A beoltottak száma 6 138 885 fő, közülük 5 852 417 fő már a második oltását is megkapta, 2 609 385 fő pedig már a harmadik oltást is felvették.
10 466 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 124 726 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.
Elhunyt 218 többségében idős, krónikus beteg, a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 902 000 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 187 795 főre emelkedett.
7450 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 550-en vannak lélegeztetőgépen.
Az Oltási akcióban eddig összesen 947 ezren vettek fel oltást, közülük 775 ezren már a megerősítő harmadik oltást vették fel és 114 ezer eddig oltatlan ember is úgy döntött, hogy felveszi az első oltását.
A Bács-Kiskun megyében szolgálatot teljesítő egyenruhások 2022. június 2-án 15 óra 5 perckor Hercegszántó térségében 27 külföldit tartóztattak fel. Az illegális migránsok török állampolgárnak vallották magukat, és jogellenesen jutottak be az ország területére.
A határsértők sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.
Ezért a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérik őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója Facebookon tette közzé, hogy megkötötték a szerződést a s73 Tájépítész Stúdióval, és az ő segítségükkel egy 36 hektáros park jön majd létre az Észak-Csepeli szigetcsúcson, a Soroksári-Duna mellett.
A közparkban lesznek gyalogosutak, kerékpárutak, sétányok, közösségi sportpályák, közösségi kertek, játszóterek, és nagyon különleges vizes élőhely is.
A Szeged Határrendészeti Kirendeltség járőrei az osztrák és cseh rendőrökkel együttműködve 2022. május 2-án 14 óra 40 perckor 24 határsértőt tartóztattak fel Mórahalom külterületén.
Ellenőrzésük során a csoport tagjai szír állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.
A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el.
Egykori jobbikosok fejezték ki véleményüket a Jobbik és a DK összeborulásáról.
Volner szerint a nyilvánosság előtt végzik ki a Momentumot, Varga-Damm pedig arról beszélt, a DK megtalálta a becsvágyóbb, de szerényebb képességű partnerét.
Az egykori elnök Sneider azt mondta, a helyi alapszervezetekkel nem beszélik meg, ki lesz a jelölt, ők is csak a közösségi médiában látják, hogy a DK-s jelöltet kell támogatniuk.
1974-ben lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba, és a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztályán dolgozott, majd 1981 és 1984 között az MTA aspiránsa volt.
1984-től 1989-ig az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályán dolgozott előbb munkatársként, majd alosztályvezetőként, 1988–89-ben osztályvezető-helyettesként.
Ő volt a MSZMP főcenzora a hanyatló kádárizmusban.
Az 1961-ben elfogadott új büntető törvénykönyvben dekriminalizálták Magyarországon az azonos neműek szexuális kapcsolatát. (Előtte egy évig terjedő börtönnel büntették.)
1989-ig azonban a rendőrség és az állambiztonság megfigyelte és nyilvántartásba vette, elsősorban a meleg férfiakat. Zsarolás útján gyakran többeket beszerveztek ügynöknek.
Lendvai Ildikó az 1994-es országgyűlési választáson a budapesti XXII. kerület (Budapest, 32. választókerület) országgyűlési képviselőjévé választották, amit 1995-től, kiadóigazgatói posztjáról történt lemondása után főhivatásban látott el. 1998-ban a budapesti területi listáról került be az Országgyűlésbe. Az MSZP-frakció helyettes vezetőjévé választották.
2000-ben a párt országos alelnökévé választották, emiatt megvált a budapesti szervezet elnöki és a frakcióvezető-helyettesi tisztségétől.
A 2002-es országgyűlési választáson ismét megszerezte a budafok-tétényi kerület egyéni mandátumát. Az MSZP képviselőcsoportjának vezetőjévé választották, ilyen minőségében a Házbizottság tagja is volt.
A 2006-os országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett, majd ismét az MSZP frakcióvezetőjévé választották.
A 2010-es országgyűlési választás második fordulója után, április 25-én, vállalva a felelősséget pártja választási kudarcáért, lemondott pártelnöki tisztségéről.
2010-ben Budapest területi listájáról szerezte meg mandátumát, frakcióvezető-helyettesként tevékenykedett még négy évig.
