- Évetne 27 000, úgynevezett védett státuszú gyermek születik Németországban.
- Ez hatszor akkora szám, mint 2015 előtt.
Egyre nő a Németországban született, szüleik révén védett státusszal rendelkező gyermekek száma: évente átlagosan mintegy 27 000 gyermek születik - több mint hatszor annyi, mint 2015 előtt. Ennek oka a háborúk és a nehézségek elől Németországba menekülte emberek száma, akik már ott szülnek gyermekeket.
Összesen csaknem 160 ezer "védelmet kereső" újszülöttet regisztrált a szövetségi statisztikai hivatal 2010 és 2019 között - közölte a hatóság csütörtökön. Egyharmaduk szíriai állampolgárságú, körülbelül minden tizedikük iraki vagy afgán állampolgárságú. A 2015-ös évhez hasonló évekhez képest a Németországba irányuló bevándorlás csökken, de a születési statisztikák még mindig mutatják a 2015-ös úgynevezett menekültnyár hatását, amikor közel egymillió ember érkezett.
2019 végén 1,8 millió menedékkérőt tartottak nyilván a Külföldiek Központi Nyilvántartásában, köztük közel 500 000 kiskorút, akik közül minden harmadik Németországban született. Ez a szám az elkövetkező években várhatóan növekedni fog. Sok menekült a családalapítás tipikus életkorában van. Átlagéletkoruk 2019 végén 29 év volt, ami mintegy 15 évvel alacsonyabb a német lakosság egészének átlagánál.
"Demográfiailag kedvező fejlődés"
Herbert Brücker, a berlini Empirikus Integrációs és Migrációkutató Intézet igazgatója "örvendetes fejleménynek" tartja a magas születési arányszámot a védelmet keresők csoportjában. Szerinte ez "demográfiailag kedvező, mert egy elöregedő társadalomban minden gyermekre szükségünk van".
Valójában főként a bevándorló nők azok, akik - legalábbis a bevándorlást követő első években - tesznek valamit az ország elöregedése ellen. "A társadalom folyamatos fejlődéséhez, ahhoz, hogy a demográfiai változások ellenére fenn tudjuk tartani a nyugdíjrendszert, 2,1 gyermekre lenne szükségünk egy nőre vetítve" - mondja Brücker. "A migrációs háttérrel nem rendelkező nők azonban átlagosan csak 1,3-1,5 gyermeket vállalnak. A menekültek körében a nők átlagosan három gyermeket vállalnak. Ez nem tudja megállítani az öregedést, de tompíthatja azt" - teszi hozzá.
A jövőben azonban a menekültek magas születési rátája valószínűleg csökkenni fog - ahogyan ez egykor a Törökországból érkező bevándorló nők esetében is történt. Az első generációnak átlagon felüli volt a gyermekszáma. Közben a török származásúak születési aránya megközelítette az országos átlagot - mondja Brücker.
A bevándorló gyermekek nehezebb helyzetben vannak
A közgazdász jó esélyeket lát a szövetségi köztársaságban született menekültek leszármazottai számára: "Optimisták lehetünk abban, hogy a Németországban született menedékkérők jól beilleszkednek az iskolákba és a munkaerőpiacra. Nincsenek nyelvi problémák, mert gyorsan megtanulnak németül." A szüleikkel együtt bevándorló gyerekeknek nehezebb dolguk van - mondta.
Yasemin Karakasoglu, a Brémai Egyetem interkulturális oktatás professzora azt kéri, hogy az oktatási rendszert igazítsák a külföldi gyökerekkel rendelkező gyermekekhez. Nemcsak a nagyvárosokban, mint eddig, hanem hamarosan vidéken is "nagy számban, sőt többségben lesznek azok a tanulók, akik több nyelven nőnek fel, és nem kizárólag a németet tekintik első nyelvnek" - mondja.
"Az oktatási rendszer egészének alkalmazkodnia kell hozzájuk, és el kell ismernie többnyelvűségüket, mert ők a jelen és a jövő németjei". Az iskoláknak hozzá kell igazítaniuk az ismeretek oktatását "minden tantárgyban" ahhoz a tényhez, hogy a gyerekek már nem "automatikusan német nyelvű, művelt háztartásokból származnak".
Marcus Engler, a Német Integrációs és Migrációkutató Intézet munkatársa nyelvtanfolyamokat, valamint az oktatáshoz és a munkaerőpiachoz való hozzáférést sürget a védelemre szoruló gyermekek anyjai számára: "Ez befektetés lenne ezeknek az embereknek a jövőjébe, és jót tenne a közösségünknek."
