- Az emberek a közszolgálati adókat is kritizálják, melyek nem figyelmeztették az észak-nyugati lakosságot a közelgő veszélyre.
- Az érintett területeken pedig korábban leszerelték a vészjelző szirénákat.
- Holott az, hogy nagymértékű csapadék várható, napok óta ismert volt a meterológiai szerveknél, és a britek is figyelmeztették Németországot, hogy nagyon nagy esőzés lesz.
- A BILD azt írja, SMS-ben is figyelmeztethettek volna a hatóságok az árvízveszélyre, de ez elmaradt, mert Berlin nem vezette be a veszélyhelyzeti figyelmeztetésre vonatkozó Uniós irányelvet.
- Emiatt kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen az Európai Bizottság.
Németországban tilos SMS-ben figyelmeztetni az embereket - írja a BILD.
"Figyelem magas vízállás, életveszély!" - Miért nem küldtek ilyen figyelmeztető SMS-t a katasztrófa sújtotta területen élő összes embernek? Az Egyesült Államokban, Japánban, Izraelben és Hollandiában már régóta bevett szokás a katasztrófák előtt ilyen üzeneteket küldeni.
Az ehhez szükséges technológiát (cellaközvetítés) Németországban nem használják, és a Telekomnál már a 2000-es évek elején kikapcsolták. Németországban tömeges szöveges üzeneteket csak olyan címzetteknek lehet küldeni, akik ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Az egyetlen kivétel a koronavírus.
Az SMS-ben történő figyelmeztetés technikailag és jogilag nem lehetséges - magyarázta a Szövetségi Polgári Védelmi Hivatal 2018-ban -, más országokban azonban ez bevett gyakorlat.
Pedig a külföldről érkező utasok Németországban automatikusan figyelmeztető SMS-t kapnak.
A szélsőséges időjárási helyzetekben viszont a Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) továbbra is az okostelefonokra készült Nina alkalmazására támaszkodik. A probléma az, hogy ez sokkal kevesebb emberhez jut el, mint az SMS.
Miután a BBK tavalyi országos "figyelmeztető napja" balul sült el, Christoph Unger, a BBK akkori elnöke a Spiegelben kifejtette, hogy "az illetékes szervek vizsgálják, hogy lehetséges és ésszerű-e és milyen körülmények között a cellás adás mint további figyelmeztető csatorna bevezetése".
Tíz hónappal később még mindig nem lehet üzeneteket küldeni a cellás adáson keresztül. Ez egy "rendkívül drága technológia", magyarázta tegnap a Deutschlandfunkban Armin Schuster, a BBK vezetője, a bevezetés "30-40 millió euróba" kerülne.
Pedig a hatékony figyelmeztető rendszerekről még Európai Uniós irányelv is rendelkezik.
Az Európai Parlament már 2018-ban elfogadta az elektronikus kommunikációról szóló új irányelvet. A rendelet kimondja, hogy amennyiben "ahol nyilvános riasztórendszerek működnek, a mobil (...) kommunikációs szolgáltatások szolgáltatóinak közölniük kell a nyilvános riasztásokat az összes érintett végfelhasználóval".
Ez azokra a mobiltelefon-használókra vonatkozik, akik "a súlyos vészhelyzetek és katasztrófák veszélye vagy terjedése által potenciálisan érintett területeken tartózkodnak".
Ezt a potenciálisan életmentő uniós irányelvet 2020. december 21-ig kellett volna végrehajtani, de Berlin késlekedett. Az EU ezért idén februárban kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen.
