EUROPOL: A dzsihádista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve

A terroristák minden alkalmat megragadnak arra, hogy aláássák a demokratikus struktúrákat, félelmet keltsenek és polarizálják a társadalmat - írják legfrisseb sajtóközleményükben.

2020-ban a terrorszervezetek megpróbálták kihasználni a globális világjárványt a gyűlöletpropaganda terjesztésére és a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság fokozására. A ma közzétett, 2021. évi új uniós terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló jelentés felvázolja az Európai Unióban 2020-ban elkövetett terrortámadásokkal és letartóztatásokkal kapcsolatos jellemzőket, tényeket, számadatokat és tendenciákat.

A terroristák kihasználják a társadalom polarizációját, hogy erőszakos ideológiákkal szennyezzék a társadalmi légkört. Az elmúlt években az Európai Unióban fokozódott a politikai diskurzus polarizálódása, állapítja meg a jelentés.

A COVID-19 világjárvány tovább gyorsította ezt a polarizációt.

Jelentősen nőtt a politikai ellenfelekkel szembeni intolerancia, miközben a szóbeli vagy fizikai erőszakot alkalmazó személyek száma is növekszik. A terrorizmus és az erőszakos szélsőségek kapcsán továbbra is problémát jelent a mentális egészség. A világjárvány által teremtett helyzet további stressztényezőt jelenthet, ami a kiszolgáltatott személyeket arra ösztönözheti, hogy erőszakhoz folyamodjanak.

A szélsőségesek és terroristák új lehetőségeket találtak a COVID-19 világjárvány idején megnövekedett online eltöltött időben. Az online aktívan terjesztett nagy mennyiségű dezinformációval a szélsőségesek és terroristák a társadalmi elégedetlenséget kihasználva elérik [a felhasználókat] és terjesztik ideológiájukat.

Iszlamista terrorizmus a kontinensen

A dzsihádista terrorizmus továbbra is a legnagyobb fenyegetést jelenti az Európai Unióra nézve, és továbbra is a külföldi fejlemények befolyásolják. Az Irakban és Szíriában még mindig aktívan tevékenykedő úgynevezett Iszlám Állam (IS) eléri európai támogatóit, hogy Európában támadások elkövetésére buzdítsa őket.

A csoport sikeréről alkotott kép fenntartását szolgálják a globális "leányvállalatok" - különösen a 2020-ban bővült afrikai "leányvállalatok". Bár több száz embert tartanak még fogva Szíriában fogolytáborokban, az elmúlt évben csak nagyon kevesen tértek vissza Európába.

2020-ban a lezárások ellenére a befejezett támadások száma nőtt 2019-hez képest. Tíz támadás 12 ember halálát okozta, és több mint 47-en megsebesültek. A több éve is jelentős fenyegetést jelentő, magányos szereplők álltak az összes befejezett támadás mögött 2020-ban is. Az egyedül cselekvő dzsihadista terroristák egy része terrorista csoportokkal állt kapcsolatban. Ilyen volt például a bécsi (Ausztria) támadó, akinek sikerült egy videós nyilatkozatot továbbítania az IS-nek. 

A magányos szereplők némelyike szélsőséges ideológiák és mentális problémák kombinációját mutatta - állítja az EUROPOL jelentése. Egyes esetekben szerepet játszhatott a társadalmi elszigeteltség, a kevesebb kapcsolattartó, akik észrevehették a válság jeleit, valamint a világjárvány következtében megnövekedett stressz. További motiváló tényező lehetett a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadása körüli vita, valamint a különböző országokban egyes jobboldali szereplők iszlámellenes fellépése.

Szélsőjobboldali extrémizmus és terrorizmus

A szélsőjobboldaliak a szervezeti formák, az ideológiai alapelemek és a politikai célok tekintetében nagyon heterogének, a szélsőjobboldaliak a sokszínűség és a demokratikus alkotmányos rend ellen lépnek fel. A szélsőjobboldali szélsőségesek újonnan megjelenő narratívákat építenek be ideológiájukba, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe, amelyek nem feltétlenül osztják a szélsőjobboldali szélsőséges nézetek teljes körét. Az identitárius mozgalmaknak például sikerült elérniük a fiatalabb, képzettebb lakosságot. Egyesek a COVID-19 járvány megfékezését célzó kormányzati intézkedések elleni tiltakozásokhoz kapcsolódnak. 

Az éghajlati és ökológiai kérdésekkel kapcsolatos megnövekedett társadalmi tudatosság szintén hatással volt a jobboldali propagandára. Az ökofasizmus például az éghajlati válságot a növekvő bevándorlásra és a túlnépesedésre fogva hídként kíván működni az antiszemitizmuson és a nacionalizmuson alapuló ideológiák felé.

A különböző mértékben szervezett online közösségekhez kapcsolódó gyanúsítottak egyre fiatalabbak - néhányan közülük a letartóztatás idején még kiskorúak voltak. A jobboldali propagandát főként online terjesztik, és a játékplatformokat egyre gyakrabban használják szélsőséges és terrorista narratívák terjesztésére. A 2019-es, például az új-zélandi Christchurchben elkövetett támadások elkövetői transznacionális virtuális közösségekhez kapcsolódtak. Ilyen közösségek tagjait 2020-ban is letartóztatták.

A 2020 februárjában Hanauban (Németország) kilenc embert megölő támadót idegengyűlölő és rasszista ideológia motiválta. Saját honlapja volt, amelyet embertelen nézeteinek terjesztésére használt. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nem állt kapcsolatban transznacionális online közösségekkel.

Baloldali és anarchista terrorizmus Európában

A baloldali és anarchista terrortámadások száma 2020-ban stabil maradt, miközben a közrendet fenyegető veszély továbbra is jelentős számos országban. Az Európai Unió 25 baloldali és anarchista terrortámadásából 24-et Olaszország jelentett, a fennmaradó egyet pedig Franciaország. A támadások magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak, és egy levélbombás merényletkísérlet is volt köztük. 

Az olyan témák mellett, mint az antifasizmus, az antirasszizmus és a vélt állami elnyomás, a baloldali narratívák újakat is integráltak, többek között a technológiai és tudományos fejlődéssel kapcsolatos szkepticizmust, a COVID-19 megfékezési intézkedéseket és a környezetvédelmi kérdéseket. A független kurd állam támogatása továbbra is fontos téma maradt a baloldali és anarchista szélsőségesek számára.

A COVID-19 járványhoz kapcsolódó lezárások és a tömegrendezvények számára fenntartott közterületek lezárása valószínűleg hatással volt a robbanóanyagok terrortámadásokban való felhasználására. 2020-ban a terroristák elsősorban olyan egyszerű támadási eszközöket alkalmaztak, mint a késelés, a járművek felborítása és a gyújtogatás. Két támadás során lőfegyvert használtak - a hanaui jobboldali támadás és a bécsi dzsihadista támadás során -, míg egy tervezett bombatámadást meghiúsítottak.

A házi készítésű robbanóanyagokat főként a terroristák használják, a kis robbanóerejű keverékek, például a puskapor elterjedtebbé vált, és csökkent az instabil triaceton-triperoxid (TATP) használata. A bombakészítési utasítások és a bombakészítéssel kapcsolatos új ötletek terjesztése 2020-ban csökkent. Ez magyarázhatja a kifinomultabb, improvizált robbanóeszközök használatának csökkenését. 

A terroristák és szélsőségesek lehetőséget láttak a SARS-CoV-2 vírus fegyverként való felhasználásában. A dzsihádista propaganda és a szélsőjobboldali szélsőségesek egyaránt különböző módokat javasoltak a vírus különböző célpontok elleni felhasználására. Az Európai Unióból azonban nem érkezett jelentés a vírus biofegyverként való felhasználására irányuló kísérletekről.

A világjárvány idején az internet fokozott használatával a virtuális közösségek egyre inkább előtérbe kerültek a szélsőséges és terrorista propaganda terjesztésében.

A Telegram 2019 végi lekapcsolása óta a dzsihadisták új terjesztési csatornákat keresnek. Ennek eredményeként a dzsihadista propaganda számos platformon szétszóródott. Az IS támogatói azonban igyekeztek biztosítani, hogy a dzsihadista üzenetek eljussanak a célközönséghez. A terroristák különböző eseményeket használtak ki propagandájuk felerősítésére. Az al-Kaida kihasználta a nyugati társadalmakban tapasztalható diszkrimináció kérdését, hogy az elnyomottak jogait védő alternatívaként mutatkozzon be, míg a különböző dzsihadista csoportok a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadásával kapcsolatos vitát használták fel arra, hogy új támogatókat szerezzenek és támadásokra ösztönözzenek. 

Az online közösségek egyre nagyobb szerepet játszanak a szélsőjobboldali szélsőségek terjesztésében. Az elmúlt években az ilyen közösségek a fehér felsőbbrendűségre törekvő vagy neonáci nézetek és a közös nyelvezet köré tömörültek. Az ezekben a csoportokban zajló interakciók tovább radikalizálják a tagokat azzal a gondolattal, hogy fajilag meghatározott csoportjuk túlélése a jelenlegi rendszer elpusztításától függ.