- A világ a hadviselés új korszakába lép, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia áll.
- A mesterséges intelligencia gyorsabbá, okosabbá és hatékonyabbá teszi a hadseregeket.
- De ha a mesterséges intelligenciát nem ellenőrzik, az a világ destabilizációjával fenyeget.
- "A mesterséges intelligencia-alapú fegyverkezési verseny már most is zajlik" - ez a német külügyminiszter, Heiko Maas nyers figyelmeztetése.
"Éppen a közepén vagyunk. Ez a valóság, amellyel szembe kell néznünk" - mondta Maas a Deutsce Wellének a DW új dokumentumfilmjében, a "Future Wars - and How to Prevent Them" (A jövő háborúi - és hogyan előzhetjük meg őket) című dokumentumfilmben.
Ez a valóság a világ legnagyobb hatalmai közötti dominanciaharcért folytatott küzdelem középpontjában áll.
"Ez egy olyan verseny, amely átível a katonai és a polgári területeken" - mondta Amandeep Singh Gill, az ENSZ halálos autonóm fegyverekkel foglalkozó kormányzati szakértői csoportjának korábbi elnöke. "Ez egy több trillió dolláros kérdés."
A nagyhatalmak beszállnak
Ez kiderül az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottságának közelmúltbeli jelentéséből. A jelentés "új hadviselési paradigmáról" beszél, amelyben "algoritmusok állnak szemben algoritmusokkal", és hatalmas beruházásokat sürget "a potenciális ellenfelek folyamatos megelőzése érdekében".
És ez látható Kína legújabb ötéves tervében is, amely a mesterséges intelligenciát a kutatás-fejlesztés felfutásának középpontjába helyezi, miközben a Népi Felszabadító Hadsereg az általa "intelligens hadviselésnek" nevezett jövőre készül.
Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2017-ben megfogalmazta: "aki vezető lesz ezen a területen, az lesz a világ ura".
De nem csak a nagyhatalmakat foglalkoztatja a mesterséges intelligencia szerepe a hadászatban. Sokkal lejjebb a globális hatalmi ranglétrán, ez az új korszak a harctéren is kipróbált valóság.
Vízválasztó háború 2020-ban
2020 végén, amikor a világot felemésztette a világjárvány, a Kaukázusban a feszültségek háborúba torkolltak.
Úgy tűnt, mint egy tankönyvi regionális konfliktus: Azerbajdzsán és Örményország a vitatott Hegyi-Karabah régióért harcolt. De azok számára, akik odafigyeltek, számukra ez egy vízválasztó volt a hadviselésben.
"A hegyi-karabahi konfliktus igazán fontos aspektusa véleményem szerint az úgynevezett "kamikaze drónoknak" - ezeknek a meglehetősen autonóm rendszereknek - a használata volt" - mondta Ulrike Franke, az Európai Külkapcsolati Tanács drónhadviseléssel foglalkozó szakértője.
Levegőben "veszteglő" bombák
A fejlett, "veszteglő" fegyverek modelljei nagyfokú autonómiára képesek. Indítás után egy meghatározott célterületre repülnek, ahol "vesztegelnek", és célpontokat - jellemzően légvédelmi rendszereket - keresnek. Amint észlelnek egy célpontot, nekirepülnek, és a fedélzeten lévő robbanóanyaggal a becsapódáskor megsemmisítik azt; innen ered a "kamikaze drónok" becenév.
"Ezeket már korábban is használták valamilyen formában - de itt mutatták meg igazán a hasznosságukat" - magyarázta Franke. "Megmutatkozott, hogy milyen nehéz harcolni e rendszerek ellen".
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának kutatása kimutatta, hogy Azerbajdzsán hatalmas előnnyel rendelkezett a leselkedő lőszerek terén, több mint 200 egységgel négy kifinomult izraeli konstrukcióból. Örményországnak egyetlen hazai modell állt rendelkezésére. Más hadseregek is felfigyeltek erre.
"A konfliktus óta határozottan lehetett látni egy bizonyos fellendülést az autonóm fegyverredszerek iránti érdeklődésben" - mondta Franke. "Világszerte több fegyveres erőt láttunk, amelyek beszerezték vagy be akarták szerezni ezeket a fegyvereket".
Drónrajok és villámháborúk
Ez még csak a kezdet. A jövőre nézve az olyan mesterséges intelligencia által vezérelt technológiák, mint a drónrajok, katonai használatba kerülnek - lehetővé téve, hogy sok drón együtt halálos egységként működjön.
"Ezzel például kiiktathatnának egy légvédelmi rendszert" - mondta Martijn Rasser, a washingtoni székhelyű Center for a New American Security (Új Amerika Biztonsági Központja) nevű agytröszt munkatársa. "Nem meglepő, hogy sok ország nagyon érdekelt az ilyen típusú képességek követésében."
A rajok mérete és sebessége olyan gyors és összetett katonai összecsapások lehetőségét nyitja meg, amelyeket az emberek nem tudnak követni, ez pedig tovább táplálja a fegyverkezési verseny dinamikáját.
Ahogy Ulrike Franke kifejtette: "Egyes szereplők kénytelenek lehetnek az AI egy bizonyos szintjének elfogadására, legalábbis védekezésképpen, mert az emberek nem lennének képesek olyan gyorsan kezelni az autonóm támadásokat".
A sebességnek ez a kritikus tényezője akár a semmiből kirobbanó háborúkhoz is vezethet, amikor az autonóm rendszerek egy eszkalációs spirálban reagálnak egymásra. "A szakirodalomban ezeket "villámháborúknak" nevezzük" - mondta Franke - "egy véletlen katonai konfliktus, amit nem akartunk".
A gyilkos robotok megállítása érdekében tett lépések
Bonnie Docherty küldetésének tekinti egy ilyen jövő megakadályozását. A Harvard jogi karának oktatójaként ő az egyik kezdeményezője a Campaign to Stop Killer Robots (Kampány a gyilkos robotok megállításáért) elnevezésű, nem kormányzati szervezetekből álló szövetségnek, amely a halálos autonóm fegyverek betiltását célzó globális egyezményt követel.
"A szerződés átfogó kötelezettsége az kellene legyen, hogy az erő alkalmazása felett az embereknek értelmes ellenőrzést kell fenntartaniuk" - mondta Docherty a DW-nek. "Olyan szerződésnek kellene lennie, amely minden olyan autonóm módon működő fegyverre vonatkozik, amely az emberi beavatkozás helyett az érzékelők bemenetei alapján választja ki a célpontokat és tüzel rájuk."
A kampány középpontjában a Genfben zajló tárgyalások állnak, az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ-egyezmény égisze alatt, amely az indokolatlan szenvedést okozónak ítélt fegyverek ellenőrzésére törekszik.
A tárgyalások azonban lassan haladnak. A folyamat során egy sor "vezérelv" született, többek között az, hogy az autonóm fegyverekre az emberi jogi törvények vonatkozzanak, és hogy a végső felelősséget az ember viselje a használatukért. Ezek azonban csak alapot jelentenek a további vitákhoz.
Docherty attól tart, hogy a konszenzuson alapuló genfi folyamatot meghiúsíthatják olyan hatalmak, amelyeknek nem áll érdekében a szerződés megkötése. "Oroszország különösen hevesen tiltakozott" - mondta Docherty.
De Oroszország ezzel nincs egyedül. "Néhány más, autonóm fegyverrendszereket fejlesztő állam, például Izrael, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és mások biztosan nem támogatják az új szerződést."
Docherty új megközelítést sürget, ha a genfi tárgyalások következő, még idén esedékes fordulója nem hoz előrelépést. Egy független folyamatot javasolt, amelyet olyan államok irányítanának, amelyek valóban komolyan veszik ezt a kérdést, és hajlandóak szigorú normákat kidolgozni e fegyverrendszerek szabályozására.
Sokan azonban óvatosak ezzel az ötlettel kapcsolatban. Németország külügyminisztere hangos szószólója volt a tiltásnak, de nem támogatja a Gyilkos robotok megállításáért indított kampányt.
"Nem utasítjuk el érdemben - csak azt mondjuk, hogy szeretnénk, ha másokat is bevonnának" - mondta Heiko Maas a DW-nek. "Azokat a katonai hatalmakat, amelyek technológiailag abban a helyzetben vannak, amelyek nem csak autonóm fegyvereket kifejlesztésére képesek, hanem be is tudják vetni azokat".
Maas egyetért azzal, hogy egy szerződésnek kell a végső célnak lennie. "Ahogyan az atomfegyverek esetében is sikerült évtizedeken keresztül, úgy kell nemzetközi szerződéseket kovácsolnunk az új fegyvertechnológiákról" - mondta. "Világossá kell tenniük, hogy egyetértünk abban, hogy bizonyos fejlesztések, amelyek technikailag lehetségesek, nem elfogadhatóak, és azokat globálisan be kell tiltani".
Mi lesz a következő lépés?
Egyelőre azonban nincs konszenzus. Franke szerint a legjobb, amit a világ remélhet, a technológiák felhasználásának módjára vonatkozó normák lehetnek. "Megállapodunk például abban, hogy bizonyos képességeket csak védekezésképpen használunk, vagy csak gépek, nem pedig emberek ellen, vagy csak bizonyos kontextusban" - mondta.
Azonban még ez is kihívás lesz. "Ebben megállapodni, majd ezt végrehajtani sokkal nehezebb, mint a régi fegyverzetellenőrzési megállapodások némelyikét" - mondta.
És miközben a diplomaták ezeket az akadályokat kerülgetik, a technológia halad előre.
"A világnak tudatosítania kell magában, hogy a kiber- vagy autonóm fegyverekkel egy olyan helyzet felé haladunk, ahol mindenki azt csinálhat, amit akar" - mondta Maas. "Ezt nem akarjuk."
