Németországban is marad a kormány különleges felhatalmazása

Németországban is marad a kormány különleges felhatalmazása
  • A csökkenő fertőzési adatok ellenére Merkel kancellár azt akarja, hogy továbbra is az országos hatókörű, úgynevezett járványügyi helyzet maradjon érvényben.
  • Számos szabályozás függ ettől, a döntést azonban a Bundestagnak kell meghoznia.
  • A felhatalmazás feljogosítja a német szövetségi kormányt arra, hogy közvetlenül, parlamenti jóváhagyás nélkül adjon ki rendeleteket.

A koalíciós frakciók június után három hónappal meg akarják hosszabbítani a szövetségi kormány különleges hatáskörét, a csökkenő koronaszámok ellenére - írja a WELT.

"A koalíción belül egyetértünk abban, hogy további három hónapra fenntartsuk az országos szintű járványhelyzetet" - mondta Thorsten Frei (CDU), az uniós frakció alelnöke a Stuttgarter Zeitung és a Stuttgarter Nachrichten című lapoknak: "Erre a jövő héten kerül sor a Bundestagban".

Dirk Wiese, az SPD frakció alelnöke a WELT-nek elmondta: "A járványhelyzet szeptemberig történő meghosszabbítása indokolt, mivel a Német Bundestag bármikor feloldhatja azt, ha a helyzet megengedi".

Wiese párttársa, Johannes Fechner, az SPD-frakció jogpolitikai szóvivője hozzátette: "Nem célunk, hogy szeptemberben ismét meghosszabbítsuk a járványhelyzetet. A következő hónapokban megvitatjuk, hogyan módosíthatjuk a fertőzésvédelmi törvényt, hogy a járványhelyzet fennállása esetén is lehetővé váljanak az olyan alacsony beavatkozással járó védőintézkedések, mint a maszk viselése."

A csökkenő fertőzési adatok ellenére Angela Merkel (CDU) német kancellár is támogatja az úgynevezett járványügyi helyzet országos hatályú kiterjesztését, erről tájékoztatott Steffen Seibert kormányszóvivő. A világjárványban számos jelenlegi szabályozás függ ettől, például az oltási előírások vagy a beutazási korlátozások.

Maszkkötelezettség csak akkor, ha járványhelyzet van

A fertőzésvédelmi törvény szerint a Bundestag meghatározhatja és visszavonhatja az ilyen "járványhelyzetet". A kialakult helyzet feljogosítja a szövetségi kormányt arra, hogy közvetlenül, parlamenti jóváhagyás nélkül adjon ki rendeleteket, például a vizsgálatokról, a védőoltásokról, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról vagy a belépésről. Ez képezi az alapját a tartományok számos korlátozó intézkedésének is. Például kötelező maszkokat vagy kijárási tilalmat csak akkor lehet elrendelni, ha a járványhelyzetet megállapították.

Ennek előfeltétele, hogy "a Német Szövetségi Köztársaság egész területén súlyos közegészségügyi veszély álljon fenn". A fertőzésvédelmi törvény szerint ez a helyzet akkor áll elő, "ha az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki, és fennáll a veszélye annak, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaságba veszélyes fertőző betegség kerül be".

Az elmúlt napokban a CDU/CSU és az SPD között vita alakult ki a hosszabbítás időtartamáról. Különösen Wiese, az SPD frakcióvezető-helyettese ragaszkodott ahhoz, hogy a járványhelyzetet csak néhány hét múlva határozzák meg. Azt mondta, hogy az őszi hosszabbítás "pszichológiai okokból" rossz jelzés lenne.

Alkotmányjogászok szkeptikusak

Az alkotmányjogászok szintén kritikusan nyilatkoztak a három hónapos hosszabbításról. "Mindannyiunknak érdeke, hogy az alkotmányjog szerinti normális állapot minél hamarabb helyreálljon" - mondta például Michael Brenner, jénai alkotmányjogász. A CDU/CSU ezzel szemben azzal érvelt, hogy a Bundestag csak márciusban döntött arról, hogy a járványhelyzet egy döntéssel három hónapig érvényes, majd automatikusan lejár. Ráadásul a Bundestag bármikor idő előtt feloldhatja a járványhelyzetet. "Ezért szükségtelen és teljesen abszurd lenne a törvényt néhány hetente megváltoztatni" - mondta Frei.

Ennek semmi köze a június 30-án lejáró "szövetségi vészfékhez". Ezt visszamenőlegesen írták bele a fertőzésvédelmi törvénybe. A WELT információi szerint nem is tervezik a meghosszabbítását.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Kül 2021-06-22 | 13:25
A CDU kancellár-esélyes elnöke: A Nyugatnak nincs szüksége újabb hidegháborúra Kínával, és Oroszország lekicsinylése sem szolgálja a nyugati demokráciák érdekeit

A CDU kancellár-esélyes elnöke: A Nyugatnak nincs szüksége újabb hidegháborúra Kínával, és Oroszország lekicsinylése sem szolgálja a nyugati demokráciák érdekeit

  • Német reálpolitika a gyakorlatban.
  • Macron francia elnök is nagyrészt ezen az állásponton van, különösen Oroszország tekintetében. 
  • A hazai baloldali ellenzék még mindig ideológiai szóvirágokkal akarja fegyelmezni a két keleti nagyhatalmat.
  • Ahogy mindig, most is le vannak maradva pár körrel.
  • Az Új Hidegháború elkerülését képviseli nemzetközi színtéren Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is.
  • Közép-Európában mindenki tudja, hogy a Hidegháború számunkra vasfüggönyt jelent és berlini falat.
  • Józan ember nem akarhatja, hogy amerikai indíttatásból egy Új Hidegháború frontvonalán álljon Európa.
  • Ezt képviseli a CDU esélyes kancellár-jelöltje, Armin Laschet is.
Kül 2021-07-25 | 15:16
Cseh EP-képviselő: amikor a tinédzserek tíz százaléka transzneműnek tartja magát, ez már az ilyen ideológusok befolyásának klasszikus példája, akik összezavarják a kiskorú gyermekeket

Cseh EP-képviselő: amikor a tinédzserek tíz százaléka transzneműnek tartja magát, ez már az ilyen ideológusok befolyásának klasszikus példája, akik összezavarják a kiskorú gyermekeket

  • Alexandr Vonda a napokban a brüsszeli klímaterveket is kritizálta.
  • Az EU klímavédelmi csomagját egy túlszabályozott kommunista gazdasághoz hasonlította, amilyen a múltban már egyszer elvette szabadságunkat, és szegénységbe taszított.
Kül 2021-05-12 | 16:09
A Momentum román szövetségesét EU-s pénzekkel történő csalással vádolja a Csalásellenes Osztály

A Momentum román szövetségesét EU-s pénzekkel történő csalással vádolja a Csalásellenes Osztály

  • Dan Barna, hivatalban lévő román kormányfő-helyettest EU-s pénzekkel kapcsolatos csalással vádolja a DLAF (Csalásellenes Osztály).
  • A miniszterelnök-helyettes annak az USR-PLUS pártnak a társelnöke, amelynek Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is kampányolt a román helyhatósági választásokon.
Kül 2022-04-01 | 10:35
40 éve nem látott infláció, egekeben a gázárak Németországban

40 éve nem látott infláció, egekeben a gázárak Németországban

  • A gáz ára egyetlen év alatt duplázódott.
  • A BENNFENTES német forrásai szerint ezen a télen valóban vannak olyan németek, akik kabátban üldögélnek az otthonaikban.
Kül 2021-08-07 | 12:09
Fekete-Győr bezzegországában nem engedélyezték a PRIDE-ot

Fekete-Győr bezzegországában nem engedélyezték a PRIDE-ot

  • Bukarestben, Románia fővárosában a polgármesteri hivatal nem hagyta jóvá a felvonulás útvonalát.
  • Erre 15 éve nem volt példa a román fővárosban.
Kül 2021-06-26 | 23:38
Neue Zürcher Zeitung: Iszlamizmus, az elfelejtett veszély

Neue Zürcher Zeitung: Iszlamizmus, az elfelejtett veszély

  • Jelenleg mintegy 600 iszlamista él Németországban, akikről a hatóságok úgy vélik, hogy képesek támadásokat végrehajtani.
  • Ez majdnem hatszor annyi potenciális muszlim terrorista, mint 2010-ben, és számuk különösen a menekültügyi válság csúcspontján emelkedett meg.
  • Az iszlamizmus és a bevándorlás között gyakran vitatott kapcsolat nyilvánvaló.
  • Több mint két tucat rendőrre van szükség ahhoz, hogy egy iszlamista fenyegetést éjjel-nappal figyelemmel kísérjenek. Körülbelül 600 veszélyes személlyel együtt ez körülbelül 14 000 rendőrt jelent.
  • A rendőrségnek azonban nincs ennyi alkalmazottja. Az iszlamizmus problémáját a német jogállam eszközeivel és erőforrásaival aligha lehet kezelni.
  • Németország továbbra is több embert fogad be, mint amennyit a hatóságok alaposan át tudnak szűrni. Ez végzetes a belső biztonság szempontjából.
Kül 2021-06-26 | 14:37
A tálibok visszafoglalják Afganisztán nagy részét - most újabb menekülthullám indul Európa felé?

A tálibok visszafoglalják Afganisztán nagy részét - most újabb menekülthullám indul Európa felé?

  • Teszi fel a kérdést az osztrák EXXPRESS portál.
  • Az afgán központi kormány csak Kabult és környékét tartja ellenőrzése alatt.
  • Az ország többi részét a tálibok: egész körzetek adták meg magukat harc nélkül a táliboknak.
  • Már 2,2 millió ember él a tálibok uralma alatt, és ez a szám napról-napra nő.
  • Mindez egy hatalmas népvándorlás elindulását eredményezheti ismét.
Kül 2021-07-08 | 12:37
Talán kicsit megkésve, de Trump elnök bejelentette: beperli a komplett Big Techet

Talán kicsit megkésve, de Trump elnök bejelentette: beperli a komplett Big Techet

  • Közben egykori szoros munkatársai elindították a gettr.com közösségi médiaoldalt, hogy cenzúra-mentesen biztosítsanak teret a szabad beszédnek és gondolatoknak.
  • A Google-t 36 szövetségi állam is per alá vonta a Google Play áruház miatt.
  • Trump lépését a republikánus képviselők úgy kommentálták, a techmultikat fel kell darabolni.