a Bizottság 535 millió euró összegű áthidaló finanszírozást aktivált. A 2024-ig tartó időszakra további hárommilliárd eurót kell hozzáadni, ami 2016 óta évente átlagosan mintegy egymilliárd eurós támogatást jelent.

Ez a támogatás "az Unió stratégiai önérdeke" - írja a Bizottság vitaanyagában. Ez alatt a következőt kell érteni: csak akkor maradnak ott a szíriaiak, ha Törökországban továbbra is jól gondoskodnak róluk, ahelyett, hogy az Európai Unióba igyekeznének eljutni. Brüsszel a maga részéről elvárja, hogy Ankara biztosítsa a tengeri határt. Az elmúlt hónapokban ez volt a helyzet, amint azt a Frontex határőrizeti ügynökség legfrissebb adatai is mutatják.

Míg a Földközi-tenger középső részén (Líbia/Tunézia és Olaszország között) az illegális határátlépések száma az év első öt hónapjában több mint kétszeresére nőtt, addig a keleti útvonalon (Törökország-Görögország) a felére csökkent.

Az elutasított menedékkérők Törökországba való visszatoloncolásával azonban még mindig problémák vannak. Az ország erre a 2016-os menekültügyi megállapodásban kötelezte el magát. Azóta azonban csak 2700 embert vett vissza Görögországból, miközben Törökország közel 30 000 védelemre szoruló menekültet telepített át az EU tagállamaiba. Tavaly március óta Ankara egyáltalán nem vett vissza senkit. Ennek okaként a világjárványt jelölték meg, de legalább annyira az Athénnal fennálló feszült kétoldalú kapcsolatok kifejeződése is.

Legalább mindkét fél enyhített a konfliktusán a Földközi-tenger keleti részén - egy évvel ezelőtt még hadihajókat vetettek be, most pedig a külügyminiszterek a tengeri határokról és az energiaforrásokról egyeztetnek. Ez az előfeltétele a "fokozatos, arányos és visszafordítható" együttműködésnek, amelyet az Európai Tanács márciusban ajánlott fel Törökországnak. Konkrétan két projektet helyeztek kilátásba a kormányfők akkor az ország számára: a szíriai menekültek további segélyezését és a vámunió modernizálását. Az első ajánlatot most hajtják végre.

A vámunióról szóló technikai tárgyalások megkezdődtek, de nehézkesnek bizonyulnak. Az európaiak a maguk részéről ragaszkodnak ahhoz, hogy Törökország tartsa be a meglévő szabályokat - a törökök viszont mindenekelőtt további előnyökről akarnak beszélni. Ennek eredményeképpen az Európai Tanács még nem adott zöld utat a vámunió bővítéséről szóló politikai tárgyalások megkezdéséhez, és ezt egy másik ülésre tartogatja.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Kül 2021-07-07 | 15:42
Zavartalanul folyik a migránstaxiztatatás a Földközi-tengeren

Zavartalanul folyik a migránstaxiztatatás a Földközi-tengeren

  • Jelenleg az Ocean Viking nevű hajó keres magának kikötőt 572, a tengeri csónakokból összeszedett migránssal a fedélzetén.
  • A mentőhajók tevékenysége sok európai politikusnak szúrja a szemét, mert azzal, hogy ezek a hajók végül felveszik a nyílt tengeren a migránsokat, az embercsempészek is tisztában vannak.
  • Ezért bátran indítják meg a líbiai partoktól a nyílt vizek felé a szállításra alkalmatlan, de migránsokkal túlzsúfolt rozoga csónakjaikat.
  • Ezt a gyakorlatot cinkos összejátszásnak tartja minden migrációkritikus politikus.
  • Ráadásul az embercsempészek százmillió eurónyi feketepénzt keresnek azzal évente, hogy embereket küldenek a hullámsír felé.
Kül 2021-05-13 | 09:15

Nyugat-európai zárvatartás: hogy áll a nyitás Nyugaton?

  • Németországban a belföldi utazások csak halaszthatatlan okból engedélyezettek
  • Az éttermek, színházak, edzőtermek zárva vannak, a maszkviselés kötelező.
  • Franciaországban május 3-tól feloldották a szabályt, mely szerint a lakóhelytől több mint 10 kilométerre csak engedéllyel lehet közlekedni.
  • Május közepétől újra látogathatók lesznek az üzletek, a vendéglátóipari egységek teraszai, a kulturális rendezvények. Az óvodák és az általános iskolák már nyitva vannak, a napokban a középiskolákban is visszaáll az oktatási rend.
  • A kijárási tilalom viszont május 19-től is érvényes, csak este kilencig lehet az utcán tartózkodni; a tervek szerint ezt június másodikán fogják feloldani.
  • Olaszországban a fokozatos nyitás elindult: a bárok és éttermek kinyithatnak (június elsejétől már a belső helyiségekben is szabad lesz fogyasztani), az oktatási intézmények működnek, a szabadtéri rendezvényeket engedélyezik.
  • Az éjszakai kijárási tilalom este tíz óra és másnap hajnali öt óra között országszerte hatályban van, ahogy a maszkviselési kötelezettség is, zárt helyiségekben és szabadtéren egyaránt.
  • Május közepén vezetik be az oltottságról szóló „zöld igazolást”, ezzel belföldön szabadon lehet majd utazni.
  • Spanyolország júniustól nyitja meg kapuit a külföldi turisták előtt, addigra állhat fel az a számítógépes rendszer, amely képes lesz megvizsgálni a digitális oltási igazolványokat a repülőtereken.
  • A spanyol régiók egymástól eltérő mértékben és ütemben oldják fel fokozatosan a korlátozásokat: van, ahol egyelőre csak kisebb mértékű szabad mozgást engednek a járványügyi zónák között; van olyan terület, ahol bár még korlátozott vendégszámban, de látogathatók a pubok és éttermek, és van olyan régió, ahol a helyi kormányzat továbbra is fenn akarja tartani az éjszakai kijárási tilalmat. A maszkviselés mindenhol kötelező.
  • Ausztriában az iskolák, múzeumok és boltok már kinyitottak.
  • Május 19-től nyitnak az éttermek, a hotelek és a sportlétesítmények. A határőrizet szigorú, ahogy a tesztelés követelménye is: például fodrászati belépéshez is kötelező.
  • Az éjszakai kijárási tilalom este 8 óra és másnap reggel 6 óra között egyelőre még hatályban van.
  • Belgiumban május 8-án szintén feloldották a szabadtéri vendéglátóipari egységekre vonatkozó tilalmat.
  • A szolgáltató szektor üzletei, a fodrászatok szintén nyitva vannak, ahogy az iskolák is, illetve április óta már nemcsak a halaszthatatlan üzleti utakra lehet elutazni.
  • Svájcban mindenhol kötelező a maszkviselés, és nincsenek kedvezményezett helyzetben a beoltott, védett személyek.
  • Nincsen már kijárási tilalom, a hotelek, múzeumok, színházak, mozik, állatkertek, boltok nyitva tartanak, a vendéglátás azonban egyelőre itt is csak a szabadtéren bonyolítható.
  • Görögország május 15-től kinyitja kapuit a külföldi turisták előtt, amennyiben igazolvánnyal bizonyítják, hogy kaptak védőoltást, vagy felmutatnak egy friss negatív koronavírus-tesztet.
  • Május 3-tól szabad a fogyasztás az éttermek szabadtéri részein, hétfőn kinyitottak az iskolák is, május 15-től pedig eltörlik a belföldi utazási korlátozásokat is.
  • Az esti 11 órás kijárási tilalom azonban még érvényben van.
  • Portugáliában visszatértek a tanulók az iskolákba, a múzeumok, fodrászüzletek kinyitottak, a vendéglátás a teraszokon megindult.
  • A sportrendezvények látogatószám-korlátozását feloldották, ahogy nagyobb létszámú esküvőket és családi rendezvényeket is lehet már tartani.
  • Hollandiában április 28-án – részben a tiltakozások hatására – eltörölték a három hónaposra tervezett éjszakai kijárási tilalmat, a szabadtéri kávéházak, éttermek, valamint a boltok megnyíltak.
  • A holland kormány úgy döntött, hogy a május közepén esedékes Eurovision dalfesztivált nem halasztja el, limitált számban és biztonsági előírások mellet mégis megtartják azt.
  • Dániában már korábban feloldották a boltzárlatot, a teraszokon lehet fogyasztani, és a következő napokban már az éttermek zárt helyiségeiben is.
  • A dánok bevezették az úgynevezett „koronavírus igazolványt” minden 15 év feletti állampolgár számára, amely tartalmazza birtokosa járványügyi adatait: be lett-e oltva, elkapta-e már a fertőzést, az elmúlt 72 órában készült-e negatív tesztje.
  • Csak az igazolvány felmutatásával lehet belépni az éttermekbe, bárokba, múzeumokba és a kulturális, illetve sportrendezvényekre.
  • Svédországban a boltokban, kávéházakban, éttermekben és közösségi programokon létszámbeli korlátozások vannak érvényben a vásárlók, vendégek, résztvevők számára.
  • A közösségi közlekedési eszközökön és a beltéri rendezvényeken mindenkinek kötelező védőmaszkot viselni.
  • Finnországban az éttermek május közepén fokozatosan nyithatnak, korlátozott vendéggel és nyitvatartási idővel.
  • A tervek szerint május végén oldják fel a beutazási tilalmat (de csak az európai országokból érkezők számára), és június elején engedélyezik a tömegrendezvények tartását – vagyis a turizmus nyár elején indulhat be.
  • Írországban májusi és júniusi hónapokban a járványügyi statisztikák függvényében dönt a kormány a fokozatos enyhítésekről.
  • Május 10-én nyitottak a múzeumok, könyvtárak, kulturális intézmények, május 17-én nyithatnak az üzletek, június elején pedig a hotelek.
  • Június 7-ére tervezik a szabadtéri vendéglátóipari egységek újranyitását, illetve a szabadtéri sportrendezvények újbóli megtartását.
Kül 2021-05-18 | 10:29

Azonnali iskolanyitást követelnek német gyermekorvosok, megteltek a gyermekpszichiátriai osztályok - a tanárok ellenzik a nyitást, mert a nagy részük még oltatlan

  • Megviseli a német gyerekeket is az iskolazár.
  • A gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályok megteltek.
  • Azokat, akik nem öngyilkos hajlamúak, és "csak" depressziósak, már egyáltalán nem veszik fel.
  • A német tanárok ellenzik a nyitást, mert a legtöbb tanár, és a gyerekek egésze teljesen oltatlan.
Kül 2021-06-21 | 17:45
Megállíthatják-e a menekültek a társadalom elöregedését? - teszi fel a kérdést a Der Tagesspiegel

Megállíthatják-e a menekültek a társadalom elöregedését? - teszi fel a kérdést a Der Tagesspiegel

  • Évetne 27 000, úgynevezett védett státuszú gyermek születik Németországban.
  • Ez hatszor akkora szám, mint 2015 előtt.
Kül 2021-05-19 | 12:56

A német zöldek kancellár-jelöltje "véletlenül" elfelejtette bevallani 25 220 eurónyi jövedelmét 2018 és 2020 között - korábban élesen bírálta azokat a képviselőket, akik ugyanígy lebuktak

  • Annalena Baerbock hol teljes felkészületlenségével, hol azzal lepi meg a német sajtót, hogy "nemzetközi jogászként" hivatkozik saját magára, de alapdiplomát nem szerzett.
  • A képzettségéről és a felkészületlenségéről szóló polémia kísértetisesen hasonlít az egykor Gyurcsánynak tanácsokat adó, később LMP-s, majd Párbeszédes, most pedig 99Mozgalmat alapító Karácsony Gergelyhez.
  • A német zöldek kancellárjelöltjéről szerdán azt derítette ki a német média, hogy elfelejett bevallani 54 500 eurónyi jövedelmet - írja a BILD.
  • Baerbock érvelése is karácsonyi: "véletlenül elfelejtette" szerepeltetni ezeket a jövedelmeket a Bundestagnak benyújtott nyilatkozatában.
Kül 2021-07-05 | 20:28
Pénteken Zwickauban kergettek a rendőrök egy késes gambiait

Pénteken Zwickauban kergettek a rendőrök egy késes gambiait

  • Előtte egy líbiai és egy német férfit fenyegetett a 9 centis késsel.
Kül 2021-06-25 | 19:44
Machetével támadhatott a würzburgi merénylő, a járókelők eredtek a nyomába - videó!

Machetével támadhatott a würzburgi merénylő, a járókelők eredtek a nyomába - videó!

  • Egy fekete bevándorló követte el a gyilkosságokat.