Eddig tartott a hitegetés: Németország és Hollandia visszautasítja, hogy Ukrajna azonnal kapjon EU-tagjelölti státuszt

Eddig tartott a hitegetés: Németország és Hollandia visszautasítja, hogy Ukrajna azonnal kapjon EU-tagjelölti státuszt
  • Ezért megérte felbiztatni és hitegetni az ukránokat.

Néhány uniós tagállam nem akarja előmozdítani Ukrajna csatlakozási kérelmét - írja a Bloomberg.

Több nyugat-európai uniós ország visszautasítja azt a kérést, hogy a blokk ezen a héten adja meg Ukrajnának az úgynevezett tagjelölti státuszt, amely az uniós tagsághoz vezető hosszú út első lépése lenne - közölték diplomaták.

Németország, Hollandia és mások azt szeretnék, ha az EU végrehajtó szerve először véleményt nyilvánítana arról, hogy Ukrajna készen áll-e a tagsági folyamatra, mielőtt politikai döntést hozna - mondták a diplomaták, akik a héten Franciaországban tartandó csúcstalálkozót megelőzően magánjellegű megbeszélésekről számoltak be. Ezek az országok inkább az Ukrajnának nyújtott gyakorlati támogatásra és a háború befejezésére akarnak összpontosítani, mintsem egy olyan folyamatba bocsátkozni, amely legalább egy évtizedig tarthat - mondta az egyik diplomata.

A javaslatot támogató országok azzal érvelnek, hogy az EU vezetői számára szimbolikus jelentőséggel bírna, ha az ukrán pályázat mögé állnának, még akkor is, ha maga a tényleges csatlakozási folyamat hosszú és bonyolult marad.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónap végén nyújtotta be hivatalosan az EU-hoz való csatlakozási kérelmét, és kilenc közép- és kelet-európai tagállam - Lengyelország és a három balti ország vezetésével - nyilvánosan felszólította a blokkot, hogy adjon Ukrajnának tagjelölti státuszt és indítsa el a csatlakozási folyamatot.

Az EU vezetői csütörtökön kezdődő kétnapos párizsi találkozójukon megvitatják Ukrajna kérelmét.

A vezetők dönthetnek úgy, hogy támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, és megkezdik a teljes jogú tagságról szóló hosszú tárgyalási folyamatot, vagy időt nyerhetnek azzal, hogy a kérdést az Európai Bizottságra hárítják, vagy kompromisszumos álláspontot alakíthatnak ki, például elismerik, hogy Ukrajna hosszú távú kapcsolatot ápol az EU-val anélkül, hogy hivatalosan támogatnák a tagjelölti státuszt.

"Még hosszú út áll előttünk. Véget kell vetnünk ennek a háborúnak. És beszélnünk kell a következő lépésekről" - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök múlt héten az Európai Parlamentben. "De senki sem kételkedhet abban, hogy egy olyan nép, amely ilyen bátran kiáll az európai értékeinkért, az európai családunkhoz tartozik."

Az uniós diplomaták szerint a csúcstalálkozó vezetői felkérhetik a bizottságot, hogy a szokásosnál gyorsabban nyilvánítson véleményt Ukrajna jelöltségéről, ezzel is kifejezve Kijev politikai támogatását. A folyamat általában 15-18 hónapig tart.
De még a vélemény megalkotása is feszült vállalkozás lenne egy invázió közepette, mivel a bizottság a kérdések hosszú listáját küldi el a kormánynak, és tényfeltáró missziókat küld az országba.

Az egyik ország diplomatája, aki ellenezte Ukrajna tagjelöltté tételét, azt mondta, hogy kormányuk óvakodik attól, hogy hamis elvárásokat támasszon, és Kijev még nem áll készen arra, hogy megkezdje a hivatalos csatlakozási folyamatot. Néhány nyugat-európai ország aggódik a további bővítés miatt, miután az újabb tagokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal régóta tartó jogállamisági viták vannak, valamint amiatt, hogy más, régóta tagjelölt balkáni országok hogyan tekintenének egy Ukrajna számára előnyös megközelítésre.

Az EU-tagság elnyerése fáradságos folyamat, amely több tucat kritérium teljesítését követeli meg - a jogállamiságtól az igazságügyi reformokig -, és több mint egy évtizedig is eltarthat. Horvátország volt az utolsó ország, amely csatlakozni akart a blokkhoz, és 10 évig tartott a kérelme, mielőtt 2013-ban hivatalosan is felvették. A folyamat elindításához az összes uniós tagállam, az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyhangú jóváhagyása szükséges.

Címkék:

Ajánljuk figyelmedbe:

Kül 2021-06-02 | 11:34
ATM-et robbantottak fel Berlinben szerdán reggel - hogy az elkövetők mennyit zsákmányoltak, egyelőre rejtély

ATM-et robbantottak fel Berlinben szerdán reggel - hogy az elkövetők mennyit zsákmányoltak, egyelőre rejtély

  • Ismeretlen tettesek felrobbantották a Berlin-Reinickendorfban található Postbank-fiók egyik bankautomatáját - jelenti a bz-berlin.de berlini hírportál.
  • A teljesen tönkrement bankautomata előtt számos bankjegy hevert a járdán a reggeli órákban.
  • Az első információk szerint az elkövetők feltehetően jókora zsákmánnyal tudtak elmenekülni. Hogy mennyivel, az nem világos.
  • A berlini rendőrség egyik speciális ügyosztálya vizsgálódik.

 

Kül 2021-08-02 | 12:20
A német belügyminiszter önzéssel vádolja Ausztriát

A német belügyminiszter önzéssel vádolja Ausztriát

  • Továbbra is forró krumpli a migráció Európában.
  • A német belügyminiszter vasárnap Ausztriát bírálta, csak azért, mert az a saját érdekeit próbálja érvényesíteni a migrációs politikában.
Kül 2021-05-18 | 10:29

Azonnali iskolanyitást követelnek német gyermekorvosok, megteltek a gyermekpszichiátriai osztályok - a tanárok ellenzik a nyitást, mert a nagy részük még oltatlan

  • Megviseli a német gyerekeket is az iskolazár.
  • A gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályok megteltek.
  • Azokat, akik nem öngyilkos hajlamúak, és "csak" depressziósak, már egyáltalán nem veszik fel.
  • A német tanárok ellenzik a nyitást, mert a legtöbb tanár, és a gyerekek egésze teljesen oltatlan.
Kül 2021-06-24 | 13:33
Német-francia reálpolitika: csúcstalálkozót akarnak Putyinnal

Német-francia reálpolitika: csúcstalálkozót akarnak Putyinnal

  • Egy újabb lépés az Új Hidegháború elkerüléséért.
Kül 2021-06-26 | 23:38
Neue Zürcher Zeitung: Iszlamizmus, az elfelejtett veszély

Neue Zürcher Zeitung: Iszlamizmus, az elfelejtett veszély

  • Jelenleg mintegy 600 iszlamista él Németországban, akikről a hatóságok úgy vélik, hogy képesek támadásokat végrehajtani.
  • Ez majdnem hatszor annyi potenciális muszlim terrorista, mint 2010-ben, és számuk különösen a menekültügyi válság csúcspontján emelkedett meg.
  • Az iszlamizmus és a bevándorlás között gyakran vitatott kapcsolat nyilvánvaló.
  • Több mint két tucat rendőrre van szükség ahhoz, hogy egy iszlamista fenyegetést éjjel-nappal figyelemmel kísérjenek. Körülbelül 600 veszélyes személlyel együtt ez körülbelül 14 000 rendőrt jelent.
  • A rendőrségnek azonban nincs ennyi alkalmazottja. Az iszlamizmus problémáját a német jogállam eszközeivel és erőforrásaival aligha lehet kezelni.
  • Németország továbbra is több embert fogad be, mint amennyit a hatóságok alaposan át tudnak szűrni. Ez végzetes a belső biztonság szempontjából.
Kül 2021-07-15 | 15:12
Brüsszel legfontosabb dolga: kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt

Brüsszel legfontosabb dolga: kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt

  • Lehet itt koronavírus-járvány, elbaltázott vakcinabeszerzés, meredeken emelkedő migrációs számok, súlyos gazdasági visszaesés és brutális eladósodás.
  • Mindez nem számít Brüsszelnek.
  • Hogy Magyarországgal packázzanak a pedofilellenes gyermekvédelmi törvény miatt, az nagyon is számít.
Kül 2021-05-19 | 16:29
A vakcinaszabadalmak feloldásáról vitatkoztak az EP-ben - a Bizottság képviselője amellett kardoskodott, oldják fel a szabadalmakat - ha az EU valóban ezt akarja, akkor miért rendelt be 16 ezer 600 milliárd forintért Pfizert?

A vakcinaszabadalmak feloldásáról vitatkoztak az EP-ben - a Bizottság képviselője amellett kardoskodott, oldják fel a szabadalmakat - ha az EU valóban ezt akarja, akkor miért rendelt be 16 ezer 600 milliárd forintért Pfizert?

  • Az Egyesült Államok elnöki hivatala már korábban bejelentette, a Fehér Háznak azt javasolja, a koronavírus-vészhelyzet miatt ideigelenesen kezdeményezzék a szabadalmak feloldását a WTO-nál (Kereskedelmi Világszervezet).
  • A mai vitán az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős biztosa is emellett érvelt.
  • A szabadalmak feloldását ellenzik a gyógyszergyártók és Németország is.
  • Ha az Erópai Unió mégis arra az álláspontra jut, hogy a szabadalmak feloldására tesz javaslatot, akkor adódik a kérdés: miért kötött le 1,8 millliárd (900 millió + 900 millió opcionálisan) Pfizer oltóanyagot a 2022-es, 2023-as évre dózisonként 23,2 eurós áron?
  • A 900 + 900 millió Pfizer-vakcina ára összesen 20 milliárd 880 millió + opcionálisan 20 milliárd 880 millió euró, azaz összesen 16 ezer 600 milliárd forint.